ajánlás

1. A vizsgálat megindítása

1995. október 8-án a Szerencsejáték Rt. munkatársai a kiértékelés során egy darab telitalálatos szelvényt találtak. A szelvény tulajdonosai a magyarországi játék történetében rekordot jelentô 578 millió Ft-ot nyertek.

A Magyar Televízió Objektív címû mûsora október 8-án riportot készített a nyertes házaspárral, mely 9-én került adásba. Tekintettel arra, hogy a nyertesek személyes adatainak nyilvánosságra kerülése - összefüggésben a nyeremény rendkívüli voltával - az Alkotmány 59. §-ában biztosított személyes adatok védelmének sérelmére utalt, az adatvédelmi biztos október 10-én hivatalból vizsgálatot indított.

A vizsgálat a nyertesek adatainak kezelésével kapcsolatos visszásságok, illetve az azzal kapcsolatos jogsérelem megállapítására irányult, de általánosabb jellegû eredményekre is vezetett. A vizsgálat számos írott és képi dokumentumot szerzett be a Szerencsejáték Rt.-tôl (SZRt.), a Magyar Televíziótól, valamint a Szerencsejáték Felügyelettôl (SZF), ezen túl az adatvédelmi biztos és munkatársai betekintettek az érintettek birtokában lévô, az ügyre vonatkozó egyéb dokumentumokba. A vizsgálat alá vont szervek együttmûködési készsége általában megfelelô volt.

Biztonsági szempontokat mérlegelve sem az adatvédelmi biztos, sem pedig munkatársai nem léptek kapcsolatba az eljárás során végig ismeretlen helyen tartózkodó nyertesekkel, úgy ítélve meg a helyzetet, hogy a vizsgálat eredményességéhez e kapcsolat nem feltétlenül szükséges.

Természetesen nem terjedhetett ki a vizsgálat annak megállapítására, hogy a közszolgálati mûsorkészítés íratlan vagy írott szakmai szabályainak a mûsor megfelelt-e, tartalmazott-e például az MTV Etikai Kódexe által hírmûsorban tilalmazott reklámot, nem foglalkozott azzal sem, hogy a riport egy részletét az adásban - feltehetôen véletlenül - miért ismételték meg, mert ez a vizsgálat e körülmények tisztázására jellegénél fogva nem illetékes. Ami pedig a vizsgálatot kiváltó televíziós mûsort illeti, hangsúllyal kell elôrebocsátani, hogy nem a nyertesek bemutatásának ténye, hanem annak módja tette szükségessé az eljárás megindítását.

2. Az Objektív október 9-i adása

Az adatvédelmi biztosi vizsgálat azért kezdôdött, mert az Objektív riportja narratív közlésben, majd képben és hangban egyaránt, a nyertesek azonosítását - önrendelkezési jogukat sértô módon - személyes adataik nyilvánosságra hozásával, bár feltehetôen nem kifejezetten erre irányuló szándékkal, de lehetôvé tette:

A szerkesztôség egyik munkatársa hangján hallhatta a nézô, hogy

- a nyertesek az égtáj megjelölésével Budapesttôl több száz kilométerre laknak
- kistelepülésen,
- közölte a nyertesek kétszintes családi házának alapterületét,
- a "háziasszony"-nak nevezett nyertes pontos életkorát,
- igen jellemzô foglalkozását, mely foglalkozás révén sok emberrel van napi személyes kapcsolata,
- havi fizetésének összegét,
- tájékoztatta a hírmûsor nézôit, hogy a házaspárnak egyetlen gyermeke van,
- hogy napra pontosan 25 éve, mikor kötöttek házasságot,
- hogy az asszony édesanyja elhunyt,
- a család tulajdonában lévô vagyontárgyakról - még autójuk életkorát is megjelölve - beszámoltak,

ezeken túl a riportból a nyertes házaspár további személyes adataira derült fény.

A kép és a hang ugyancsak sokat - talán mindent - elárult a nyertesekrôl.
A bemondó tájékoztatása szerint, a nyertesek kérésére és védelmük érdekében, hangjukat eltorzították, arcuk felismerhetetlensége érdekében videótrükköt alkalmaztak. (A nyertesek a vágatlan felvétel tanúsága szerint is többször kértek anonimitást.)

A nyerteseket elsô álmukból ébresztették fel. Amennyiben az Objektív munkatársai megszerezték volna a nyertesek hozzájárulását a róluk készült felvétel nyilvánosságra hozatalához, akkor is súlyos kétségek maradnak a "tájékozott beleegyezés" megléte tekintetében, mely annak körültekintô tudomását feltételezi az érintett személyek részérôl, hogy a velük kapcsolatba hozható adatok és az azokból levonható következtetések nyilvánosságra hozatala milyen következményekkel járhat számukra.

A képi anonimitás (digitális mixeren mátrixolás) alkalmazása technikailag olyannyira tökéletlenre sikeredett, hogy a riport egyes szakaszaiban - különösen a szereplôk mozgása esetén - a nyertesek arc szerinti azonosítása átlagos megfigyelô számára sem jelenthetett nehézséget. A hang torzítása, melyre ugyancsak ígéretet tettek a riport készítôi, a mûsort hallgató érzékszervi benyomása szerint, nagyrészt teljesen elmaradt. A családi ház teljes berendezését is hosszan mutatták a felvételek.

A nyerteseket ezáltal nem csupán elvont jelentôségû adatvédelmi jogsérelem érte, hanem életvitelüket, biztonságukat alapvetôen befolyásoló és veszélyeztetô helyzet állt elô, mely helyzet súlyosságát az azóta napvilágot látott híradások is igazolni látszanak.

A mûsor felvételének körülményei ellen, különösen a vágatlan anyagban látottak és elhangzottak ismeretében, a személyiségi jogok kötelezô tisztelete tekintetében több további komoly kifogás is emelhetô.

3. Személyiségi jogok tisztelete és a sajtó

A sajtószabadság a szabadságjogok között is megkülönböztetett védelmet élvez, a demokratikus társadalmi berendezkedés egyik alapértéke, de nem korlátozásoktól mentes. A köztársasági alkotmány 59. § (1) bekezdése szerint "A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog."

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a személyiségi jogok számos aspektusa mellett a képmással és a hangfelvétellel való visszaélést nevesítve tilalmazza.

Az Adatvédelmi törvény (Avtv.) alapján személyes adat csak az érintett hozzájárulásával, valamint törvény (önkormányzati rendelet) engedélyével kezelhetô. Személyes adat minden, az érintett természetes személlyel kapcsolatba hozható adat.

A Sajtótörvény 3. § (1) bekezdése szerint "A sajtószabadság gyakorlása ... nem járhat mások személyhez fûzôdô jogainak sérelmével."

Az Újságírói Etikai Kódex (MÚOSZ) szerint "Az újságírónak különös gonddal kell eljárnia a személyiségi jogokat, az ember személyét és méltóságát ... érintô ügyekben."

Az MTV Etikai Kódexe szerint "A névtelenség biztosítása indokolt akkor ... (ha a cél) az egyének magánéletébe való szükségtelen beavatkozás elkerülése."

4. A Szerencsejáték Rt. (SZRt.) jogállása és az ötös lottó szervezése

A Szerencsejáték szervezésérôl szóló 1991. évi XXXIV. törvény szerint a nem liberalizált szerencsejátékok szervezését kizárólag állami többségi részesedéssel mûködô gazdálkodó szervezet, illetve központi költségvetési szerv végezheti, az államot a pénzügyminiszter képviseli. A rendszeres lottó és totó játékok koncesszióba sem adhatók, a jogosult mindig az állam. A magyar fizetôeszköz ellenében lebonyolított rendszeres számsorsjáték kívül esik a versenyszférán [3.§]. (Ugyanerre a megállapításra jut egyébként az 1814/B/1991. AB határozat is.)

Az SZRt. az Alapszabályából kitûnôen egyszemélyes részvénytársaság.
A társaság egy darab névre szóló részvényt bocsátott ki. A tulajdonosi jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja.

A Szerencsejáték Rt. állami törvényességi felügyeletét a Szerencsejáték Felügyelet látja el. A Szerencsejáték Felügyeletet a pénzügyminiszter felügyeli. A pénzügyminiszter kettôs szerepet tölt tehát be: ô a felügyelet felügyeletét ellátó személy, aki a felügyelt társaság tulajdonosi jogaival is rendelkezik.

5. A fogadó és a Szerencsejáték Rt. közötti szerzôdés, az érintett beleegyezése

5.1. A szerzôdés

A lottószelvény kitöltése és feladása szerzôdéses jogviszonyt keletkeztet, mely önállóan nem szerepel a Ptk.-ban, de leginkább az ún. blankettaszerzôdésekkel mutat rokonságot, melyet az általános szerzôdési feltételek között szokás említeni. Az általános szerzôdési feltételek a tömeges szolgáltatások típusszerzôdései. Ezek akkor válnak a szerzôdés részévé, ha azokat a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Ha jogi személy egyoldalú elônyt köt ki, helye van az érvénytelenség megállapításának, erre azonban szükségtelen itt kitérni.

A lottószelvények árusítása az SZRt. ajánlattételének tekintendô, a szelvény megvásárlása, kitöltése és feladása elfogadásnak minôsül. Nem kell aláírni a szelvényeket, az ajánlat elfogadása tehát ráutaló magatartással történik.
A jogviszony anonimitását a Részvételi Szabályzat (RSZ) hangsúlyozza.
A sajtóban közzététel névtelen [11. § (1)]. A szelvény bemutatójának fizetik ki a nyereményt abban az esetben is, ha nem a bemutató személy neve szerepel a szelvényen [12. § (2) c/].

5.2. A játékos beleegyezése adatai nyilvánosságra hozatalához

A "fogadási sorsjegyrész" hátoldalán az alábbi felirat olvasható:

"Hozzájárulok nevem és címem sajtóban való közléséhez." E rovat tipográfiailag (hosszú léniával) - ellentétben pl. a totószelvénnyel - el van választva attól a rovattól, melyre név és cím írható "nyereményemet erre a címre küldjék.", mely egyébként kézjegyet szintén nem tartalmaz.

Ennek érvényességét elôször a RSZ-al összefüggésben kellett megvizsgálni. Magára a szelvényre rányomtatták azt a szöveget is, hogy "A lottójátékra kizárólag az érvényben lévô 5 a 90-bôl lottójáték Részvételi Szabályzatában foglaltak az irányadók."

A vizsgált összefüggésben az Adatvédelmi törvény és a Részvételi Szabályzat nem ellentétes, az megfelel a Szerencsejáték törvény végrehajtásáról szóló PM-rendelet azon elôírásának is, miszerint rögzíteni kell a játékosok érdekeit védô garanciális szabályokat.

A személyes adatok nyilvánosságra hozatalához az RSZ a játékos hozzájárulását kívánja meg [4. § (6), (16) bek.].

"A játékos a lottósorsjegyen az erre szolgáló rovatokban feljegyezheti a nevét és a címét. Ezek az adatok - ha a játékos hozzájárul - a nyeremények sajtó, rádió, stb. közlése alkalmával nyilvánosságra hozhatók. Ezekrôl az adatokról harmadik személyek részére az SZRt. tájékoztatást nem adhat." Az SZRt. a nyertesek adatait szolgálati titokként kezeli [12. § (6)] ehhez járul az RSZ 15. § (6) bekezdése.

"Az SZRt. és megbízottak kötelesek a játékkal kapcsolatos titoktartásra, a játékos nevének nyilvánosságra hozatala csak a játékos kifejezett írásbeli hozzájárulásával lehetséges."

A szelvényre nyomtatott szöveg ellentétes a Részvételi Szabályzattal, nem is teszi lehetôvé azt, hogy a játékos azon akaratnyilatkozatot tegyen, a törvény által a magánokirattal szemben támasztott konjunktív, illetôleg vagylagos formai követelmények egyikét sem tartalmazza, érvénytelensége ezért kétségtelen, semmilyen joghatással nem rendelkezik, sem szerzôdési kikötésnek, sem pedig egyoldalú jognyilatkozatnak nem tekinthetô.

Téves tehát a Szerencsejáték Rt. sajtóközleménye, mely szerint "A szelvény hátlapján levô nyilatkozat kitöltésével a fogadó felhatalmazást adott az SZRt-nek a személyének a nyilvánosságra hozatalára.".

Hasonlóképpen téves az Objektív fôszerkesztôjének az MTV elnökének írt igazoló jelentése, mely szerint "a név és cím közlése felmentette az Objektívet is a titoktartási kötelezettség alól.".

Csupán a rend kedvéért kell még az Avtv.-nek arra a rendelkezésére utalni, mely szerint a személyes adat nyilvánosságra hozatala során "Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulást nem adta meg." [3. § (3) bek.].

A SZRt. belsô vizsgálata semmilyen mulasztást nem tárt fel, az MTV-nél nem is indult vizsgálat.

6. Felelôsség a jogsértésért

6.1. A Szerencsejáték Rt.

Megállapítható, hogy az SZRt. a nyereményalap halmozódása miatt már hetekkel korábban óvatossági rendszabályokat tervezett bevezetni. Az SZRt. vezérigazgatója a Szerencsejáték Felügyelet vezetôjének szeptember 29-én írt levelében a majdani nyertes érdekében javasolta még a szelvényszámot is titokban tartani, mivel abból következtetni lehet arra, hogy a nyertes szelvényt az ország mely részén vásárolták. A felügyelet vezetôje e kérést, mivel sértette volna a Részvételi Szabályzatot, elutasította.

Az SZRt. belsô szabályzatai közül a Kézi Feldolgozási és Expedíciós Fôosztály szabályzata "Vizsgálati szempontok a 10 millió Ft-ot meghaladó nyereményösszegû szelvények ellenôrzô kiszereléséhez" szerint "A nyereménynyel kapcsolatos adatok - a szelvényszám kivételével - nem hozhatók nyilvánosságra."

Egy másik 1995 szeptemberében - éppen a nagymértékû nyereményhalmozódás okán - kiadott átmeneti utasítás szerint "Az érdeklôdô médiáknak (tehát, ha nincsenek jelen) a kiértékelés teljes befejezéséig olyan tájékoztatást kell adni, hogy a kiértékelés még tart, öttalálatos szelvényt egyelôre nem találtunk. A kiértékelés befejezése után közölni szabad, hogy van öttalálatos szelvény, s hogy mennyit fizet...". Ugyanez az utasítás jelöli meg azt az öt személyt, akik a szelvényt a feldolgozás során láthatják.

A vizsgálat adatai szerint az Objektív stábját a nyertes szelvény megtalálásáról a Szerencsejáték Rt. alkalmazottja értesítette.

Azt, hogy a nyertes szelvény megtalálásának imitációja során hogyan került az Objektív stábjának birtokába a nyertesek címe, az SZRt. úgy valószínûsítette sajtótájékoztatóján, hogy a meglibbenô szelvényt az Objektív kamerája feltehetôen lefordított részén is "látta", azonban az ezzel kapcsolatos bizonyítékát - melynek meglétére utaltak a sajtótájékoztatón - nem bocsátotta rendelkezésre. Ezzel szemben az Objektív vágatlan kazettáján hosszú másodpercekig látszik a munkaasztalon a felfordított szelvény, azon jól elolvasható - kockázás nélkül is - a nyertesek címe és neve.

A vizsgálat során olyan adatok is napvilágra kerültek, hogy a szelvény ellenôrzése idején az SZRt. belsô szabályzatát sértve, de az SZRt. engedélyével a Népszabadság ugyancsak jelenlévô fotósának is alkalma lehetett a nyertes szelvényt úgy lefényképezni, hogy a nyertesek nevét és címét ezáltal megszerezze.

Mindez azt valószínûsíti - a felvétel technikai ellenôrzésére módunk nem
volt -, hogy az SZRt. mulasztása következtében szerezte meg a stáb a nyertesek címét.

Az Objektív október 9-i adásának az SZRt. vezérigazgatója vendége volt, elôzetesen ismerte is a leadott anyagot, ám sugárzása ellen nem tiltakozott.

6.2. Az Objektív felelôssége

Az Objektív szerkesztôségét felelôsség terheli azért, mert szakmai és technikai hibák sorozatával a 2. pontban említett adatvédelmi jogsértéseket okozta.

6.3. Büntetôjogi felelôsség, kártérítési igény

A vizsgálat során olyan adat, mely a játék tisztaságát kérdôjelezte volna meg, nem merült fel.

A Btk. 177/A. §-a szerint a Jogosulatlan adatkezelés bûncselekménye merülhet fel:

"Az az adatkezelô, aki
a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérôen személyes adatot kezel,
b) személyes adatot jogellenesen továbbít, vagy nyilvánosságra hoz... 
    vétséget követ el, és egy évig terjedô szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendô."

A jogosulatlan adatkezelés bûncselekményének nincs gondatlan alakzata. Az SZRt. munkatársaival kapcsolatban nem merült fel olyan adat, mely arra utalt volna, hogy a nyertesek személyi adatait szándékosan szolgáltatták volna ki. Az Objektív stúdiójában pedig a nyertesek arcát a felvételen legalábbis megpróbálták felismerhetetlenné tenni, a szándékosságnak ez ugyancsak ellentmond. A vizsgálat adatai ezért büntetô eljárás kezdeményezését nem tették indokolttá.

A nyerteseknek a Szerencsejáték Rt.-vel és az MTV-vel szembeni esetleges kártérítési igényére az Adatvédelmi törvény és a Ptk. vonatkozó szabályai az irányadóak.

7. A vizsgálat alapján javasolt intézkedések

1. A lottószelvényrôl törölni kell az információs önrendelkezési jogot sértô, érvénytelen és megtévesztô, a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat szöveget.

2. Javasolom a fogadási sorsjegyrész helyett - ha ez a rovat a kisnyeremények postázása céljából megmarad - az ellenôrzô sorsjegyrészre nyomtatni a játékos nevét és címét tudakoló rovatot, a személyes adatok védelme ezáltal hatékonyabb lehet.

3. Körültekintôen szabályozni kell a sajtó jelenlétének határait, be kell tartani az errôl rendelkezô szabályzatokat.

4. A személyes adatok védelmét oktatni kell azoknak, akik munkájuk során adatvédelmet érintô döntéseket hoznak, illetve ilyen eljárásokban közremûködnek.

5. Szükség lenne a szerencsejáték szervezése terén ágazati adatvédelmi jogi szabályok kiadására. Megállapítható, hogy a Szerencsejáték Felügyelet korábban javaslatot tett a "játéktitok" szabályozására, mely e feltételnek megfelelne, de eredménytelenül. Célszerû felülvizsgálni a pénzügyminiszter jogait, a jelenlegi tulajdonlási és felügyeleti szabályokat.

6. A szerencsejáték szervezése során biztosítani kell, hogy a reklámérdeket a személyes adatok védelmének alkotmányos értéke feltétel nélkül megelôzze.

7. A közszolgálati televíziózásban különös figyelmet kell fordítani az információszabadság és a személyes adatok védelmének kölcsönös érvényesülésére. Az átlagember magánszféráját nagyobb tisztelettel kell övezni, mint a közszereplôkét. A polgárok jog által védett személyes adatai és a "hír" konfliktusában a magánélet védelméé az elsôbbség.

Budapest, 1995. október 31.

(83/H/1995)