A munkáltatók adatkezeléséről

 Milyen személyazonosító adatokat tarthat a munkáltató nyilván?

 A Munka Törvénykönyve rendkívül szűkszavúan rendelkezik a munkáltató által nyilvántartható adatok köréről, csak annyit határoz meg, hogy a munkáltató a munkavállalótól csak olyan adatlap kitöltését kérheti, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat, valamint a törvény felhatalmazást ad a munkaidővel és a szabadságolással kapcsolatos adatok kezelésére is. A munkaszerződésben értelemszerűen fel kell tüntetni azokat a természetes személyazonosító adatokat (név, anyja neve, születési hely és idő, lakcím), amelyek a munkavállaló egyértelmű azonosításához szükségesek. Más törvények a munkáltató számára kötelezően előírják bizonyos személyes adatok kezelését, a munkáltató köteles például nyilvántartani a munkavállaló adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító számát, mivel bevallási, illetve a különböző fizetési kötelezettségének csak így tud eleget tenni. Vannak olyan munkáltatók – elsősorban a közszférában –, amelyek számára a rájuk vonatkozó törvények konkrétan meghatározzák, milyen adatokat lehet és egyben kell nyilvántartaniuk a munkavállalóikról. Olyan adat szolgáltatását a munkáltató nem teheti kötelezővé, amely kezelésére törvényi felhatalmazása nincsen, így általában nem kezelheti például a munkáltató a munkavállalók személyi azonosítóját.

 Milyen körben és milyen feltételekkel ismerheti meg a munkáltató a munkavállalók személyes adatait, magántitkait?

 Sok munkáltató szeretne minél többet megtudni a munkavállalóiról, arról, hogy mivel foglalkoznak munkaidejükben és azon kívül, kikkel tartanak fenn kapcsolatot, mire használják a munkahelyi infrastruktúrát. Előszeretettel figyelik a munkavállalókat kamerákon keresztül, ellenőrzik levelezésüket, listázzák a telefonhívásaikat, követik nyomon e-mail és internet használatukat. Mindezt nem tehetik korlátok nélkül.

 Hogyan figyelheti kamerán keresztül a dolgozókat a munkáltató?

 Erre vonatkozó általános szabály csak annyiban állítható fel, hogy ha a dolgozók nem járulnak hozzá ahhoz, hogy őket ilyen módon megfigyeljék, akkor csak olyan kamerarendszert lehet használni, amelynek képein nem ismerhetők fel az érintettek, amely nem alkalmas arra, hogy a dolgozókat azok alapján azonosítani lehessen. A kamerák felállításáról előzetesen tájékoztatni kell a dolgozókat, e tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, rögzítik-e és tárolják-e a kamerák által felvett képet, és ha igen, milyen célból. Az, hogy a felvételeket korlátozás nélkül minden esetben rögzítik, nem egyeztethető össze az adatvédelmi törvénnyel. Kamerát használni csak meghatározott célból lehet, a céltól eltérő felhasználás jogellenes. Az érintetteknek joguk van megtekinteni a róluk készült felvételeket, és kérhetik azok törlését is.

 A munkahelyi számítógép, az e-mail és az internet használatának ellenőrzése

 Ha a munkáltató személyes használatra adta a számítógépet, akkor az azon tárolt személyes jellegű anyagokat nem ismerheti meg az érintett hozzájárulása nélkül. Természetesen abban az esetben, ha a munkavállaló a számítógépet visszaadja a munkáltatójának, akkor törölnie kell a magánjellegű fájlokat, ha nem akarja, hogy a számítógép új birtokosa azokat megismerje, ennek hiányában az adatok megismeréséhez hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, mivel azokat ő maga adta át a munkáltatónak.

 A munkáltató által biztosított elektronikus levelezés tekintetében különbséget kell tenni a munkavállaló személyes használatára adott, esetleg a nevét, vagy nevének töredékét is tartalmazó, valamint az olyan e-mail címek között, amelyek a cég ügyeinek intézését szolgálják, és nem egy-egy munkavállaló személyéhez kötöttek. Ez utóbbiakon folytatott levelezésbe a munkáltató betekinthet, még akkor is, ha e címen valamelyik – a postafiókhoz hozzáférő munkavállaló – magánjellegű levelezést is folytatott, hiszen azt a munkavállaló ennek tudatában tette. A személyes, csak az érintett munkavállaló (illetve a rendszergazda) számára hozzáférhető e-mail címen folytatott levelezést pedig adatvédelmi szempontból ugyanúgy kell megítélni, mint a hagyományos személyes levelezést és telefonálást. Mint ahogy a munkáltató az érintettek hozzájárulása nélkül nem ismerheti meg a munkavállalója részére a céghez érkező küldemények tartalmát, azokat nem tarthatja vissza, illetve nem semmisítheti meg, és a telefonbeszélgetéseit sem hallgathatja le, ugyanúgy nem jogosult a személyes e-mail címre érkező és az onnan elküldött levelek tartalmának megismerésére, azok továbbítására vagy törlésére sem mindaddig, amíg ahhoz az érintett hozzájárulását nem adja.

 Az a tény, hogy ki milyen internet-oldalakat és milyen gyakorisággal tekint meg, személyes adatnak minősül. Különbséget kell tenni aszerint, hogy a munkáltató az internet használatát kizárólag munka céljából engedélyezi, vagy lehetővé teszi a magáncélú használatot is. Amennyiben a munkavállaló az internet használatát csak a munka végzése céljából engedélyezi, lehetősége van ennek ellenőrzésére. Ezt azonban csak akkor teheti meg, ha a dolgozók figyelmét előzetesen felhívta az internet használatának korlátozására, és az utólagos ellenőrzés lehetőségére. Abban az esetben, ha a munkavállalók úgy férhetnek hozzá az internethez, hogy előzetesen nem kaptak ilyen tartalmú tájékoztatást – esetleg a munkáltató kifejezetten hozzájárult a magáncélú használathoz –, az internet használatra vonatkozó adatokat, így a látogatott oldalak címét a munkáltató nem ismerheti meg. Ha mégis vizsgálja az internet használatát, és erről kimutatást készít vagy készíttet, jogellenes adatkezelést végez.

 A munkahelyi telefon használatának ellenőrzése

 A telefonhívások listázásával a munkáltató nem ellenőrizheti a telefon használatát. Mind a hívó, mind a hívott fél személyes adatának minősül az, hogy az adott időpontban beszélgetést folytattak, és azt egymással tették. Személyes adat tehát az, hogy egy munkavállaló egy meghatározott telefonszámot hív, és személyes adat az is, hogy a hívott fél valamilyen kapcsolatban áll a hívó féllel. Tekintettel arra, hogy a hívott fél hozzájárulásának beszerzése gyakorlatilag nem lehetséges, a híváslista készítése még a munkavállalók hozzájárulása esetén sem lenne jogszerű. A költségek csökkentése azonban más módon jogszerűen is elérhető. Egyik lehetséges megoldás lehet a magáncélú beszélgetések tiltása, illetve annak céljára nyilvános (érmével működő vagy kártyás) telefonok elhelyezése a munkahelyen. Egy másik – a munkáltatók körében is kedvelt – megoldás az, hogy a munkavállalók számára meghatározott összegig biztosítják a telefonálás lehetőségét, e kereten belül a becsült hivatalos telefonálási szükségletnél magasabb összeget határoznak meg, ahhoz hozzáadják a munkavállaló számára engedélyezett magáncélú beszélgetéseknek megfelelő azon értéket, amelyet a munkáltató "ajándékoz" munkavállalói számára. A hivatalos beszélgetéseknek megfelelő összeg becslését segíti, ha a vidékre vagy külföldre irányuló hívásokat csak meghatározott készülékekről engedélyezik. Az így meghatározott kereten felüli telefonhívások díjának megfizetésére a munkavállalót kötelezik.

 Jogérvényesítés

 A személyes adatokat jogellenesen kezelőkkel szemben polgári eljárásban lehetőség van személyiségi jogainak érvényesítésére, az adatkezelővel szemben bírósághoz lehet fordulni. A perben követelhető az esetlegesen felmerült – vagyoni és nem vagyoni – kár megtérítése is. Ez utóbbi valamely személyiségi jog megsértése következtében az emberi személyiség testi vagy lelki életminőségének hátrányos megváltozása esetén követelhető. A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén az adatkezelő székhelye van. Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, a perben az adatkezelő köteles bizonyítani, tehát ebben az esetben nem érvényesül a bizonyítási kötelezettség általános szabálya, amely szerint a felperesnek kell a keresetében foglaltakat (tehát azon állítását, hogy az adatkezelő jogellenesen kezelte személyes adatát) megfelelően alátámasztani. E jogérvényesítési mód mellett rendelkezésére áll az adatvédelmi biztos segítségének igénybe vétele is.