ajánlás

Állampolgári beadvány alapján vizsgálatot kezdeményeztem a Magyar Igazság és Élet Pártja által 1995. október 22-én rendezett tömegdemonstráció ideje alatt a Kossuth téren és a Szabadság téren felszerelt és mûködtetett videokamerákkal készített felvételekkel kapcsolatban.

A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy:
- Kik és milyen célból mûködtették a kamerákat?
- A videofelvételeket kik tekinthették meg?
- A videofelvételek kinek a birtokában vannak?
- A videofelvételek archiválásra kerültek-e?

Kuncze Gábor belügyminiszter úr egy ezzel az üggyel kapcsolatos képviselôi kérdésre az Országgyûlés 1995. október 31-i ülésnapjának azonnali kérdések és válaszok órájában azt a választ adta, hogy a rendezvény helyszínein a kamerákat a rendôrség helyezte el és mûködtette a rendôrségrôl szóló 1994. évi XXXIV. törvényben rögzített felhatalmazás alapján.

Az említett belügyminiszteri válasz alapján az üggyel kapcsolatos további információkat az Országos Rendôrfôkapitánytól kértem, aki részletekre is kiterjedô tájékoztatást adott számomra.

Az Országos Rendôrfôkapitány válasza alapján az alábbiakat állapítottam meg.

A Magyar Igazság és Élet Pártja a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 6. és 7. § elôírásainak megfelelôen jelentette be a rendezvényt a Budapesti Rendôr-fôkapitányságnak (BRFK).

A BRFK illetékesei a rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendôri feladatokról szóló 15/1990. (V.14.) BM rendelet 13. § (1) bekezdése alapján elkészítették a rendezvény biztosítási tervét.

A biztosítás részét képezte a rendezvény helyszínein a videokamerák elhelyezése és az események azokkal történô rögzítése.

A felvételek készítésére a rendôrségrôl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 42. §-a ad jogszabályi felhatalmazást:

"A rendôrség a rendôri intézkedéssel összefüggésben az intézkedéssel érintett személyrôl, a környezetrôl, illetôleg a rendôri intézkedés szempontjából lényeges körülményrôl, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet. Az intézkedés alapjául szolgáló esemény helyszínén a rendôr, valamint a más által készített kép- és hangfelvétel jogszabály elôírásai szerint használható fel."

A BRFK illetékesei az eseményt megelôzôen tájékoztatták a rendezvény szervezôit, miszerint a demonstráció lefolyásáról videofelvétel készül annak érdekében, hogy a tömegbe vegyülô esetlegesen rendbontó, a rendezvény menetét megzavaró személyek jogsértô cselekedeteit a rendôrség a bizonyítás érdekében rögzíteni tudja, az elkövetôket elfogja. A rendezvény szervezôi a rendôri biztosítás módja ellen kifogást nem emeltek.

A rendôrség a demonstráció ideje alatt a Szabadság téren 2 kazettán, míg a Kossuth téren 5 kazettán rögzítette a helyszínekrôl 5-5 kamera által közvetített képet.

Másolatot kizárólag a Szabadság téren készült felvételrôl készítettek, és azt az eseményrôl szóló jelentéssel együtt felterjesztették a BRFK vezetôjéhez.

A kazettákat nem semmisítették meg, hanem azokat - a felterjesztett másolatot is - rendôrségi irattárba helyezték.

A felvételeket tehát kizárólag a rendôrség illetékesei tekinthették meg.

A kazetták jogsértô cselekményre vonatkozó információt nem tartalmaztak, így hatósági vagy egyéb eljárásban nem kerültek felhasználásra. A kazettákon rögzített felvételek alapján egyéb dokumentumok nem készültek.

1. Rendezvényeken felvételek rendôrség által történô készítésére az Országos Rendôrfôkapitány véleménye szerint két jogcímen van lehetôség.

Egyrészt a rendôrségrôl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 42. § alapján, mert rendezvények során a rendôri intézkedés reális esélye mindig fennáll, az események jellege pedig nem teszi lehetôvé, hogy a felvétel készítése csak a konkrét intézkedés - pl. a rendezvény megzavarására irányuló cselekményeket megszüntetô rendôri fellépés - megkezdésekor kezdôdjék.

Másrészt a Ptk. 80. §-a alapján kialakult bírói gyakorlat szerint tüntetésen való részvétel nyilvános közszereplésnek tekinthetô, amirôl pedig a résztvevô hozzájárulása nélkül is lehet felvételt készíteni.

Az Országos Rendôrfôkapitány jogi véleménye szerint a jelen ügytípusba tartozó videofelvételeket két évig ôrizhetik meg a rendôrségrôl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 90. § h) pontjában foglaltak alapján, mivel - véleménye szerint - a rendezvényrôl készített videofelvétel a rendezvények bejelentési adataival egységet képez.

2. Megállapítom, hogy a rendôrség jogszerûen helyezett el kamerákat a rendezvény helyszínein, és készített felvételt az eseményekrôl.

Véleményem szerint azonban a rendôrségnek ilyen felvételek készítésére csak egy jogcímen, a rendôrségi törvény fent hivatkozott elôírása alapján van lehetôsége, a nyilvános közszereplésre való hivatkozás alapján viszont nincs.

Általában igaz az, hogy a nyilvános közszereplésrôl a résztvevô hozzájárulása nélkül lehet felvételt készíteni, de a rendôrség helyzete eltér az általánostól. A rendôrség eszközei, módszerei, adat-összekapcsolási és -elemzési lehetôségei az átlagos felhasználóét meghaladó következtetések levonását teszik lehetôvé, tehát a rendôrség nem eshet egy tekintet alá az egyéb átlagos felvételkészítôkkel, illetve adatkezelôkkel.

Különösen igaz ez a jelen ügytípus vonatkozásában, hiszen egy rendezvényen való részvétel ténye alkalmat adhat arra, hogy az érintett politikai véleményére, pártállására vonatkozóan helytálló vagy téves következtetéseket vonjanak le.

Vélhetôen ezen okoktól vezérelve szabályozta a jogalkotó is részletesen és ebben a vonatkozásban az átlagostól szigorúbban a rendôrség adatkezelésének speciális szabályait.

Álláspontom szerint a felvételek irattárba helyezésének és hosszabb idôre történô megôrzésének törvényi feltételei hiányoznak.

A kazetták jogsértô cselekményre vonatkozó információt nem tartalmaztak, így hatósági vagy egyéb eljárásban nem kerültek és nem is kerülhetnek felhasználásra, azokra az Adatvédelmi törvény és a rendôrségi adatkezelés ágazati szabályai vonatkoznak.

A rendôrségrôl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 90. § h) pontja az adatkezeléssel, annak lehetséges idôtartamával kapcsolatban kimondja:

"...a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvények törvényben, jogszabályban meghatározott bejelentési adatait 2 évig; a gyülekezési jog hatálya alá nem tartozó rendôri biztosítást igénylô rendezvények rendezôire, szervezôire vonatkozó adatokat 2 évig,..."

Jelen esetben a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényrôl van szó, így a rendôrség annak törvényben meghatározott bejelentési adatait kezelheti 2 évig.

A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 7. § taxatív felsorolását adja a bejelentési adatoknak, melyek között nem szerepel a rendezvény biztosítása kapcsán készített videofelvétel, ezért a kazetták megôrzésére - az Országos Rendôrfôkapitány álláspontjával ellentétben - az 1994. évi XXXIV. törvény 90. § h) pontja nem ad felhatalmazást, mivel a felvételek a bejelentési adatokkal szerves egységet nem képezhetnek.

A személyes adatok védelmérôl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény szerint a személyes adatok kezelésének meg kell felelnie a célhozkötöttség követelményének. Az adatkezelés csak a törvényes cél megvalósulásáig megengedett.

A rendôrségrôl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 78. § (2) b) pontja is kimondja, hogy a tárolt adatokat törölni kell, ha azok kezelésének oka megszûnt.

Jelen esetben az adatkezelés célhozkötöttsége, illetve oka addig állt fenn, amíg megállapítást nyert, hogy a kazetták jogsértô cselekményre vonatkozó információt nem tartalmaznak, így hatósági vagy egyéb eljárásban a továbbiakban nem kerülnek felhasználásra.

Az alábbi ajánlásokat teszem:

1. A Magyar Igazság és Élet Pártja 1995. október 22-i rendezvénye során a Kossuth téren és a Szabadság téren rendôrség által felszerelt és mûködtetett videokamerákkal készített felvételeket meg kell semmisíteni.

2. A korábban a gyülekezési jog gyakorlása keretében tartott egyéb békés rendezvények rendôri biztosítása során keletkezett és esetleg még rendôrségi irattárban ôrzött felvételeket is meg kell semmisíteni, amennyiben - a jelen esethez hasonlóan - nem tartalmaznak jogsértô cselekményre vonatkozó információt és így hatósági, vagy egyéb eljárásban nem kerülnek felhasználásra.

3. A jövôben a hasonló rendezvények rendôri biztosítása során készített rendôrségi felvételeket a lehetô legrövidebb idôn belül meg kell semmisíteni, ha bebizonyosodik, hogy nem tartalmaznak jogsértô cselekményre vonatkozó információt, és így hatósági vagy egyéb eljárásban nem kerülnek felhasználásra.

Budapest, 1995. december 22.

(118/A/1995)