ajánlás

Pokorni Zoltán országgyûlési képviselô és több állampolgár beadványa alapján vizsgálatot folytattam a Xénia Láz Egyesület kérdôívekkel történô adatgyûjtésével kapcsolatban.

A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a Xénia Láz Egyesület az általa általános iskolás gyermekek tízezreinek megküldött kérdôívekkel megsértette-e az adatgyûjtés és adatkezelés szabályait.

A vizsgálat során tanulmányoztam a gyermekek részére megküldött kísérôlevelet és kérdôívet, valamint felvilágosítást kértem az egyesület elnökétôl.

Az iratok és a kapott válaszok alapján megállapítottam, hogy a Xénia Láz Egyesület valamennyi klubtagjának - a tagok száma 76 000 fô - az iskola címére, névre szóló borítékban küldte meg a több mint száz kérdést tartalmazó kérdôívet.

A boríték a kérdôív mellett két levelet is tartalmazott. Ezek egyike a szülôknek szólt, de abban nem tettek említést a gyermek részére mellékelt kérdôívrôl. A másik levél a klubtagnak készült, és ennek utolsó bekezdésében megírták, hogy a teszt kitöltése nem kötelezô, a benne szereplô kérdések a tagok jobb megismerését és a személyesebb levelezést szolgálják. A születési dátum megválaszolása tekintetében "okvetlen" válaszadást kértek.

A tesztlapokon - az elsô oldal tetején - a nevet, címet és telefonszámot is fel kellett tüntetni. A kérdôív nem csak a címzett gyermek, hanem családja tagjainak vonatkozásában is tartalmazott kérdéseket, melyek alapján a család tagjairól és életviszonyaikról igen széleskörû családprofil állítható össze. Több kérdés közvetlenül vagy áttételesen különleges adatokra (pl. egészségi állapotra, politikai attitûdökre) vonatkozott, de a kérdések egyébként is érzékeny témaköröket (pl. vagyoni helyzet, családi állapot, munkaviszony) érintettek.

A beküldött tesztlapok eredeti példányai az egyesület ügyrendi utasítása alapján öt év múltán semmisíthetôk meg, bár az egyesülettôl kapott tájékoztatás szerint azokat a tagsági viszony fennállásáig tartják meg. A kérdôívekrôl - statisztikai célú felhasználás céljából - azonosító adatok nélküli másolatot készítenek, melyet a kiértékelést követôen jegyzôkönyvileg megsemmisítenek. A tesztlapok alapján tudomásukra jutott személyes adatokat más számára nem adják ki.

Az egyesület álláspontja szerint az említett kérdôíves adatgyûjtéssel nem sértették meg a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi elôírásokat.

Ezen véleményüket arra alapozzák, hogy a kísérôlevélben felhívták a megkérdezettek figyelmét a kitöltés önkéntességére, tehát hogy nem kötelezô adatszolgáltatásról van szó.

Ugyanebben a levélben feltüntették az adatkezelés célját is - a tagok jobb megismerése, személyesebb kapcsolattartás -, így a klubtagok a cél ismeretében dönthettek a kérdések megválaszolásáról.

A személyes adatok védelmérôl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 3. §-ának elôírásai szerint személyes adat akkor kezelhetô, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény elrendeli. Ugyanezen paragrafus rendelkezik arról, hogy különleges adat akkor kezelhetô, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy azt törvény elrendeli.

A törvényi elôírásnak a vizsgált kérdôív több szempontból sem felel meg.

1. Nem kérik a kitöltô személy aláírását, amely nélkülözhetetlen kelléke az írásbeli hozzájárulásnak. Mivel különleges adatok kezelésére törvényi elrendelés hiányában csak ennek birtokában kerülhetne sor, ezért jogszerû adatkezelésrôl jelen esetben szó nem lehet.

2. Az adatgyûjtés során a kérdéseket nem felnôtt embereknek, hanem általános iskolás kiskorúaknak tették fel, akik többségükben 14. életévüket még nem töltötték be, ezért az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 15. §-a szerint cselekvôképtelenek. Az érintett hozzájárulása az aláírás megléte esetén sem lenne megadottnak tekinthetô, hiszen a Ptk. 18. § (1) bekezdése alapján a cselekvôképtelen személy jognyilatkozata semmis, nevében törvényes képviselôje jár el.

3. A kérdôíven az érintett adatai mellett egyéb természetes személyekre - hozzátartozókra - vonatkozó kérdések is szerepelnek. Az információs önrendelkezés alkotmányos alapelve alapján személyes adataival mindenki maga rendelkezik. Ebbôl és az Avtv. 3. §-ából következôen személyes adatának kezeléséhez a cselekvôképes nagykorú csak saját maga adhatja hozzájárulását.

Az Avtv. 6. §-a elôírja, hogy az érintettel az adat felvétele elôtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelezô, valamint az érintettet tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról, és arról, hogy az adatot kik fogják kezelni.

A kérdôíveket küldô egyesület ezen törvényi elôírásnak sem tett eleget, mivel az adatok kezelôjérôl említést sem tett, pedig ez az adatok felvétele elôtt kötelezô lett volna.

Emellett az adatkezelés célját a kérdôívhez mellékelt kísérôlevélben nem elég konkrétan határozták meg, ráadásul a kérdések nagy része még ezen tág célmeghatározás kereteibe sem illeszthetô be.

Fentiek alapján megállapítható, hogy a Xénia Láz Egyesület a törvényi elôírásokat az említett kérdôíves adatgyûjtéssel több ponton is megsértette.

Az alábbi ajánlást teszem:

• A Xénia Láz Egyesület az említett kérdôívekkel történô adatgyûjtést azonnali hatállyal szüntesse meg.
• A Xénia Láz Egyesület a már beérkezett, kitöltött kérdôíveket és az azok alapján esetleg készített egyéb iratokat semmisítse meg.
• Az adatkezelô a cselekvôképtelen kiskorú által szolgáltatott személyes adatokat csak a törvényes képviselô írásos beleegyezô nyilatkozata birtokában kezelheti.
• Az adatfelvétel csak az egyesület törvényes céljai által kellôképpen indokolt adatokra terjedhet ki.

Budapest, 1996. november 28.

(450/A/1996)