::ajánlások:: : Büntetett elôéletre vonatkozó adatok szabálysértési hatóságok részére történô átadásáról |
Büntetett elôéletre vonatkozó adatok szabálysértési hatóságok részére történô átadásáról
2003.08.08. 18:47
Büntetett elôéletre vonatkozó adatok szabálysértési hatóságok részére történô átadásával kapcsolatos
ajánlás
I.
Állampolgári beadvány alapján vizsgálatot kezdeményeztem annak megállapítására, hogy szabálysértési eljárásban az érintett büntetett elôéletére vonatkozó adatok átadhatók-e az eljáró szabálysértési hatóságának. A témával kapcsolatosan több önkormányzatnál is helyszíni vizsgálatot tartottam, valamint felvilágosítást kértem az Országos Rendôrfôkapitánytól.
A beszerzett adatok alapján megállapítható, hogy egyes esetekben az önkormányzat szabálysértési hatósága az ügy iratai között valóban kezeli az érintett büntetett elôéletére vonatkozó adatokat. Ez általában azokban az esetekben fordul elô, amikor az eljárást a rendôrség kezdte meg és az ügyet az eljárás során adta át a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô önkormányzati szabálysértési hatóságnak.
A rendelkezésre álló dokumentumok szerint a szabálysértési eljárással kapcsolatos iratok közt vagyon elleni és egyéb szabálysértési ügyekben is szerepel az elkövetô priusza, amely egyébként valamennyi korábbi bûncselekményre vonatkozó adatot tartalmazza, még azokat is, melyekkel kapcsolatban az érintett már mentesült a hátrányos következmények alól.
II.
Az országos rendôrfôkapitány szerint szabálysértési ügyekben az elkövetô bûnügyi nyilvántartásban történô ellenôrzésére és az adatok önkormányzati szabálysértési hatóság részére történô átadására az alábbi okok miatt kerül sor:
A Büntetô Törvénykönyvrôl szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépésérôl és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejû rendelet (Btké.) 31. § c) pontja alapján - a Btk. XVIII. fejezetében foglalt vagyon elleni bûncselekmények miatti elítélésrôl - az illetékes szabálysértési hatóságnak a tulajdon elleni szabálysértés és az orgazdaság szabálysértése elbírálásához értesítés kiadható.
A priorálás módjára nézve a szabálysértési jogszabályok végrehajtásáról szóló 15/1980. (BK. 9.) BM utasítás (Vhu.) 41. pontja tartalmaz elôírást, mely szerint a tulajdon elleni és az orgazdaság szabálysértés elkövetôjét a Bûnügyi Nyilvántartó Osztálynál az intézkedô rendôr, illetve rendôri szerv priorálni köteles. Az így beszerzett priuszt, illetve a rövid úton közölt és feljegyzésbe vett adatokat az eljárási iratokhoz kell csatolni.
A priusz azért kerül az önkormányzat szabálysértési hatóságához, mert az az irategyüttes részét képezi, így az üggyel kapcsolatos többi dokumentummal együtt átadásra kerül.
Az országos rendôrfôkapitány úrnak az volt a véleménye, hogy a jogszabályok ellentmondásos rendelkezéseket tartalmaznak. A Vhu. tekintetében a szabályozás nem felel meg a személyes adatok védelmérôl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) elôírásainak, ezért ezen ellentmondásokat szerinte is célszerû lenne feloldani.
Megítélése szerint egyébként is tárgytalanná vált a tulajdon elleni és orgazdaság szabálysértési ügyekben a bûnügyi priorálás a büntetô jogszabályok 1993. évi módosítása után. Ennek oka, hogy az 1993. évi XVII. törvény 103. § (1) bekezdése a vagyon elleni bûncselekmények körében hatályon kívül helyezte azokat a rendelkezéseket, melyek egyes szabálysértéseket az elkövetô elôélete alapján minôsítettek bûncselekménnyé. Ugyanakkor a Btké. 31. § c) pontjának ehhez kapcsolódó rendelkezését a módosítás során az 1993. évi XVII. törvény 89. §-ával hatályában fenntartották.
III.
A büntetett elôéletre vonatkozó személyes adat az Avtv. 2. § 2. b) pontja alapján különleges adatnak minôsül, mely - az érintett írásbeli hozzájárulása hiányában - a törvény 3. § (2) c) pontja alapján akkor kezelhetô, ha azt törvény elrendeli.
A Btké. 31. § c) pontja elôírja, hogy az illetékes szabálysértési hatóságnak - a Btk. XVIII. fejezetében foglalt vagyon elleni bûncselekmények miatti elítélésrôl - értesítés kiadható.
Az említett törvényi elôírás a szabálysértési hatóságok részére kizárólag a tulajdon elleni szabálysértés és az orgazdaság szabálysértése elbírálásához és csak a Btk. XVIII. fejezetében foglalt vagyon elleni bûncselekmények miatti elítélésrôl történô értesítést teszi lehetôvé, így ennek alapján teljeskörû, minden korábbi bûncselekményre kiterjedô, illetve egyéb szabálysértési ügyekkel kapcsolatos priorálásra nem ad lehetôséget.
A Btk. XVIII. fejezetében bûncselekmények közül is csak azokról adható értesítés, melyekkel kapcsolatban az elítélt még nem mentesült a hátrányos következmények alól, mivel a Btk. 100. §-a alapján a mentesített személy büntetlen elôéletûnek tekintendô, a mentesítés pedig csak újabb bûncselekmény elkövetése esetén nem terjed ki azokra a hátrányos következményekre, amelyeket e törvény a korábbi elítéléshez fûz.
Az Avtv. 5. §-a szerint személyes adatot kezelni csak meghatározott célból lehet, és csak olyan személyes adat kezelhetô, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen.
A büntetô jogszabályok módosításáról szóló 1993. évi XVII. törvény 103. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte azon rendelkezéseket, melyek egyes szabálysértéseket az elkövetô elôélete alapján minôsítettek bûncselekménynyé, így - bár az említett törvényi elôírás jelenleg is hatályban van - a Btké. említett rendelkezésének megfelelôen történô priorálás esetében is hiányzik ma már az adatkezelés alkotmányos alapja, hiszen annak eredeti célja megszûnt, a szabálysértési eljárás lefolytatásához a büntetett elôéletre vonatkozó adatokra nincs szükség.
Mindezek mellett a Btké. 31. § c) pontja csak az értesítés lehetôségét biztosítja, de azt nem teszi kötelezôvé, így a szabálysértési hatóságoknak nincs olyan törvényi kötelezettsége, melynek alapján minden tulajdon elleni és orgazdaság szabálysértés elbírálásához kérnie kellene a bûnügyi nyilvántartás adatszolgáltatását. A gyakorlatban természetesen elôfordulhatnak olyan esetek, amikor a rendôrségi eljárás megindítására bûncselekmény gyanúja miatt kerül sor és csak késôbb válik nyilvánvalóvá, hogy az adott cselekmény csupán szabálysértésnek minôsül.
Ilyen esetekben a rendôrség - mint büntetô ügyben eljáró hatóság - a Btké. 31. § a) pontja alapján nyomozó szervként jogszerûen igényelhet tájékoztatást az érintett bûnügyi nyilvántartásban szereplô összes adatáról, azonban az így megszerzett adatokat a szabálysértési eljárással kapcsolatban már nem kezelheti, és az önkormányzat szabálysértési hatóságának sem adhatja át.
IV.
Az alábbi ajánlást teszem:
- A jogszabályi lehetôség ellenére a szabálysértési hatóságok részére a bûnügyi nyilvántartásból - a célhozkötöttség hiánya miatt - a tulajdon elleni szabálysértés és az orgazdaság szabálysértése elbírálásához sem adható értesítés még a Btk. XVIII. fejezetében foglalt vagyon elleni bûncselekmények miatti elítélésekrôl sem.
- Felkérem a belügyminisztert, hogy az ajánlásban foglaltak és a törvényi elôírások figyelembevételével vizsgálja felül a bûnügyi nyilvántartásból szabálysértési eljárással kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó rendeletét és utasítását, kezdeményezze az 1979. évi 5. Tvr. vonatkozó elôírásának módosítását és/vagy a bûntettesek nyilvántartásáról szóló törvényi koncepció kialakításakor erre az ajánlásra legyen tekintettel.
- A rendôrség büntetô ügyben eljáró nyomozó szervei az irategyüttes részeként ne adják át a szabálysértési hatóság részére az érintett által elkövetett korábbi bûncselekményekre vonatkozó adatot.
Budapest, 1997. október 15.
(153/A/1996)
|