Oroszlány Város Önkormányzatának képviselő-testülete  által létrehozott szociális segélyezési
rendszerrel kapcsolatos ajánlás

I.

Állampolgári beadvány alapján adatvédelmi alkotmányossági vizsgálatot kezdtem az oroszlányi polgármesteri hivatal segélyezési rendszerének – ezen belül a rendszeres gyermekvédelmi támogatás kifizetésének – jogszerűségével kapcsolatban.

A felmerült aggályok tisztázása végett munkatársaim Oroszlányban helyszíni vizsgálatot tartottak.

1998. január 5-én az önkormányzat azt a döntést hozta, hogy mivel a segélyezetteket nem tájékoztatták kellően, kifüggesztik a január 5–8. között támogatásban részesülők listáját. A listák nem csak név- és lakcímadatokat, hanem esetenként más személyes adatokat is tartalmaztak (személyazonosító jel első hét jegye, adóazonosító jel, TAJ-szám). A panaszos tiltakozásának hatására a jegyzéket rövid időn belül levették; ezután az érintettek személyesen kapták meg a kellő tájékoztatást.

A panaszos ezen kívül a rendszeres gyermekvédelmi támogatás január 1-jével megváltozott rendszerét is kifogásolta. Oroszlány városban a képviselőtestület a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) "által a hatáskörébe utalt rendszeres gyermekvédelmi támogatással kapcsolatos hatásköreit a polgármesterre" ruházta át (7/1994. (III. 29.) ÖK. rendelet). A polgármester a fent idézett rendelet és a Gyvt. 28. §-a alapján azt a döntést hozta, hogy a támogatást mindenki egységesen természetbeni juttatásként kapja meg. Ennek megvalósítására bónrendszert hoztak létre.

Kérdésünkre válaszolva a hivatal dolgozói megerősítették: a bónokon rögzítik a segélyezett nevét és személyi igazolványának számát; azt azonban a vásárlás során sem jegyzik fel, hogy az egyes emberek milyen sorszámú bónt kapnak. A bónokat nem lehet készpénzre beváltani és csak személyi igazolvány felmutatásával használhatók.

Mint kiderült, semmilyen szabályzat vagy önkormányzati rendelet nem foglalkozik a segély kifizetésének módjával, erről csak az érintett üzletekkel kötött szerződések rendelkeznek. Azokban a boltokban váltják be a bónokat, amelyek erről megállapodtak az önkormányzattal. Az üzletek listáját a segélyezettek megkapták.

Az üzletek hó végén juttatják vissza a bónokat az önkormányzatnak, és ennek alapján történik az elszámolás. Az adatkezelés céljának megvalósulása után tehát megismerhető, hogy ki, milyen sorszámú bónnal, melyik boltban vásárolt.

Ha valakinek ez a rendszer nem felel meg, választhatja azt a megoldást is, hogy valamelyik oktatási intézmény étkeztetési díjából vonják le az adott összeget (ezt a Gyvt. 28. § (2) bekezdése teszi lehetővé). A hivatal munkatársai szerint az előző évben a gyermekvédelmi támogatásban részesülő családok (összesen kb. 300 család) közül kevesen vették ezt a támogatási formát igénybe, de 1998 januárjától ez a szám emelkedni kezdett. Az arány most körülbelül egy a háromhoz.

A képviselő-testület fent említett szociális segélyekről szóló rendeletével kapcsolatban a Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi kifogást emelt. Ennek megállapításai szerint "a rendelet a jogszabályi felhatalmazás pontos megjelölését nem tartalmazza", illetőleg "{a rendelet} egységes szerkezetbe foglalás(a) nem történt meg"; és "a gyermekvédelmi támogatásoknak a kizárólag természetbeni ellátási formákra történő helyi rendeleti korlátozása... ...törvénysértő".

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 2. § 2. pontja alapján a segélyezés ténye az érintett szempontjából személyes adatnak minősül. Az Avtv. 3. § (1) bekezdése a személyes adatok kezelését (ide értve azok nyilvánosságra hozatalát, harmadik személy számára hozzáférhetővé tételét is) az érintett hozzájárulásához köti, vagy ahhoz, hogy azt törvény elrendelje. Az ügy vizsgálata során kiderült, hogy a polgármesteri hivatal nem szerezte be a segélyezettek hozzájárulását adataik nyilvánosságra hozatalához, s a listák kifüggesztését jogszabály sem rendeli el.

Oroszlány jegyzője tehát megsértette az Avtv. rendelkezéseit, az érintettek személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jogát azzal, hogy a személyes adataikat tartalmazó listákat nyilvánosságra hozta, bárki számára hozzáférhetővé tette.

A Gyvt. fokozottan szem előtt kívánja tartani a gyermekek védelmét a családok támogatása során. Ennek az elvnek az érvényre juttatása azonban nem járhat a szociális segélyekben részesülők személyiségi jogai csorbításával.

A 9/1990. (IV. 25.) AB határozat kimondja: "A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembe vételével kell a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni". Az emberi méltósághoz való jog magában foglalja a magánszféra védelméhez fűződő jogot is. Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint "az egyenlő méltósághoz való jog... ...azt biztosítja, hogy ne lehessen emberi életek között jogilag különbséget tenni".

Az alábbi ajánlást teszem:

Dr. Majtényi László
(29/A/1998)