::ajánlások:: : Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vényellenôrzési rendszeréről |
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vényellenôrzési rendszeréről
2003.08.08. 18:48
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vényellenôrzési rendszerével kapcsolatos
ajánlás
I.
Pokorni Zoltán országgyûlési képviselô beadványa alapján vizsgálatot kezdeményeztem annak megállapítására, hogy az egészségbiztosítási pénztár a hatályos jogszabályok elôírásainak megfelelôen mûködteti-e vényellenôrzési rendszerét.
A témával kapcsolatban felvilágosítást kértem a népjóléti minisztertôl és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) fôigazgatójától.
A válaszok alapján megállapítható, hogy az OEP országos vényellenôrzési rendszere (OVER) jelenleg nem mûködik.
Az OEP a rendszer részbeni kiváltására területi szinten, a megyei központokba telepített, úgynevezett Kecskeméti Vényelemzô Rendszer (KEVER) alkalmazásával oldja meg a vények ellenôrzését. Ez oly módon történik, hogy a közforgalmú gyógyszertárak mágneslemezen küldik meg a vények adatait (gyógyszert azonosító kód, gyógyszer mennyisége, társadalombiztosítási támogatás összege, vényvonalkód, beteg TAJ-száma) a megyei pénztáraknak, ahol széleskörû gyûjtéseket és ellenôrzéseket lehet ezen adatok alapján végezni. Ezen elôkészítô munka alapján történnek a gyógyszerészi- és orvosszakmai ellenôrzések.
Az ellenôrzések eredményérôl a gyógyszertárak és az orvosok visszajelzést kapnak a megyei egészségbiztosítási pénztáraktól (MEP), valamint - a gyógyszertámogatási keret betartása érdekében - az alapellátásban dolgozó orvosok részére a gyógyszerrendelési szokásaikat bemutató, megyei szintû kimutatásokat küldenek. Az ellenôrzések eredményeit táblázatos formában megküldik a Népjóléti Minisztérium VIII. Fôosztály vezetôjének és a Magyar Gyógyszerész Kamara elnökének.
II.
A népjóléti minisztérium és az OEP egybehangzó véleménye szerint a jelenleg mûködô vényellenôrzési rendszer megfelel a hatályos jogszabályok elôírásainak.
Álláspontjuk az alábbiak szerint összegezhetô:
A vényadatok rögzítését a társadalombiztosítási támogatással rendelhetô gyógyszerekrôl és ezeknek a társadalombiztosítási támogatás alapjául elfogadott árához nyújtott társadalombiztosítási támogatásáról szóló 2/1995. (II. 8.) NM rendeletet módosító 7/1996. (IV. 13.) NM rendelet írja elô.
A népjóléti minisztérium és a gyógyszerész kamara részére az ellenôrzések eredményeit a 96/1997. (VI. 11.) Kormányrendelet elôírásainak megfelelôen, táblázatos formában küldik meg.
Az adatkezelés célhozkötöttségének elvét, valamint az adatbiztonság követelményeit vizsgálva, munkájuk során a személyes adatok védelmérôl szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseit alkalmazzák, felkészülve az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló 1997. évi XLVII. törvény hatálybalépésére.
III.
Álláspontom szerint a vényellenôrzési rendszer mûködésének törvényessége nem biztosított.
Az ellenôrzések eredményeinek táblázatos formában történô megküldése a Népjóléti Minisztérium és a Magyar Gyógyszerész Kamara részére nem vet fel adatvédelmi problémákat, hiszen azokban anonimizált, statisztikai jellegû, összesített adatok szerepelnek.
A vényadatok többségének kezelése adatvédelmi szempontból szintén nem kifogásolható, hiszen a gyógyszerre, annak mennyiségére, a támogatás mértékére vonatkozik. Ezen adatok mindaddig nem minôsülnek személyes adatoknak, amíg az érintettel, tehát a beteggel nem hozhatóak kapcsolatba.
A problémát az okozza, hogy a vényadatok között minden esetben továbbításra kerül a beteg TAJ-száma is, mégpedig az adott gyógyszer adataihoz kapcsoltan.
A személyes adatok védelmérôl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 2. § 1. pontja alapján a meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adatok mellett az adatból levonható következtetés is személyes adat. Az Avtv 2. § 2. b) pontja szerint pedig az egészségi állapotra vonatkozó személyes adat különleges adat.
A felhasznált gyógyszerek alapján lehet következtetéseket levonni az érintett betegségére, tehát egészségi állapotára vonatkozóan, így a vényadatok kezelése gyakorlatilag különleges adatok kezelését jelenti. Mindez különösen igaz, ha figyelembe vesszük, hogy a vényadatok a rendszerben évekre visszamenôen kereshetôek.
Ez akkor is igaz, ha a központilag gyûjtött vényadatok között csak az érintett TAJ száma szerepel, hiszen az Avtv. szerint a személyes adat az adatkezelés során mindaddig megôrzi e minôségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható, a TAJ szám alapján pedig a kapcsolat helyreállítása az OEP, vagy annak területi szervei számára lehetséges.
Az adatkezelés a rendszer országos összefutása hiányában is megvalósul, hiszen az Avtv. 2. § 4. pontja alapján - az alkalmazott eljárástól függetlenül - adatkezelésnek minôsül a személyes adatok felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt).
Az Avtv. 3. §-a alapján az egészségi állapotra vonatkozó különleges adat - az érintett írásbeli hozzájárulása hiányában - akkor kezelhetô, ha azt törvény elrendeli. A törvény 8. § (1) bekezdése alapján - az érintett beleegyezése hiányában - az adatok továbbításához is szükséges, hogy azt törvény engedje meg.
A vényellenôrzési rendszer vonatkozásában a törvényi elrendelés jelenleg teljes mértékben hiányzik. Ezen hiányt miniszteri rendeletekkel nem lehet pótolni, tehát jelen esetben jogszerû adatkezelésrôl nem lehet szó.
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló 1997. évi XLVII. törvény - mely csak 1998. január 1-én lép hatályba - már tartalmaz rendelkezéseket a vényekkel kapcsolatosan. A törvény 30. § (6) bekezdése alapján a gyógyszertár a vényeket - a kábítószeres és pszichotróp anyagot tartalmazó gyógyszerre vonatkozó vények kivételével - 3 évig ôrzi meg. A kábítószeres és pszichotróp anyagot tartalmazó gyógyszerre vonatkozó vényeket 5 évig kell megôrizni. A kötelezô ôrzési idôt követôen a vényeket meg kell semmisíteni.
A törvény hatálybalépését követôen tehát a gyógyszertárak a vényeket törvényi elrendelés alapján ôrzik meg, de a vényadatok továbbítására és az egészségbiztosítási pénztár általi kezelésre továbbra sincs törvényi elôírás.
Amennyiben a vényellenôrzési rendszer keretében az egészségbiztosítási pénztár a betegenkénti gyógyszerfelhasználást is ellenôrizni kívánja, úgy ennek jogalapját törvényi szintû szabályozással szükséges megteremteni. Természetesen a szabályozásnak az adatkezelés egészére ki kell terjednie és rendelkeznie kell az adatbiztonság feltételeinek megteremtésérôl is.
IV.
Az alábbi ajánlást teszem:
- Az egészségbiztosítási pénztár - törvényi felhatalmazás hiányában - a vényellenôrzési rendszer keretében csak olyan vényadatokat használhat, melyek nem alkalmasak a beteg azonosítására.
- Az egészségbiztosítási pénztár szerveinél a vényellenôrzési rendszer keretében létrehozott adatbázisokban a vényadatok közül törölni kell a beteg azonosítására alkalmas adatokat.
- A gyógyszertárak a vényadatokat az 1997. évi XLVII. törvény hatálybalépését követôen is csak anonimizált, a beteg azonosítására alkalmatlan formában továbbíthatják az egészségbiztosítási pénztár részére.
Budapest, 1997. december 9.
(163/A/1996)
|