Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) egy, a tervezett vizsgálatban személyesen érintett köztisztviselője az Adatvédelmi Biztos Irodájához benyújtott panaszában kifogásolta, hogy az APEH elnöke, Dr. Kékesi László írásban elrendelte az adóhatóság vezető köztisztviselői "irányított személyiségvizsgálatának" elvégzését egy személyzeti tanácsadó cég közreműködésével.

A panaszos megfogalmazása szerint "A személyiségvizsgálattal nyerhető információk felhasználása irányítási, munkaszervezési célokra súlyosan sérti az APEH köztisztviselőinek személyiségi jogait, miután köztisztviselői jogviszonyukba nem személyiségük teljességével, hanem annak a szaktudásuk köré szervezett és a hivatal számára szükséges készségeivel és adottságaival léptek. Ez jogviszonyuk alapja".

A vizsgálat során megkerestük az APEH elnökét és az ügyben érintett tanácsadó céget.

Dr. Kékesi László APEH-elnök a megkeresésre küldött levelében a vizsgálat céljaként a "humánkapacitás feltérképezését" jelölte meg, de hozzátette, hogy "a felmérés nem kérdőjelezi (nem kérdőjelezheti) meg az érintettek szakmai/munkajogi alkalmasságát".

Az 1998. január 30-án kelt levéllel kapcsolatban, melyben az érintetteket először tájékoztatták a vizsgálatról, Dr. Kékesi László megjegyezte, hogy "azt a főosztály az előkészítés jelen szakaszában kellő megalapozottság, egyeztetés és az én engedélyem nélkül küldte ki".

Az ügy nyilvánosságra kerülése nyomán egyébként az APEH a vizsgálatot néhány hónappal – 1998 első félévének végéig – elhalasztotta.
 
 

Az APEH elnöke fontosnak tartotta kiemelni a következőket:

A tervezett felmérés célja, hogy pontos képet nyerjenek a vezetői állomány képességeiről és meghatározzák a fejlesztési irányokat és célokat. A felmérés kiterjed a teljes vezetői állományra (hivatal vezetése, hivatali főosztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek, osztályvezetők, megyei igazgatók és személyi titkárok) – összesen mintegy 120 főre.

A felmérésben való részvétel nem kötelező, a részvétellel kapcsolatos döntése miatt senkit hátrány nem érhet.

A felmérés úgynevezett irányított készség- és képességvizsgálattal történik, ami kifejezetten meghatározott tulajdonságok felderítésére irányul.

Külső cég megbízása azért indokolt, mert a közigazgatáson belül ilyen felméréseket végző intézmény nem működik, másrészt így biztosított az objektivitás.

Adatvédelmi garanciát jelent az önkéntesség és a részleges anonimitás, mert az eredmények személyhez történő társítását, vagyis az adatok összekapcsolását kizárólag az APEH elnöke végezheti el.

A felmérés egyénenkénti eredményéhez csak az APEH elnöke és az érintett személy férhet hozzá, azt csak a célnak megfelelően lehet felhasználni.

Amennyiben az érintett az értékelés eredményét kifogásolja, a vizsgálat megismételhető.

Dr. Kékesi László hangsúlyozta, hogy a felmérés tényének a sajtóhoz való "kiszivárogtatásával" kapcsolatos belső vizsgálatot nem indította meg, az ügyben titkosításra nem került sor.

Az átvilágítást lebonyolító céggel Dr. Kékesi László tájékoztatása szerint a megállapodás megkötésére még nem került sor, így – mint írja – "a megállapodás részleteit ismertetni nem áll módomban".

A vizsgálat kitért arra a körülményre is, hogy a tanácsadó cégek személyiségfelmérő tesztjeinek értékelésénél sor kerül-e szakpszichológus igénybevételére. Az országos tisztifőorvos és az érintett tanácsadó cég egybehangzó állítása szerint a tesztek összeállítását és értékelését általános pszichológus végzi, így az irányadó jogszabályban előírt részletes nyilvántartási kötelezettség őket nem terheli.

A tanácsadó cég vezetője levelében azt a tájékoztatást adta, hogy a képességvizsgálat eredményeit személyre szóló egyéni értékelő füzetben részletesen elemzik és minősítik, valamint a vizsgált személyzeti állományról átfogó elemzést készítenek. Megnevezik a vezetésre alkalmas személyeket, tehetségbankot állítanak fel, felderítik a tehetséges, de még képzésre szoruló munkatársakat. A jelölteket a kapott eredmények alapján minősítik, a képességek értékszámait oszlopdiagramban is megjelenítik.

Az átvilágítást képességvizsgálati teszt, intelligenciateszt, grafológiai kontrollvizsgálat, célzott interjú, egyéb személyes információk felhasználásával végzik.

A tesztkiértékelő lapokat nem adják oda a megbízónak, hanem csak az eredmények alapján készített szakvéleményt, mely kifejezetten a vizsgálati célul kitűzött képességkimutatást szolgálja.

Az ügyvezető igazgató mellékletként csatolt egy kitöltetlen, a munkáltatónál maradó munkavállalói nyilatkozat-mintát a vizsgálat elkészítésének és az eredmény munkáltatóhoz való továbbításának engedélyezéséről, valamint a vizsgált személlyel készítendő interjú és az APEH-hel való megállapodás tervezetének szövegét.

Az ügy adatvédelmi szempontból legfontosabb vizsgálandó kérdése a megbízó, vagyis az APEH eljárásának jogszerűsége.

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 61. § (1) bekezdése szerint "a közigazgatási szerv a köztisztviselőről az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást vezet (a továbbiakban: közszolgálati alapnyilvántartás). A 3. számú mellékletben nem szereplő körben – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet.

(2) A közigazgatási szerv közszolgálati alap-nyilvántartási rendszere és a központi közszolgálati nyilvántartás törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze...

(5) A köztisztviselő jogosult a róla nyilvántartott helytelen adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. Az adatkezelő köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni."

A Ktv. tehát pontosan meghatározza, hogy a közigazgatási szerv a köztisztviselőkről milyen személyes adatokat gyűjthet és tarthat nyilván.

Ezek között a 64. § alapján szerepelnek a minősítési adatok is.

A minősítés a köztisztviselő munkavégzésének tényeken alapuló átfogó értékelése. Döntő jelentősége abból fakad, hogy meghatározó szerepe van az érintett anyagi és erkölcsi elismerésében. Az előmenetelen kívül a jutalmazás, a kitüntetés, a vezetői megbízás, az áthelyezés, a képzésben való részvétel, valamint a mérlegelési jogkörbe tartozó juttatások odaítélése is döntően a minősítéstől függhet. A minősítés célja, hogy a munkáltató tárgyilagosan ítélje meg a köztisztviselő teljesítette-e a következő magasabb besorolási fokozatba történő előrelépés feltételeit.

A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának hatáskörébe tartozik. Ha a hivatali szervezet vezetője jogát átruházza, a minősítést végző vezető köteles közvetlen felettesének a minősítést bemutatni, mielőtt azt a köztisztviselővel ismertetné. Ez kvázi jogorvoslatként is működhet, mivel a felettes vezető, mint a minősítési jog eredeti jogosultja meg is változtathatja a minősítés tartalmát. A minősítés során a Ktv.-ben meghatározott szempontokat kell figyelembe venni, de arra is lehetőség van, hogy ezeken felül a minősítés további szakmai kritériumokra is kiterjedjen.

A 34. § (5) alapján a minősítésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek. A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles. A kötelező minősítéshez előírt legalább egyévi "együttdolgozási" feltétel [34. § (1)] is azt az értelmezést támasztja alá, miszerint a minősítés alapja csak olyan tény lehet, melyet a minősítő a köztisztviselő munkájával, munkavégzésével kapcsolatban értékel.

A minősítésben nem lehet felhasználni olyan adatokat, melyek "külső" forrásból származnak. Az irányított személyiségvizsgálat eredménye a törvény által előírt ténynek ebben az értelemben nem minősülhet.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. § (1) bekezdés alapján személyes adat csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul vagy azt törvény elrendeli. A 3. § (2) bekezdés értelmében a (személyiségvizsgálat során esetleg felbukkanó) különleges adatok kezeléséhez a törvényi felhatalmazás esetén kívül már az érintett írásbeli hozzájárulása is szükséges.

Az Európai Uniónak Az egyénnek a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos védelméről és ezeknek az adatoknak a szabad áramlásáról szóló, 95/46/EC Irányelve 2. cikkely (h) pontjának meghatározása szerint "az adatalany hozzájárulása az adatalany kívánságának önkéntes, határozott és tájékozott kinyilvánítása, mellyel belegyezését fejezi ki az őt érintő személyes adatok feldolgozásába". Az Adatvédelmi Biztos Irodájának joggyakorlata az adatvédelmi törvénynek az érintett hozzájárulását rendelő szabályát – a tisztességes és törvényes adatkezelés törvénybe foglalt feltételének megfelelően – eddig is ezzel az értelemmel alkalmazta. Eszerint például az egzisztenciális kényszer illetőleg az adatalany saját döntése körülményeiben való tájékozatlansága – valódi akarat hiányában – kétségessé teszi belegyezésének érvényességét.

Az APEH elnökének megállapítása szerint a felmérések célja nem egyéni következtetések levonása, hanem a köztisztviselői kar munkájának segítése, a hiányosságok pótlása, illetve hibák kiküszöbölése, valamint Dr. Kékesi László kiemelte a felmérésnek való alávetés önkéntességét is.

Ebből következik, hogy az adatkezelés deklarált céljának és módszerének nem felelt meg az az eljárás, ahogy az APEH vezető tisztségviselőit mintegy "felszólították" a megjelenésre a személyiségvizsgálaton.