Ki és milyen feltételekkel jogosult igazoltatásra?

Az állampolgárok igazoltatására csak törvényben felhatalmazott személy (pl. rendőr, határőr, pénzügyőr stb.) jogosult. Essék először néhány szó arról, mi történik akkor, ha egy rendőr szólít fel minket, hogy igazoljuk magunkat. A rendőr, amikor igazoltat és ennek során a személyes adatokat feljegyzi, adatkezelést végez. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) a személyes adatok megismerése tekintetében széles körű jogosítványokkal ruházza fel a rendőröket. E szerint a rendőr a személyazonosság megállapítása céljából igazoltathat, az igazoltatott pedig köteles személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. Ennek megtörténte után azonban az igazoltatott kérésére a rendőrnek közölnie kell az igazoltatás okát, kivéve, ha a tájékoztatás megadása közbiztonsági érdeket veszélyeztet.

Mi történik igazoltatás után az adatainkkal? 

Az igazoltatás során a rendőr jogosult az így megszerzett személyes adatok rögzítésére, valamint az adatok tárolására is az ellenőrzéstől számított két évig. Amennyiben tehát az igazoltatásnak megfelelő indoka van (amelynek nem kell az igazoltatott részéről valamilyen jogellenes cselekménynek lennie), az adatokat jogszerűen rögzítheti a rendőrség, ezt az adatvédelmi törvény által megkívánt törvényi felhatalmazás birtokában teszi. Ezek tehát a rendőr által végzett igazoltatás általános szabályai. Lássuk, mi történik akkor, ha tömegközlekedési járművön válik szükségessé valakinek a személyazonosságát megállapítani.

Mit tehet a jegyellenőr, ha igazoltattatni kíván valakit?

Ha a tömegközlekedési járművön jogtalanul utazó igazoltatása szükséges, az szintén csak rendőr közreműködésével lehetséges. A hatályos jogszabályok szerint a tömegközlekedési vállalat ellenőre nem igazoltathat, azonban az Rtv. szerint a rendőrt jogainak érvényesítése érdekében bárki - így a jegyellenőr is - felkérheti más személy igazoltatására. Abban az esetben, ha az igazoltatást kérő (jelen esetben az ellenőr) valószínűsíti, hogy az igazoltatáshoz jogos érdeke fűződik - például a közlekedési vállalat pótdíj iránti igénye miatt-, és a személyazonosságát igazolja, a rendőr a kérést teljesíti.

Mi történik adatainkkal ezután?

Az igazoltatás megtörténte azonban még nem jelenti feltétlenül azt, hogy sor kerül az igazoltatott adatainak továbbítására, mert azokat a rendőrkapitányság adja ki az igazoltatást kérőnek, ha az adatokhoz fűződő jogosultságát hitelt érdemlően igazolja.

Ha az igazoltatást kérő (a tömegközlekedési vállalat) az igazoltatást követő nyolc napon belül az adatok kiadását nem kéri, vagy jogosultságát nem igazolja, az igazoltatott felvett adatait meg kell semmisíteni. Ha az adatok kiadása megtörtént, arról az igazoltatott személyt értesíteni kell. Az értesítésben közölni kell vele az igazoltatást kérő személyazonosító adatait is.

Mit tehetünk, ha úgy véljük, jogainkat megsértették? 

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései alapján az, akinek a személyes adatai védelméhez fűződő alkotmányos jogát megsértették, vagy annak veszélye fennáll, a sérelem kivizsgálása, megszüntetése érdekében az adatvédelmi biztoshoz fordulhat.

Jogai érvényesítése céljából az érintett bírósághoz is fordulhat; amennyiben az ügyben bírósági eljárás van folyamatban az adatvédelmi biztos nem járhat el.