|
A postai meghatalmazások hitelesítéséről
2003.08.08. 18:21
A postai meghatalmazások hitelesítésével kapcsolatos
ajánlás
I.
Egy panaszos állásfoglalásomat kérte a postai forgalomban rendszeresített 79-140-02900-4 számú nyomtatvánnyal kapcsolatban. A magánszemélyek e nyomtatvány kitöltésével rendelkezhetnek arról, hogy a részükre érkező küldeményeket az általuk meghatalmazott személy a postahivatalban átvehesse.
A nyomtatvány hátoldalán olvasható kitöltési és felhasználási tudnivalók 6. pontja a következőket tartalmazza:
“6. A meghatalmazó magánszemély aláírását hitelesítheti két tanú, bármelyik postahivatal, a meghatalmazóra illetékes postai kézbesítő, bíróság, közjegyző, helyi önkormányzat illetékes szerve. Egészségügyi vagy szociális intézményben ápolt személy aláírását és személyazonosságát az intézmény vezetője vagy a szabadságvesztés büntetését töltő személy által kiállított meghatalmazáson a meghatalmazó aláírását és személyazonosságát az illetékes rendőri vagy büntetés-végrehajtási szervezet igazolhatja.”A panaszos annak lehetőségét veti fel, hogy az idézett rendelkezés alapján kitöltött meghatalmazásba betekintő postai alkalmazott különleges személyes adatokat ismerhet meg, hiszen az aláírásokat hitelesítő intézmény neve alapján könnyen juthat arra a következtetésre, hogy a meghatalmazó egészségügyi vagy szociális gondozás alatt áll, előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés büntetését tölti.
II.
A nyomtatvány kifogásolt 6. pontja lényegében megismétli a postai tevékenységről szóló 133/1993. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet) 14. § (3) bekezdésének a postai meghatalmazásokról szóló rendelkezését.
Az említett jogszabályhely szövegét a 62/1997. (IV. 27.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése állapította meg, és az ebben a formában 1997. május 3-án lépett hatályba.
A panasz tehát lényegében ennek a jogszabályhelynek az alkotmányosságát kérdőjelezi meg. A rendelet szóban forgó részlete így szól:
“14. § (3) Egészségügyi vagy szociális intézményben ápolt személy aláírását és személyazonosságát az intézmény vezetője vagy az általa felhatalmazott személy, az előzetes letartóztatásban lévő vagy a szabadságvesztés büntetését töltő személy által kiállított meghatalmazáson a meghatalmazó aláírását és személyazonosságát az illetékes rendőri vagy büntetés-végrehajtási szervezet igazolhatja.”A rendelkezések alapján valóban nem zárható ki az, hogy a postai dolgozó megismerjen egyes olyan személyes adatokat, amelyek kezelésére nincs felhatalmazása. Mind az egészségi állapottal, mind a büntetett előélettel kapcsolatos adatok – és az adatokból levonható következtetések – különleges személyes adatnak tekintendők, melyek a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. § 2. b) pontja valamint 3. § (2) bekezdése szerint fokozott védelem alatt állnak. Kezelésükhöz törvény erre irányuló rendelkezése vagy az érintett írásbeli felhatalmazása szükséges. Nyilvánvalóan sérti az adatkezelés célhoz kötöttségének elvét, ha ilyen adatokat a postai meghatalmazás révén illetéktelen személy megismerhet.
Az a tény, illetve körülmény, hogy valakit egészségügyi vagy szociális intézményben ápolnak, semmiképp sem alapozhatja meg az illető magánjogi rendelkezési jogának olyan jellegű csorbítását, mely szerint egyes ügyekben – így például a postai küldemények átvétele tekintetében – csak az intézmény tudtával és közreműködésével adhat az őt képviselő, az ügyei vitele érdekében eljáró személy számára meghatalmazást. Ugyanez áll a rendelkezés második fordulatában említett előzetes letartóztatásban lévő, illetve szabadságvesztés büntetését töltő meghatalmazóval kapcsolatban is.
III.
Fentiekre tekintettel a következő ajánlást teszem:
l Felkérem a közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert, hogy kezdeményezze a kormányrendelet 14. § (3) bekezdése szövegének módosítását. A változtatás után a rendelkezésből ki kell tűnnie, hogy a meghatalmazó szabadon dönthet afelől, hogy az őt befogadó intézményt – esetleg annak vezetőjét – kéri fel személyazonosságának és aláírásának igazolására, vagy a teljes bizonyító erejű magánokirat szabályai szerint eljárva: két tanú közreműködését veszi igénybe vagy a meghatalmazást közjegyző által szerkesztett okiratba foglalja.
l Felkérem a közlekedési hírközlési és vízügyi minisztert, hogy a kormányrendelet szövegének fentiek szerinti módosítását követően gondoskodjék arról, hogy a forgalomba kerülő nyomtatványok már az új szabályokról szóló tájékoztatást tartalmazzák.Budapest, 1999. január 18.
Dr. Majtényi László
(308/A/1998)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
![Az érintettet - egyértelműen és részletesen - tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről [Avtv. 6.§ (2)]](portal/adatvedelem/image/button_5sec[1].gif "Az érintettet - egyértelműen és részletesen - tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről [Avtv. 6.§ (2)]")
![Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. [Avtv. 6. § (1)]](portal/adatvedelem/image/privacykar2.gif "Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. [Avtv. 6. § (1)]")
![Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése (...) is. [Avtv. 2. § 9. pont]](portal/adatvedelem/image/surveil_camview.jpg "Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése (...) is. [Avtv. 2. § 9. pont]")
![Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul. [2. § 6.]](portal/adatvedelem/image/Sykes1.jpg "Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul. [2. § 6.]")
