Az Európai Bíróság adatvédelmi témában döntött
ts 2003.11.18. 14:52
Az Európai Bíróság első ízben döntött a személyes adatok védelméről szóló 95/46 számú irányelv alkalmazása és az interneten való szabad adatforgalom ügyében az irányelv alkalmazási területéről.
Bodil Lindqvist Alseda-ban
(Svédország) hitoktatóként tevékenykedett. 1998 végén a saját számítógépén
otthon előállított egy honlapot, hogy a gyülekezet konfirmandusai számára
szükséges információk elérését megkönnyítse. Ezen az oldalon saját magáról és
tizennyolc gyülekezeti kollégájáról – néha teljes névvel – tett közzé
információkat. Ezen kívül Lindqvist enyhe humorral számolt be kollégái
tevékenységéről és szabadidős elfoglaltságairól. Néhányukról megírta családi
állapotát, telefonszámát, vagy közzétett további információkat. Egy kollégája
esetében utalt arra, hogy annak megsérült a lába és részlegesen betegállományban
van.
Lindqvistet a bíróság, azzal az
indoklással, hogy személyes adatokat automatizált eljárással feldolgozott,
anélkül, hogy ezt a svéd adatvédelmi felügyelőségnek írásban bejelentette volna,
továbbá hogy ezeket az adatokat engedély nélkül harmadik országba továbbította,
valamint azért, mert különleges személyes adatot (a kollégája sérülését és
betegállományát) kezelt, 4000 svéd korona (kb. 450 euro) pénzbüntetésre
ítélte.
Az Európai Bíróság a fellebbezés
alapján lefolytatott eljárásáról kiadott 2003. november 6-án kiadott
sajtóközleményében arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a Bíróság álláspontja
szerint egy internet oldalon különböző személyekre való utalás és nevük
közzététele, vagy más módon való (telefonszám megadása, munkaviszonyuk, vagy
szabadidős tevékenységük közzététele) azonosításuk lehetővé tétele egészben vagy
részben személyes adatok automatizált feldolgozását jelenti. Ha emellett egy
személy egészségi állapotát is taglalja, az irányelv értelmében egészségügyi
adatok kezelésének esete forog fenn.
A személyes adatok ilyen kezelése
nem esik az irányelvben a személyes vagy családi célú adatkezelés kivételének
hatálya alá.
Eltekintve attól, hogy az irányelv
kidolgozásának időpontjában az internet fejlettségi szintje különböző volt és az
internet használatának kritériumai hiányoznak mindazonáltal kimondható, hogy a
Közösség jogalkotói a harmadik országba való adattovábbítás fogalma alatt nem a
személyes adat internetre való felvételét értették, még akkor sem, ha ezek az
adatok az irányelv értelmező rendelkezései szerint harmadik országnak tekintendő
helyről is elérhetőek.
A véleménynyilvánítás szabadsága és
más alapjogok közötti esetleges ellentmondás feloldása a nemzeti intézmények és
bíróságok feladata úgy, hogy az a megfelelő egyensúlyt az érintett jogok és
érdekek, nevezetesen az alapjogok tekintetében biztosítsa.
Az ítélet teljes szövege a
www.curia.eu.int honlapon megtalálható.
Trócsányi Sára
|