A 48/1997. (VIII. 26.) BM
rendelettel összefüggő adatkezelésekről szóló

ajánlás

I.

A beadványokból, illetve vizsgálataink során megállapítottam, hogy az eljáró rendőri szervek a “Felszólítás adatközlésre” tárgyú levelükben – hiányosan idézve a BM rendeletet – nem hívták fel arra a gépjármű-tulajdonosok figyelmét, hogy a kivonásra csak akkor kerülhet sor, ha az adatközlést a tulajdonos jogos indok nélkül tagadja meg, továbbá azt sem jelezték, hogy milyen célból igénylik ezen adatokat. Arra is volt példa, hogy egy hiányosan kitöltött adatközlési lap miatt az eljáró rendőri szerv a tulajdonos titkos számát megszerezve, telefonon kívánta az adatokat pontosítani. Néhány esetben pedig, figyelmen kívül hagyva egy – a korábbi országos rendőrfőkapitány által elfogadott – ajánlásomat, az eljárás lefolytatása érdekében a járművezető azonosító adatain túl a munkahelyére és jövedelemére vonatkozó adatokat úgy igényelték, hogy nem jelezték ezen adatok közlésének önkéntes jellegét.

Egyes rendőrkapitányságok az adatszolgáltatásra, adatközlésre felszólító levélben még azt is jelzik, hogy “az adatkérés okáról a 16/1997. Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK)-i utasítás 185. pontja alapján információt adni nem áll módunkban.”

Az egyes panaszok vizsgálata során általában úgy foglaltam állást, hogy:

A 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelet 31. § (3) bekezdése m) pontja alapján készített “Felszólítás adatközlésre” című nyomtatvány az adatvédelem törvényi követelményeinek nem felel meg, amikor a jármű tulajdonosát arra kötelezi, hogy a gépjárművét vezetők (például családtagok, rokonok, barátok, munkatársak) személyes adatait törvényi felhatalmazás, illetve az érintettek hozzájárulása nélkül és egyértelműen meg nem határozott célból továbbítsa az erre őt felszólító rendőri szervnek.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) szerint ugyanis:

“3. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha

a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy

b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli.”, továbbá

“5. § (1) Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak.

(2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.”

Az adatközlésre felszólító levél az adatvédelmi törvényt más vonatkozásban is sérti. Az adatok minőségére vonatkozó törvényi előírás, hogy:

“7. § (1) A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

a) felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes;

b) pontosak, teljesek és ha szükséges időszerűek;

c) tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.”

Az eljáró rendőri szerv nem tüntette fel a levélben, hogy a BM rendelet csak akkor szankcionálja az adatszolgáltatás megtagadását, ha az “jogos indok nélkül” történik.

A gépjárművezető foglalkozására, munkahelyére, keresetére, havi jövedelmére, családi állapotára, kiskorú gyermekeinek vagy az általa eltartott személyek számára vonatkozó rendőrségi érdeklődésekkel kapcsolatban – egy másik ügy vizsgálata kapcsán – már korábban jeleztem az országos rendőrfőkapitány által akkor elfogadott állásfoglalásban, hogy ilyen adatszolgáltatásra csak önkéntes alapon kerülhet sor. A kitöltés önkéntességére magán az adatlapon, nyilatkozaton kell felhívni az állampolgárok figyelmét.

Mivel annak a ténynek a közlése, hogy a gépjárművet egy adott időszakban ki vezette, tartalmilag tanúvallomásnak tekinthető, ezért figyelembe kell venni azt a törvényekben megfogalmazott jogelvet is, amely szerint senki sem kötelezhető arra, hogy magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével vádolja.

Amennyiben tehát a járművet a kérdéses időpontban használó személy hozzátartozó, vagy nem járul hozzá adatai továbbításához, az adatközlésre felszólított gépjármű-tulajdonos magánszemély akkor jár el a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően, ha – hivatkozva az adatvédelmi törvényre, vagy az említett jogelvre – erről tájékoztatja a rendőrhatóságot. Másik jogszerű megoldás, ha a felszólított – a rendőrség egyidejű tájékoztatásával – a nyilatkozatot átadja az érintett személynek, rábízva, hogy azt kitöltve megküldi-e a rendőrségnek.

Ha a kérdéses időpontban a járművet olyan személy vezette, aki előzetesen hozzájárult személyes adatai továbbításához, akkor a személyazonosító adatok a rendőrségnek megküldhetők.

Amennyiben a kérdéses gépjármű nem magántulajdonú, az üzembentartó akkor jár el helyesen, ha – miután a rendőrségtől megérdeklődte az adatközlési felszólítás okát, és az érintett hozzájárulását is megszerezte – a gépjárművet vezető személy természetes azonosító adatait továbbítja a rendőrségnek.

A hozzám érkezett panaszokra is tekintettel 1998 májusában a korábbi, december 11-én pedig a jelenlegi belügyminiszter sürgős intézkedését kértem, hogy “a közlekedésigazgatással összefüggő nyilvántartásokban (például a gépjármű- és vezetői engedély nyilvántartásban) záros határidőn belül megszűnjenek a törvényi felhatalmazás nélküli adatkezelések. Kérem továbbá, hogy e jogellenes adatkezelések legalizálására kiadott – a polgárokat törvényben elő nem írt adatszolgáltatásra kötelező, és e kötelezettség elmulasztása esetén joghátránnyal fenyegető – a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelet átdolgozására is szíveskedjen intézkedni.”

A szükséges intézkedéseket a Belügyminisztérium illetékesei nem tették meg, sőt november közepén a 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelet olyan irányú módosítására tettek javaslatot, amely a személyes adatok újabb körének jogellenes kezelését írta volna elő. A jogszabály-tervezet véleményezése során is kifejtettem, hogy:

“A bevezetőben hivatkozott rendőrségi törvény nem ad felhatalmazást a tervezett szabályozások többségéhez. Megfelelő törvényi felhatalmazás hiányában személyekre vonatkozó kötelezettségeket, illetve személyes adatokkal összefüggő bejelentési, nyilvántartási feladatokat (azaz adatkezeléseket) miniszteri rendeletben nem lehet meghatározni.

A tervezet 3., 4., 5., 6. §-aiban, valamint az 1. és 2. mellékleteiben törvényi felhatalmazás hiányában személyes adatok kezelésével kapcsolatos – joghátránnyal is járó – kötelezettségek nem szerepelhetnek, továbbá olyan feladatok sem határozhatók meg, amelyek a jogilag nem létező, azaz jogellenesen működő nyilvántartásokkal vannak összefüggésben.”

Az előzmények, illetve a fenti véleményem ellenére a belügyminiszter módosította az említett rendeletet, sőt ezen rendeletre is hivatkozással 1999. január elején a Belügyminisztériumban megkezdték – személyes adatokat is tartalmazó – járműtörzskönyvek kiadását.

A 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelettel összefüggő adatkezelésekkel kapcsolatban – figyelemmel az előzményekre – a következő ajánlást teszem:

Dr. Majtényi László

(936/H/1998)