Hogy mire ez a fanyalgás? Nézzük.

A foglalkoztatási törvény 57/B. §-a kimondja, hogy az európai közösségi jog alapján fennálló statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése feltételeinek megteremtése érdekében, a munkaviszonyra vonatkozó információs önrendelkezési jog érvényesülésének elősegítése, a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében Egységes Munkaügyi Nyilvántartást kell létrehozni. Az adatbázis a munkavállalókról nyilvántartja a természetes azonosítók mellett a taj-számot, állampolgárságot, személyi alapbért, munkaidő hosszát és az iskolai végzettséget (szakképesítést).

Az EMMA-nak becézett újszülött a hazugság bűnében született.

Az Unió statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget elrendelő 1976. február 9-én kiadott 311/76/EGK számú rendelete azt írja elő, hogy a tagállamok statisztikai adatokat kötelesek szolgáltatni a munkavállalók számáról, a tagállam területén való első munkába lépésükről a következő tartalommal: állampolgárság, nem, kor, tevékenységi kör (foglakozás), régió. E statisztika összeállításához nincs szükség új – személyes adatokat tartalmazó - nyilvántartás létrehozására, hiszen ezek a meglévő forrásokból, fennálló statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség alapján összeállíthatók. Erre a célra tehát új nyilvántartás nem kell.

A munkaviszonyra vonatkozó információs önrendelkezési jog érvényesülésének elősegítését célzó szólamból arra lehet következtetni, hogy Magyarországon vagy nincs adatvédelmi törvény, mely lehetővé tenné az érintettek számára adataik megismerését, vagy a munkaviszonnyal összefüggő információs jog valami olyan speciális dolog volna, melyre a meglévő szabályozás nem alkalmazható. Ezzel szemben Magyarországon van adatvédelmi törvény, nem is akármilyen. A jogi szabályozás és az adatvédelmi gyakorlat alapján kis hazánk már 2000-ben elnyerte az Uniótól az adatvédelmi szempontból adekvát védelmet biztosító ország minősítést. Az adatvédelmi törvény alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy a róla nyilvántartott adatokba betekinthessen és azonos adatkörre vonatkozóan évente egyszer ingyenesen felvilágosítást kérjen. Ehhez nem kell szektorspecifikus szabályozás, ez minden adatkezelésre vonatkozik és végrehajtható. Erre a célra sem kellett az új nyilvántartás.

A munkaügyi ellenőrzés hatékonyságának növelése pedig egyszerű hivatali szervezési és ellenőrzési kérdés. Egy szerv diszfunkcionális működése nem alapozhatja meg olyan intézkedés bevezetését, mely az alkotmányos alapjogok érvényesülésének korlátozását vonja maga után. A munkaügyi ellenőrzés attól nem lesz jobb, hogy van egy új nyilvántartás, és már ebben is lehet kotorászni. Emellett persze az is kérdés, hogy mi szükség van a munkaügyi ellenőrzéshez például a személyi alapbér megismerésére.

Az új nyilvántartást a törvény 57/D. §-a alapján az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatbázisából kell feltölteni. Mit jelent ez? – azt, hogy van olyan nyilvántartás, mely a megfogalmazott célok elérésére alkalmas.

A jogalkotó ezzel a szabállyal maga leplezte le saját hazugságát. Az már csak adalék, hogy egyazon célra párhuzamosan több nyilvántartást működtetni alkotmányellenes.

Trócsányi Sára