Az egészségügyi adatok kezeléséről 

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről az 1997. évi XLVII. törvény rendelkezik.

Mi az egészségügyi adat?

Az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás). Meghatározott esetben a szexuális szokásokra vonatkozó adat is egészségügyi adatnak minősül.

Az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésének célja:

      az egészség megőrzésének, fenntartá­sának előmozdítása,

      a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése,

      az érintett egészségi állapotának nyomon követése,

      a közegészségügyi és járványügyi érdek­ből szükségessé váló intézkedések megtétele.

Ki ismerheti meg az egészségügyi dokumentációt?

Egészségügyi dokumentáció a gyógykezelés során a betegellátó tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától.

Az érintett, vagy törvényes képviselője jogosult tájékoztatást kapni a gyógykezeléssel összefüggésben történő adatkezelésről, a rá vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat megismerheti, az orvosi dokumentációba betekinthet, valamint azokról - saját költségére - másolatot kaphat.

Ez a jog az érintett ellátásának időtartama alatt az általa írásban felhatalmazott személyt, az érintett ellátásának befejezését követően az általa teljes bizonyító erejű magánokiratban felhatalmazott személyt illeti meg.

Az érintett halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse - írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az orvosi dokumentációba betekinteni, valamint azokról - saját költségére - másolatot kapni.

A beteg életében, illetőleg halálát követően az érintett házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, valamint élettársa - írásbeli kérelme alapján - akkor is jogosult a betekintési jog gyakorlására, ha az egészségügyi adatra a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér, illetve az élettárs, valamint leszármazóik életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve az ő ellátásuk céljából van szükség, és az egészségügyi adatot más forrásból nem lehet megismerni.

Melyek az orvos és az egészségügyi ellátásban résztvevők kötelezettségei?

Orvosi titok a gyógykezelés során az adat­kezelő tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adat, továbbá a szükséges vagy folyamatban lévő, illetve befejezett gyógykezelésre vonatkozó, valamint a gyógy­kezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adatok összessége.

Az adatkezelő és az adatfeldolgozó az orvosi titkot köteles megtartani.

Az adatkezelő mentesül a titoktartási kötelezettség alól, ha az egészségügyi és személyazonosító adat továbbítására az érintett, illetve törvényes képviselője írásban hozzájárult, (az abban foglalt korlátozásokon belül) valamint akkor, ha az egészségügyi és személyazonosító adat továbbítása törvény előírásai szerint kötelező.

Az egészségügyi intézményen belül az egészségügyi és személyazonosító adatok védelméért, a nyilvántartás megőrzéséért az adatot kezelő intézmény vezetője felelős.

Minden nagyobb egészségügyi intézmény vezetője köteles adatvédelmi felelőst kijelölni, aki az intézmény, vagy szervezeti egysége adatkezelésének jogszerűségéért és biztonságáért felel.

Mit tehetünk, ha úgy véljük, jogainkat megsértették?

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései alapján az, akinek a személyes adatai védelméhez fűződő alkotmányos jogát megsértették, vagy annak veszélye fennáll, a sérelem kivizsgálása, megszüntetése érdekében az adatvédelmi biztoshoz fordulhat.

Jogai érvényesítése céljából az érintett bírósághoz is fordulhat; amennyiben az ügyben bírósági eljárás van folyamatban az adatvédelmi biztos nem járhat el.