ajánlás

Állampolgári beadvány alapján vizsgálatot indítottam a rendôrség által közterületen - közbiztonsági célból - mûködtetett, megfigyelô feladatot ellátó videokamera-rendszerekkel kapcsolatban.

A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy sérti-e a személyiségi jogokat, ha a rendôrség a közbiztonság és a bûnmegelôzés hatékonyságának növelése céljából az ország bármely településén, közterületen helyez el és mûködtet videokamera-rendszereket, illetve felhasználható-e az így rögzített felvétel bizonyítékként.

A beadvány szerint Kaposvár belvárosában tervezik ilyen videokamera-rendszer telepítését, így az üggyel kapcsolatban felvilágosítást kértem a kaposvári rendôrkapitánytól.

Rendôrkapitány úr válaszából megállapítható, hogy Kaposváron valóban tervezik a rendôrség ügyeletérôl távvezérelt kamerarendszer telepítését.

A rendszer segítségével folyamatosan megfigyelés alatt tartanák a város egyes bûnügyileg veszélyeztetett, fokozott védelmet igénylô területeit és objektumait valamint a nagyforgalmú, balesetveszélyes közlekedési csomópontokat.

A kamerák által közvetített képet folyamatosan rögzíteni és videokazettán tárolni kívánják.
A felvételeket szabálysértési, illetve büntetôeljárás esetén tárgyi bizonyítási eszközként kívánják felhasználni.
A tervek szerint a felvételek alapján egyéb dokumentumokat készíteni nem szándékoznak.

A kamerák említett célból és módon történô használatával kapcsolatban a rendôrség jogi álláspontja az alábbiak szerint összegezhetô.

A felvételek készítésére és bizonyítékként történô felhasználására a rendôrségrôl szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 42. § ad felhatalmazást.

Az említett paragrafus csak a rendôri intézkedéssel összefüggésben engedi meg felvételek készítését, egyéb esetekben viszont nem.

A városi rendôrkapitány álláspontja szerint felvételek folyamatos készítésére lehetôségük van, mivel a megfigyelt területrôl készült felvételek kizárólag abban az esetben bírnak majd jelentôséggel, ha az ügyeletet ellátó rendôrnek az észleltek alapján intézkednie kell. A felvételeket - ha nem indul büntetôeljárás - harminc napig kívánják megôrizni.

A kamerák nem különleges megfigyelési eszközként, hanem a rendôri jelenlét pótlására szolgálnának. A kamerákat kezelô ügyeleti szolgálatot az Rtv. 13. § (1) bekezdés alapján intézkedési kötelezettség terheli akkor, ha olyan tényt vagy körülményt észlel, amely rendôri beavatkozást igényel, így nincs lényeges különbség a kamerák helyi alkalmazása, illetôleg az állandó rendôri jelenlét között.

A kamerák által az ügyeleti monitorra továbbított jelek nem értelmezhetôk személyes adatként, mivel azok az adott területen véletlenszerûen megjelenô kisebb-nagyobb embercsoportról adnak átfogó információt.

A kaposvári megfigyelô rendszer nem egyedi eset, az ország más városaiban már mûködik hasonló, és vélhetôen egyre több településen fognak ilyet kiépíteni, így a vizsgálat alapján levonható következtetések általános érvényûek.

Külön kell választani a kamerák felszerelésének és a felvételek rögzítésének, esetleges megôrzésének kérdését.

A kamerák közterületen történô elhelyezése és a közvetített kép ügyeletes rendôr által történô megfigyelése valóban hasonlít a helyszíni rendôri jelenléthez, bár bizonyos fokig el is tér attól.

A technika segítségével ugyanis valamelyest szélesebb körû megfigyelésre van lehetôség, mint a személyes jelenlétkor, de a közvetített kép megfigyelése által nyújtott közbiztonsági elônyök arányban vannak ezzel az eltéréssel, így használatuk megengedhetô.

Ezzel együtt nyilvánvaló módon biztosítani kell, hogy a kamerák valóban ne különleges megfigyelési eszközként, hanem a rendôri jelenlét helyettesítôjeként szolgáljanak, így minden esetben jól látható módon kell elhelyezni azokat és egyéb úton is fel kell hívni az állampolgárok figyelmét jelenlétükre.

A felvételek rögzítése az elôbbiekhez képest súlyos adatvédelmi problémát vet fel, hiszen azáltal a megfigyelt események rögzítésre is kerülnek, ami eltér a rendôr egyszerû helyszíni jelenlététôl. A rendôrség eszközei, módszerei, adat-összekapcsolási és -elemzési lehetôségei az átlagos felhasználóét meghaladó következtetések levonását teszik lehetôvé, tehát a rendôrségi eljárásban különös jelentôséggel bír a személyes adatok védelme.

A rendôrségi felvételek készítésének különleges jellegét a jogszabályalkotó fontosnak tartotta külön szabályozni.

Az Rtv. 42. § a rendôrségi felvételekkel kapcsolatban az alábbiakról rendelkezik:

"A Rendôrség a rendôri intézkedéssel összefüggésben az intézkedéssel érintett személyrôl, a környezetrôl, illetôleg a rendôri intézkedés szempontjából lényeges körülményrôl, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet. Az intézkedés alapjául szolgáló esemény helyszínén a rendôr, valamint a más által készített kép- és hangfelvétel jogszabály elôírásai szerint használható fel."

Ez a törvényi elôírás azokra az esetekre korlátozza a felvétel készítésének lehetôségét, amikor rendôri intézkedés, vagy arra okot adó esemény történik, így az eseményeket rögzíteni véleményem szerint ezen paragrafus alapján csak az intézkedéssel összefüggésben, tehát annak ideje alatt lehet.

Amennyiben nem ez történik, úgy a felvételeken a kitûzött cél szempontjából az intézkedéssel érintett és érdektelen személyek aránya megváltozik, sok nem érintett személy adata kerül cél nélkül, indokolatlanul rögzítésre, illetve megôrzésre.

Ez ellentétes a személyes adatok védelmérôl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénnyel (Avtv.), mivel az rendelkezik arról, hogy személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, az érintett beleegyezése, vagy törvény felhatalmazása alapján lehet, és az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie a célnak.

Téves jogértelmezésen alapul az a rendôrségi vélemény, mely szerint a kamerák által közvetített kép nem személyes adat, mivel az adott területen véletlenszerûen megjelenô kisebb-nagyobb embercsoportok egyes személyekbôl állnak, így a felvételek alapján nem csak az embercsoportra, hanem annak egyes tagjaira vonatkozó információk is vannak.

Az Avtv. 2. § (1) bekezdése szerint:

"személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megôrzi e minôségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható;"

A személyes adatok kezelésére vonatkozó elôírások betartása fontos törvényi kötelezettség, így a jogszabállyal ellentétes adatkezelés nem válik jogszerûvé attól, hogy "kizárólag abban az esetben bírnak majd jelentôséggel, amikor az ügyeletet ellátó rendôrnek az észleltek alapján intézkednie kell".

Amennyiben a felvételek rögzítésekor maradéktalanul betartották a jogszabályok (Avtv., Rtv.) elôírásait, úgy a felvételeket természetesen felhasználhatják tárgyi bizonyítási eszközként a hatósági eljárások során.

Az alábbi ajánlást teszem:

• A rendôrség közterületen, közbiztonsági célból kamerát elhelyezhet oly módon, hogy annak jelenléte az állampolgárok számára nyilvánvalóan észlelhetô legyen.
• A felszerelt kamerák elhelyezésérôl, mûködtetésérôl tájékoztatni kell a lakosságot.
• A kamerák által közvetített képet rögzíteni csak olyan eseménnyel öszszefüggésben szabad, amelyre törvény felhatalmazást ad.
• Nem jelenti a személyes adatok védelmének sérelmét, ha a cselekmény elôkészületének, illetôleg elkövetésének bizonyítására olyan technikai megoldást alkalmaznak, mely lehetôvé teszi a felvétel elindítását megelôzô ésszerûen rövid idôtartam eseményeinek rögzítését. Az ezt biztosító - ismétlôdôen vagy folyamatosan - automatikusan törölt felvétel készítése ebben az esetben nem minôsül adatrögzítésnek.
• A felvételt a lehetô legrövidebb idô alatt meg kell semmisíteni, ha nyilvánvalóvá válik, hogy valamilyen oknál fogva hatósági eljárásban történô felhasználására mégsincs lehetôség.
• A közvetített kép alapján bármilyen személyes adatra utaló egyéb dokumentumot készíteni csak olyan esetben szabad, amikor a felvétel rögzítésére is jogszabályi felhatalmazás lenne.

Budapest, 1996. július 11.

(41/A/1996)