Az állampolgári jogok országgyûlési biztosának általános helyettese 1995. október 24-én - állampolgári beadvány alapján - vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a Veszprém Megyei Rendôr-fôkapitányság a Veszprémi Közúti Igazgatóság közremûködésével 1995. júniusban jogszerûen készített-e forgalomelterelô, illetve forgalomlassító intézkedések mellett videofelvételeket közúton elhaladó gépjármûvekrôl.

Dr. Polt Péter 1996 januárjában az üggyel kapcsolatban felvilágosítást kért a Veszprém Megyei Rendôr-fôkapitányságtól és a Veszprémi Közúti Igazgatóságtól, valamint a beadvány tartalmáról tájékoztatta az adatvédelmi biztost, mivel a felvételek készítése sérthette a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényi elôírásokat is.

A Veszprémi Közúti Igazgatóság a kért felvilágosítást idôben megadta, de a Veszprém Megyei Rendôr-fôkapitányság a megkeresés alapján készített válaszát csak 1997. áprilisban küldte meg, így az ügy érdemi vizsgálatára csak ezen idôpontot követôen kerülhetett sor.

Dr. Polt Péter a beadvány azon részével kapcsolatosan folytatott vizsgálatot, és készített jelentést, hogy az ellenôrzés során bevezetett forgalomelterelô, illetve forgalomlassító intézkedés a szabad mozgáshoz való joggal összefüggésben okozott-e visszásságot, majd az eset adatvédelmi vonatkozásainak kivizsgálása céljából az ügyet áttette a hatáskörrel rendelkezô adatvédelmi biztoshoz.

A válaszokból megállapítható, hogy a Veszprém Megyei Rendôrfôkapitányság az elszaporodott gépjármûlopások miatt 1995 nyarán akciósorozatot vezetett be az M 7 autópálya és a 71. számú fôközlekedési út térségében. Ezen akciósorozat részét képezte egy megfigyelôpont felállítása Balatonfûzfô belterületén, ahol a Veszprémi Közúti Igazgatóság tulajdonát képezô forgalomszámláló fülkébôl titokban figyelték és videokamerával rögzítették a Budapest irányába haladó gépjármûveket. A készített videofelvételek kiértékelésére késôbbi idôpontban került sor, a kiértékelést követôen pedig törölték a felvételeket.

A fentebb részletezett rendôri intézkedés, valamint videofelvételek említett módon történô készítése a Veszprém Megyei Rendôrfôkapitányság álláspontja szerint jogszerû, mivel arra a rendôrségrôl szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 64. § (1) bekezdés d.) pontja lehetôséget biztosít, az ugyanis - véleményük szerint - a következôket tartalmazza:

"A Rendôrség... terep- és útvonalszakaszt, jármûvet, eseményt megfigyelhet, arról információt gyûjthet, az észlelteket hang, kép, egyéb jel vagy nyom rögzítésére szolgáló technikai eszközzel rögzítheti."

A rendôrség az Rtv. titkos információgyûjtés címû fejezetében szereplô 64. § (1) bekezdés d.) pontja alapján nem készíthet nem pontosan definiált célú, általános bûnmegelôzési és bûnfelderítési jellegû felvételeket a közút teljes forgalmáról.

"64. § (1) A Rendôrség a 63. § (1) bekezdésében meghatározott bûnüldözési feladatának teljesítése érdekében
d) a bûncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévô személyt, valamint a bûncselekménnyel kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, jármûvet, eseményt megfigyelhet, arról információt gyûjthet, az észlelteket hang, kép, egyéb jel vagy nyom rögzítésére szolgáló technikai eszközzel (a továbbiakban: technikai eszköz) rögzítheti, a 2. § (4) bekezdésére is figyelemmel ellenôrzött szállítást folytathat"

E törvényi elôírás alapján a rendôrség titokban csak meghatározott bûncselekménnyel kapcsolatba hozható terep- és útvonalszakaszt figyelhet meg, és rögzítheti az ott észlelteket különbözô technikai eszközökkel.
E rendelkezés kiterjesztô értelmezése megengedhetetlen, hiszen ezáltal lehetôvé válna bármely közterület folyamatos, titkos rendôrségi megfigyelése.

Megítélésem szerint egy közforgalmú út csupán azért, mert azon esetleg lopott gépjármû is elhaladhat, még akkor sem tekinthetô bûncselekménnyel kapcsolatba hozhatónak, ha az adott megyében, vagy országrészben gyakoriak a gépjármûlopások.

Az is kérdéses, hogy az Rtv. 63. § (1) bekezdésében meghatározott bûnüldözési feladatok teljesítését mennyiben szolgálja az elhaladó forgalom videofelvételen történô rögzítése, hiszen abból legfeljebb az ott eshetôlegesen felbukkant lopott gépjármûvek elhaladásának idôpontja rekonstruálható, aminek a bûncselekmény felderítésének eredményességével csak nagyon távoli kapcsolata lehet.

Az Rtv. felvételek készítésének nem csak titkos, hanem nyílt módját is szabályozza. A titkos megfigyelés és felvételkészítés az állampolgári jogok nagyobb mértékû korlátozását jelenti. Az Rtv. 64. § (1) bekezdés alkalmazásánál egyébként is figyelemmel kell lenni a 15. § elôírására, amely szerint a rendôri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával, és több lehetséges rendôri intézkedés közül azt kell választani, amely az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással jár. A titkos információgyûjtési módszerek alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha az az elérni kívánt céllal arányban áll, és a kívánt cél nyílt módszerrel nem érhetô el.

Lopott gépjármûvek kiszûrése céljából egy adott útvonal megfigyelésére szolgáló videotechnika alkalmazására és felvételek készítésére 1996. július 11-i "A rendôrség által közterületen - közbiztonsági célból - mûködtetett, megfigyelô feladatot ellátó videokamera-rendszerekkel kapcsolatos ajánlás"-ban összegzett álláspontom vonatkoztatható.

Az alábbi ajánlást teszem:

• A rendôrség általános bûnmegelôzési célból videokamerákat csak az 1996. július 11-i, a rendôrség által közterületen - közbiztonsági célból - mûködtetett, megfigyelô feladatot ellátó videokamera-rendszerekkel kapcsolatos ajánlásomban foglaltaknak megfelelôen alkalmazhat.
• A rendôrség az Rtv. 64. § (1) bekezdés d) pontja alapján csak bûncselekménnyel valami módon közvetlenül kapcsolatba hozható terep- és útvonalszakaszt figyelhet meg és rögzíthet a titkos információgyûjtés fogalmába tartozó módszerekkel és technikai eszközökkel.

Budapest, 1997. július 14.

Dr. Majtényi László

(23/A/1996)