Közúti balesetekkel összefüggő adattovábbításról
2003.08.08. 18:26
Közúti balesetekkel összefüggő adattovábbítással kapcsolatos ajánlás
I.
Az adatvédelmi biztos Győr-Moson-Sopron megyei helyszíni vizsgálata keretében 1997. október 30-án került sor a megyei rendőr-főkapitányság és a Győr városi rendőrkapitányság adatkezelésének vizsgálatára, amely elsősorban a közlekedésrendészeti szerv feladataihoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó adatkezelések (nyilvántartások, iratforgalom, adatok továbbítása és nyilvánosságra hozatala, adatokhoz való hozzáférés szabályozottsága, adatszolgáltatási nyilvántartások vezetése) megismerésére irányult.
Az adatvédelmi biztos vizsgálata azt állapította meg, hogy a közlekedési balesetekkel összefüggésben az eljárás befejezése előtt, törvényi felhatalmazás, illetve az érintettek hozzájárulása nélkül a rendőrség közlekedésrendészeti szervei rendszeresen tájékoztatást adnak a biztosítótársaságoknak az érintettek személyes, sőt különleges személyes adatairól, valamint a baleset – büntetőjogi és polgári jogi felelősséget érintő – körülményeiről.
Sokszor előfordult, hogy a baleset helyszínén valamilyen ok miatt az érintettek nem tudták, vagy nem akarták – a KRESZ-ben előírt módon – személyazonosságukat és a kötelező felelősségbiztosításuk fennállását egymásnak igazolni, és az intézkedő rendőr sem tudott a helyszínen közreműködni a kárbejelentéshez szükséges adatok cseréjében, továbbá, hogy a baleset részese(i) a káreseményt a biztosítónál nem jelentették be.
A kárrendezéshez szükséges, kormányrendeletben elrendelt bejelentések elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése, valamint az ügyet lezáró határozatok, illetve a bírósági ítéletek megszületésének elhúzódása miatt – a kárrendezési eljárás gyorsítása érdekében és a kárfelelősség megállapításához – igyekeztek a biztosítók a rendőrségtől adatokhoz jutni.
A biztosítók írásos kérésére a baleset résztvevőinek nevére és lakcímére, a baleset körülményeire és okaira, a baleset okozójára, az esetleges ittasság tényére és mértékére, a személyi sérülésekre, a károkozó gépjármű műszaki állapotára, a vezetői engedélyek érvényességére, a kötelező felelősségbiztosítási szerződés létére és számára, valamint a biztosító nevére vonatkozó adatokat továbbítottak a rendőri szervek.
A vizsgálat azt is feltárta, hogy a kifogásolt adattovábbítások az Országos Rendőr-főkapitányság, az Országos Balesetmegelőzési Tanács és a Magyar Biztosítók Szövetsége által 1995. év végén megkötött együttműködési megállapodáson, illetve e megállapodás végrehajtását szolgáló főkapitány-helyettesi intézkedésen alapultak, azonban az adattovábbítás gyakorlata ellentétes volt e dokumentumok tartalmával.
Az említett okmányok egyrészt arra kötelezik az eljáró rendőrt, hogy a baleset helyszínén ellenőrizze a kötelező felelősségbiztosítás meglétét, gondoskodjon arról, hogy az érintett járművezetők kitöltsék a megfelelő baleseti jelentőlapot (ha azzal nem rendelkeznek, akkor a rendőr adjon nekik), továbbá hívja fel a figyelmet a kárbejelentési kötelezettségre. Másrészt arról rendelkeznek, hogy a rendőri szerv "a közúti balesetekkel kapcsolatos rendőri intézkedések iratait – az adatvédelmi szabályok figyelembevételével – megküldi a MABISZ-nak", illetve "a baleset részese(i)nek írásbeli kérésére – az adatvédelmi jogszabályok megtartásával – az érintett biztosítót az eljárást folytató rendőri szerv az eseményről tájékoztatja".
A rendőrség – vizsgálattal nem érintett – közlekedésrendészeti szerveinek vezetői is arról tájékoztatták az Adatvédelmi Biztos Irodáját, hogy a biztosítótársaságok közvetlenül vagy az érintetteken keresztül – már az eljárás befejezése előtt – információkat kérnek a rendőri szervektől az egyes közúti balesetekkel kapcsolatban.
A Győr-Moson-Sopron megyei vizsgálat megállapításaira figyelemmel az adatvédelmi biztos kérte a rendőrség vezetőit, hogy a jogellenes adattovábbítás gyakorlatának megszüntetéséről gondoskodjanak.
Az országos rendőrfőkapitány válaszában jelezte, hogy kezdeményezte az együttműködési megállapodás felülvizsgálatát, felfüggesztette az intézkedés adatszolgáltatásra vonatkozó pontjának végrehajtását, és a baleseti adatok jogszerű kezelése érdekében új intézkedést adnak ki.
Az adatvédelmi biztos vizsgálatának sajtóvisszhangjára is reagálva egyes biztosítótársaságok, az Állami Biztosításfelügyelet és az Autóklub kérte az Adatvédelmi Biztos Irodájának segítségét a kárrendezési eljárások gyorsítását segítő, de az adatvédelmi követelményeket nem sértő megoldások kidolgozásához.
II.
A közúti balesetekkel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeket jelenleg főként kormány-, illetve miniszteri rendeletek szabályozzák:
A gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet melléklete 11. § (1) bekezdése szerint: "A biztosított köteles a káreseményt 8 napon belül a biztosítónál írásban bejelenteni, és a kárbejelentéshez szükséges közléseket megtenni";
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet közúti balesetre vonatkozó 58. § (3) bekezdése szerint: ".… A rendőrhatóság értesítése, illetve rendőri intézkedés hiányában az érdekeltek kötelesek személyazonosságukat és a kötelező felelősségbiztosításuk fennállását hitelt érdemlően igazolni. Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó köteles személyi adatait és biztosítója nevét erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a biztosítónak bejelenteni." A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény kötelező biztosításra vonatkozó – 1998. január 1-jén hatályba lépett – rendelkezése (69. § (3) bekezdése) szerint:
"A biztosító és a rendőrhatóság a gépjármű üzemben tartó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének meglétét a központi gépjármű-nyilvántartás és a Belügyminisztérium központi gépjármű-nyilvántartó szerve által kezelt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvény nyilvántartás adatai alapján ellenőrizheti."A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 53. § (2) bekezdése szerint:
"A sértett
a) a nyomozás során e törvényben meghatározott esetekben, a bírósági eljárásban – ha e törvény másként nem rendelkezik – bármely eljárási cselekménynél jelen lehet,
b) az őt érintő iratokat a nyomozás befejezését követően megtekintheti,
c) az eljárás minden szakaszában indítványokat és észrevételeket tehet, a hatóságtól büntetőeljárási jogairól és kötelezettségeiről felvilágosítást kérhet,
d) a tárgyaláson a kihallgatottakhoz kérdés feltételét indítványozhatja és felszólalhat." A szabálysértésekről szóló törvény a sértett számára azt biztosítja, hogy – mint fellebbezésre jogosult – a határozatot megkapja.
A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény – a rendőrségi adatkezelés általános szabályai között – arról rendelkezik, hogy:
"76. § (1) A Rendőrség a törvényben szabályozott bűnmegelőzési, bűnüldözési (a továbbiakban együtt: bűnüldözési), valamint államigazgatási és rendészeti feladatainak ellátásához – központi, területi és helyi szinten – személyes, illetőleg más adatokat kezel.
(5) A nyilvántartásokból és az alapjául szolgáló iratokból személyes adat az érintetten kívül a törvényben meghatározott adatkörben a hatósági eljárással érintett személyre vonatkozóan az eljáró szerv részére – külföldre nemzetközi kötelezettségvállalás alapján – az eljárás lefolytatása érdekében szolgáltatható ki. A Rendőrség adatkezelési rendszereiből más szervezet vagy személy részére is szolgáltatható adat, ha az adat igényléséhez fűződő jogot igazolják."
III.
A jelenlegi jogi szabályozás alapján – a polgári jog szellemének megfelelően – a kárrendezés indításához szükséges legfontosabb adatokhoz (például a baleset résztvevőinek személyes adataihoz, a gépjármű rendszámához, a kötelező felelősségbiztosítással kapcsolatos adatokhoz) jogszerűen csak akkor juthatnak az érintettek, illetve a biztosítótársaságok, ha a baleset helyszínén a résztvevők között megtörténik az adatcsere, a káreseményt bejelentik a biztosítónál, illetve, ha az érintettek hozzájárulnak adataik továbbításához.
A kárfelelősség megállapításához szükséges adatokhoz (például a baleset körülményeire, okaira, a baleset okozójára, a személyi sérülésre, a vezetői engedély érvényességére, az esetleges ittasság tényére és mértékére vonatkozó adatokhoz) jogszerűen csak az eljárás befejezése után az érintettektől (például a határozat, vagy a végzés alapján) juthatnak hozzá a biztosítók.
Jelenleg nem törvényi szintű az a jogi szabályozás, amely a polgárt arra kötelezi, hogy személyes adatait átadja a balesetben érintett másik félnek. A rendőrségi törvény – az idézett általános felhatalmazáson túl – nem határozza meg, hogy milyen célból, kinek, és milyen személyes adatai szolgáltathatók ki az adat igényléséhez fűződő jogát igazoló szervezet vagy személy részére.
Az érintett személyek és a biztosítótársaságok között – a kötelező felelősségbiztosítás alapján – létrejött polgári jogi jogviszony nem ad alapot arra, hogy a rendőrség az üggyel kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat – az érintettek hozzájárulása nélkül – továbbítsa a biztosítók részére.
A biztosítók álláspontja szerint az adattovábbítások az ügyfelek érdekében történtek. Ezzel szemben nyilvánvaló, hogy a törvénysértő gyakorlat következtében – ha az érintett információs jogait figyelmen kívül hagyják – egyenlőtlen információs helyzet áll elő, a biztosítótársaság ugyanis olyan ismeretek birtokába jut, amelyekkel a biztosított, illetőleg a biztosítási jogviszonyon kívül álló ellenérdekű fél nem rendelkezik.
Amennyiben a közúti balesettel bűncselekmény valósul meg, vagy ezzel kapcsolatosan az illetékes szervek eljárást indítanak, akkor a büntetőeljárási szabályok értelmében a baleseti sérült ebben az eljárásban sértettként szerepelhet.
A közúti balesetet elszenvedő személynek nemcsak a kárigénye érvényesítéséhez, hanem az egészségbiztosítási ellátás (például a baleseti táppénz) igénybevételéhez is szüksége van a baleset körülményeire vonatkozó adatokra (például egy igazolásra, amely bizonyítja, hogy mikor, hol és milyen körülmények között szenvedett közúti balesetet), amelyeket csak a rendőrségtől lehet beszerezni.
IV.
A közúti balesetekkel összefüggő hatósági adatkezelésekkel, illetve kötelező állampolgári adatszolgáltatással kapcsolatban a következő ajánlást teszem:
A közúti balesetekkel összefüggő adatok kezelésére alkotmányossági szempontból az a megfelelő megoldás, ha a jogalkotó törvényben határozza meg egyes személyes adatok kötelező átadását, továbbítását, a személyes adatoknak a kárrendezési eljáráshoz, vagy az egészségbiztosítási ellátás igénybevételéhez szükséges és elégséges körét, valamint az adattovábbítás módját. Felkérem az igazságügy-minisztert és a belügyminisztert, hogy kezdeményezzék a szükséges törvényi szabályozást.
Nem sérti az adatvédelem alkotmányos követelményeit egy olyan törvényi szabályozás, amely a közúti balesettel érintettek – személy- és gépjármű-azonosításhoz, illetve a kötelező felelősségbiztosítás tényének igazolásához szükséges – adatátadási kötelezettségét rendeli el, és amely előírja, hogy az adatátadást megtagadó, vagy az adatátadásban akadályozott érintett személynek a fentiek szerint meghatározott adatait a másik érintett fél (vagy képviselője) írásos kérelmére a rendőrség továbbíthassa a biztosítónak. Ugyancsak nem sérti az adatvédelem elveit a rendőrségi törvény olyan módosítása, amely lehetővé tenné, hogy – az érintett(ek) kérelmére – a közúti baleset tényállásáról (mikor, hol, mely járművek és személyek voltak érintettjei a közúti balesetnek, stb.) az érintettek igazolást, a biztosítók előzetes tájékoztatást kaphassanak.
A hatóság által a biztosítónak vagy a baleset valamely érintettjének továbbított, a jogérvényesítés szempontjából jelentőséggel bíró adatokat az érintett(ek) számára megismerhetővé kell tenni. Budapest, 1998. február 18.
Dr. Majtényi László
(89/H/1998)
|