ajánlás

Több lakásszövetkezeti valamint társasházi tulajdonostárs beadványára
- amely a közös költségek fizetésében hátralékkal rendelkezô tulajdonostársak személyes adatainak esetleges nyilvánosságra hozatalára vonatkozott - vizsgálatot folytattam le, melynek megállapításait az alábbiakban teszem közzé:

A személyes adatok védelmérôl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról az 1992. évi LXIII. törvény rendelkezik. E jogszabály szerint személyes adatnak minôsül a meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, illetve az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés is. Miután fôszabály szerint a személyes adatával mindenki maga rendelkezik, az adatok kezeléséhez - amely többek között magában foglalja az adatok nyilvánosságra hozatalát is - a törvényben meghatározott eseteken túl az érintett hozzájárulására van szükség. A hivatkozott jogszabály szerint törvény közérdekbôl elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Törvényi felhatalmazás hiányában a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulására van szükség.

Nem tekinthetô törvényi felhatalmazásnak a szövetkezetekrôl szóló 1992. évi I. törvény indítványozók által hivatkozott rendelkezései, miután a jogszabály 29. §-a az igazgatóság évente esedékes beszámolási kötelezettségérôl szól, míg a 45. § (1) bek. e/ pontja a tag felvilágosításhoz való jogát tartalmazza, egyik szakasz sem tartalmaz azonban rendelkezést a személyes adatok kezelésével kapcsolatban. Így a lakásszövetkezeti tulajdonostársak és a társasházi tulajdonostársak személyes adatainak kezelésével kapcsolatban a jogi szabályozás tekintetében nincs különbség.

Tekintettel arra tehát, hogy a közös költségek fizetésében hátralékkal rendelkezô tulajdonostársak adatai nyilvánosságra hozatalára - bárki számára hozzáférhetôvé tételére - nincsen jogszabályi felhatalmazás, a nyilvánosságra hozatal csak az érintett hozzájárulásával lenne lehetséges. Nyilvánvalóan nem lehet célja a hivatkozott jogszabálynak az, hogy a joghátrányt okozó személy részére indokolatlan védelmet nyújtson, azonban ez esetben a joghátrány a jogalkotó felfogása szerint nem tekinthetô olyan mértékûnek, hogy az adósok adatainak nyilvánosságra hozatalához törvényi felhatalmazást adjon.

Fentiek alapján tehát az adós tulajdonostársak adatai nem hozhatók nyilvánosságra.

Nincsen ellenben jogszabályi akadálya annak, hogy a tulajdonostársak megismerjék (pl. a könyvelésbe történô betekintés útján) azon személyek kilétét, akik a közös költségek fizetésében hátralékkal rendelkeznek, azonban a tulajdonostársak kötelesek az adósok személyiségi jogait tiszteletben tartani, így az érintettek személyi adatait nem hozhatják nyilvánosságra.

A megismerés módja lehet például a könyvelésbe történô betekintés, vagy zárt (kizárólag a tulajdonostársak részvételével megtartott) közgyûlésen a hátralékkal rendelkezô tulajdonostársak nevének ismertetése.

Budapest, 1996. augusztus 12.

(28/A/1996)