Budapest XVI. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában bevezetett városi telefonhívások adatainak kezelésével kapcsolatos adatvédelmi biztosi ajánlás

I.

1997 novemberében megkereste hivatalomat egy Budapest XVI. kerületi önkormányzati képviselő, aki arról tájékoztatott, hogy az önkormányzat polgármesteri hivatalában új rendszerű telefonközpontot építettek ki. A rendszer csak egy személyi kódszám (PIN) beütése után teszi lehetővé, hogy a polgármesteri hivatal dolgozói és az önkormányzati képviselők városi vonalat vegyenek igénybe. A központi számítógép a beszélgetésre vonatkozó adatokat a személyi kódszám szerint rögzíti. A beadványozó szerint ez lehetővé teszi a dolgozókén túl az önkormányzati képviselők telefonjainak ellenőrzését is, a hívott számokazonosítását. Az önkormányzati képviselő arról tájékoztatott, hogy a számítógépes rendszerben rögzített adatok kezeléséről rendelkező adatvédelmi szabályzat nem készült.

Az önkormányzati képviselő azt kérdezte az adatvédelmi biztostól, hogy milyen adatvédelem illeti meg az önkormányzati képviselőket.

A képviselő 1997 decemberében kiegészítésül elküldött egy polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatást, amely az 1997. október 1-je és 31-e közötti hívásait tartalmazza.

A listán a hívott számok szerepelnek (köztük az Adatvédelmi Biztos Irodájának telefonszáma) valamint a beszélgetési idő.

1998 márciusában az indítványozó elküldte a képviselő-testület 1998. február 10-ei üléséről készült jegyzőkönyvének részletét.

Eszerint Kovács Attila polgármester arról tájékoztatta a képviselőket, hogy előfordult olyan eset, amikor valaki visszaélt más kódjával, számlájára hívást kezdeményezett. A polgármester felkérte a képviselőket arra, hogy más kódját senki ne használja.

1998 áprilisában hivatalom megkeresést intézett Szabó Jánoshoz, a XVI. Kerületi Önkormányzat közigazgatási ügyosztályvezetőjéhez, adatvédelmi felelőshöz, melyben kértük, küldjék meg az új telefonrendszerrel kapcsolatos adatvédelmi szabályzatukat. Tájékoztatást kértünk az önkormányzati képviselők híváslistáinak tárolásával, kezelésével, megismerhetőségével kapcsolatos intézkedésekről is.

Mivel az adatvédelmi felelős a törvényes határidőn belül nem válaszolt megkeresésünkre, ezért május 20-án Szabó János adatvédelmi felelőst írásban felszólítottam arra, hogy postafordultával küldje el válaszát.

Az adatvédelmi felelős június 5-én elküldte a polgármesteri hivatal Számítástechnikai Adatvédelmi Szabályzatát, valamint a telefonrendszer kézikönyvéből azt a kivonatolt részt, amely a rendszer "hozzáférési lehetőségeiről" ad tájékoztatást. A számítástechnikai szabályzat nem érinti a telefonrendszer bevezetésével felmerült adatvédelmi kérdéseket. A telefonrendszer kézikönyvéből kimásolt oldalak a "Telefon elszámolási programcsomag" "forgalomelemzés" és a "hívások napi eloszlása" funkcióit mutatja be, de ezek egyike sem tartalmaz adatvédelmi jogi rendelkezéseket. Az adatvédelmi felelős közölte, hogy a telefonrendszer próbaüzeme időszakában 1997 novemberében készítettek híváslistát, amelyet a polgármester "demonstrációs céllal" testületi ülésen adott át a képviselőknek.

Május 26-án egy ügyvéd írásban arról tájékoztatott, hogy áprilisban megbízást kapott a polgármesteri hivataltól a telefonos adatvédelmi szabályzat elkészítésére. Közölte, hogy "legalább három szabályozási lehetőség látszik kibontakozni", tervezeteit be kívánta mutatni munkatársamnak "a titokvédelmi jogszabályoknak való előzetes megfelelőség vizsgálatának érdekében". A polgármesteri hivatal képviseletében fellépő ügyvéd az előzetesen egyeztetett időpontokban nem jelent meg, levélben sem küldte el szabályzattervezeteit.

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény biztosítja a polgárok jogát személyes adataik védelméhez. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. § (1) bekezdése alapján személyes adatot csak akkor lehet kezelni (ide értve az adatok felvételét, tárolását, továbbítását is), ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy törvény azt elrendeli.

A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait – törvényben rögzített kivételtől eltekintve – az adatkezeléshez fűződő más érdekek nem sérthetik (Avtv. 4. §).

Az önkormányzat polgármesteri hivatalának nincs törvényi felhatalmazása arra, hogy az önkormányzati képviselők hívásait listázza, azokat kezelje, tárolja. Az önkormányzati képviselők által hívott számok listájának szabályozatlan, korlátlan és megfelelő garanciák nélküli tárolása és kezelése sérti az érintettek személyes adatok védelméhez fűződő jogát. A hívások listázása a hívott számok azonosításával – az Avtv. alapján – különlegesnek minősülő személyes adatokra is utalhat, a híváslisták alkalmasak lehetnek az érintett különféle szakmai és egyéb kapcsolatainak feltérképezésére.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szerint a választópolgárok közössége az önkormányzást közvetlenül, illetőleg választott helyi önkormányzata útján végzi, önállóan és demokratikusan intézi helyi érdekű közügyeit. A helyi önkormányzást a választópolgárok az általuk választott képviselő-testület útján gyakorolják. A helyi önkormányzás a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása, ezért a közfunkciót betöltő önkormányzati képviselők jogainak – ígyszemélyes adataik védelméhez fűződő joguk – korlátozása nem csupán az adatvédelem törvényi szabályait sérti, de a képviselőt közfeladatai ellátásában is korlátozza.

A fentiekre tekintettel az alábbi ajánlásokat teszem:

Dr. Majtényi László

(803/A/1997, 387/A/1998)