A kutatási és közvetlen üzletszerzési (direkt marketing) célú adatok kezeléséről

 A kutatás és a közvetlen üzlet­szerzés valamint a közvélemény-kutatás és tudományos kutatás célját szolgáló név- és lakcím­adatok kezeléséről az 1995. évi CXIX. törvény rendelkezik.

 Mi az a közvetlen üzletszerzés? 

Azoknak a közvetlen megkeresés módsze­rével végzett tájékoztató tevékeny­ségeknek és kiegészítő szolgáltatásoknak az összessége, amelyeknek célja az érintett részére termékek vagy szolgáltatások ajánlása, hirdetések továbbítása, a fogyasztók vagy kereskedelmi partnerek tájékoztatása, üzletkötés (vásárlás) előmozdítása érdekében.

A tudományos kutató, továbbá a közvélemény-kutató és a piackutató, valamint a közvetlen üzletszerző szerv - illetőleg az általuk az adatok kezelésére, átvételére megbízott szerv - kapcsolatfelvétel céljából név- és lakcímadatot a következő forrásból gyűjthet, illetve használhat fel:

      annak az érintettnek az adata, akivel korábban az adatkezelő szerv kapcsolatban állt (üzletfél, támogató);

      a jogszerűen nyilvánosságra hozatal céljából készített és nyilvánosságra hozott adatállományban, név- és címjegyzékben, valamint kiadványban - így különösen telefonkönyv, szaknévsor, statisztikai névjegyzék - szereplő adat, feltéve, ha az adatgyűjtéskor vagy az adategyeztetéskor az érintettet tájékoztatták az eredetitől eltérő célra történő adatfelhasználás lehetőségéről, illetőleg a letiltás jogáról;

      más, ugyanazon tevékenységet végző személytől vagy szervtől adat átvételével, amennyiben az érintett az adat átadását az erről szóló előzetes tájékoztatás után nem kifogásolta, vagy tiltotta meg;

      adat igénylésével a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásból a törvényben meghatározott feltételekkel, feltéve, hogy a polgár az adatainak kiadását nem tiltotta meg.

Milyen jogai vannak az érintettnek?

Minden érintettnek joga van arra, hogy

      megtagadja vagy megtiltsa név- és lakcímadatainak az üzletszerzési listára való felvételét, közvetlen üzletszerzési - illetőleg azon belül meghatározott konkrét - célra történő felhasználását, illetőleg harmadik személynek átadását;

      kérje személyes adatainak az adatkezelő birtokában lévő valamennyi vagy meghatározott célú üzletszerzési listán történő kezelésének megszüntetését, beleértve a harmadik személy részére átadott adatokat is. Az adatkezelő köteles írásban tájékoztatni az érintettet kérésének teljesítéséről.

      Az érintettet kérelmére az adatkezelést végző közvetlen üzletszerző szerv köteles az általa kezelt adatairól írásban tájékoztatni, illetőleg azokat helyesbíteni. A harmadik személy részére átadott adatok helyesbítését vagy törlését - a hat hónapon belül továbbított adatok vonatkozásában - az érintett kérelmére az adatátadó szerv köteles kezdemé­nyezni.

Mi az a tilalmi lista? 

A közvetlen üzletszerző szervnek nyilvántartást (tilalmi listát) kell vezetni azoknak a személyeknek a név- és lakcímadatairól, akik megtagadták az együttműködést, illetőleg kérték adataik kezelésének az adott célból történő megszüntetését, vagy ahhoz nem járultak hozzá, illetőleg az adatok átvétele után a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervénél adataikat letiltatták.

A tilalmi lista célja annak biztosítása, hogy a rajta szereplő személyek adatait ne vegyék át, harmadik személynek ne adják át, illetőleg új listára ne vegyék föl. A tilalmi listán szereplő személyek részére küldemény nem küldhető, kivéve, ha a tilalom csak egyedileg meghatá­rozott célra vonatkozik.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a lakóhelye szerinti település jegyzőjénél tett nyilatkozatával adatai kiadását megtiltsa.

Mit tehetünk, ha úgy véljük, jogainkat megsértették? 

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései alapján az, akinek a személyes adatai védelméhez fűződő alkotmányos jogát megsértették, vagy annak veszélye fennáll, a sérelem kivizsgálása, megszüntetése érdekében az adatvédelmi biztoshoz fordulhat.

Jogai érvényesítése céljából az érintett bírósághoz is fordulhat; amennyiben az ügyben bírósági eljárás van folyamatban az adatvédelmi biztos nem járhat el.