A hitelintézetekben kezelt személyes adatokról

A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról az 1996. évi CXII. törvény rendelkezik.

Milyen adatainkat tarthatja a hitelintézet nyilván?

Az ügyfélkapcsolat létrejöttéhez meg kell adni a személyazonosító és lakcím adatokat, melyek a következők: név, leánykori név, anyja neve, születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány, vagy útlevél száma, vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a törvény szerint alkalmas igazolvány száma. Nem jogosult a hitelintézet az igazolványok fénymásolatának kezelésére.

Mit értünk banktitok alatt?

Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.

A törvény banktitokra vonatkozó rendelkezései szempontjából a pénzügyi intézmény ügyfelének kell tekinteni mindenkit, aki a pénzügyi intézménytől pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.

Ki ismerheti meg a banktitkot?

Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha az érintett, vagy törvény az alábbiak szerint felhatalmazza a hitelintézetet:

      A pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad. Az olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta vagy két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el (az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni), vagy a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van.

      E törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad például a feladatkörében eljáró Országos Betét­biztosítási Alap, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabály­szerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatóság, ügyészség, vagy a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben eljáró bíróság írásbeli kérelmére.

      Nem sérti a banktitok védelmét az sem, ha a pénzügyi intézmény érdeke az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez az adatok továbbítását szükségessé teszi.

Mit tehetünk, ha úgy véljük, jogainkat megsértették?

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései alapján az, akinek a személyes adatai védelméhez fűződő alkotmányos jogát megsértették, vagy annak veszélye fennáll, a sérelem kivizsgálása, megszüntetése érdekében az adatvédelmi biztoshoz fordulhat.

Jogai érvényesítése céljából az érintett bírósághoz is fordulhat; amennyiben az ügyben bírósági eljárás van folyamatban az adatvédelmi biztos nem járhat el.