Az örökbe fogadni szándékozó személy pszichikai alkalmassági vizsgálatát követő adattovábbításról szóló adatvédelmi biztosi

ajánlás

Egy gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője állásfoglalásomat kérte arról, hogy az örökbefogadás előkészítése során, az örökbe fogadni szándékozó személy pszichikai alkalmassági vizsgálatát követően a gyermekvédelmi szakszolgálatnak milyen adatokat kell továbbítania az alkalmasság kérdésében dönteni jogosult gyámhivatal részére. Álláspontomat – annak érdekében, hogy az örökbefogadással kapcsolatos eljárásban résztvevő szervek előtt minél szélesebb körben ismert legyen – ajánlásban foglalom össze.

I.

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 38. § (1) bekezdése szerint az örökbefogadás előtti eljárás lefolytatásának célja annak megállapítása, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e gyermek örökbefogadására. Az örökbefogadás előtti eljárást a gyermekvédelmi szakszolgálat készíti elő: tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozót az örökbefogadás feltételeiről, környezettanulmányt készít és alkalmassági vizsgálatot végez. Az alkalmassági vizsgálat kiterjed az örökbe fogadni szándékozó személy egészségi állapotának és pszichikai alkalmasságának vizsgálatára. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 145. § (6) bekezdése értelmében a szakszolgálat a háziorvos szakvéleménye, a lélektani alkalmassági vizsgálat, valamint a helyszíni tájékozódás alapján kialakítja álláspontját az örökbe fogadni szándékozó alkalmasságát illetően, majd a lefolytatott vizsgálat eredményét és javaslatát megküldi írásban az illetékes gyámhivatalnak [Gyer. 39. § (1) bekezdés]. A gyámhivatal az alkalmasság kérdésében a háziorvosi igazolás, a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött szakvélemény, a környezettanulmány, az örökbe fogadni szándékozó személy meghallgatása, valamint szükség szerint egyéb bizonyítékok alapján dönt [Gyer. 39. § (2) bekezdés].

A Rendelet 145. § (4) bekezdése írja elő azt, hogy mit kell feltárni a pszichikai alkalmasság vizsgálata során. A beadványozó álláspontja szerint azonban nem derül ki egyértelműen a jogszabályok szövegéből, hogy a pszichológiai vizsgálat eredményét milyen részletességgel kell a gyermekvédelmi szakszolgálatnak a gyámhivatal elé tárnia, ennek következtében gyámhivatalonként eltérő, hogy mennyire részletes szakvéleményt követelnek meg. A pszichológusok gyakorlata sem egységes abban, hogy milyen részletes szakvéleményt adnak: minden részletre kiterjedő, valamennyi vizsgálati eredményt részletesen feltáró, vagy csak a végső következtetés megfogalmazását tartalmazó véleményt.

Ha a szakszolgálatnak a teljes személyiségképet tartalmazó, az érintett személy élettörténetét teljes részletességgel bemutató, illetve valamennyi teszteredményt leíró pszichológiai szakvéleményt kell átadnia a gyámhivatal részére, az sérti az örökbe fogadni szándékozó személy személyes adatai védelméhez való jogát.

II.

Az örökbe fogadni szándékozó személy pszichikai alkalmasságának felmérése az érintett személyiségének igen beható vizsgálatával valósul meg, ennek keretén belül személyes, illetve a törvény alapján fokozottabb védelmet érintő különleges adatait kezeli a vizsgálatot végző szakszolgálat. A vizsgálat lényege, hogy az érintett személyre vonatkozó ismeretekből (teszteredmények, interjún elhangzottak, a pszichológus benyomásai stb.) következtetéseket vonjanak le az örökbe fogadni szándékozó pszichikai alkalmasságára vonatkozóan. Ez a következtetés, a szakvélemény a vizsgálat eredménye.

A Gyer. a gyermekvédelmi szakszolgálat feladatává teszi az örökbe fogadni szándékozó személy pszichikai vizsgálatának elvégzését. A Rendelet 145. § (4) bekezdése pedig azt határozza meg, hogy ezt a vizsgálatot milyen szempontok szerint kell elvégezni, vagyis milyen szempontok alapján kell véleményt mondani az érintett pszichikai alkalmasságáról. A jogszabály a szakszolgálat belátására bízza, hogy milyen eszközöket vesz igénybe a vizsgálat során, csupán az eredmény tekintetében fogalmaz meg tartalmi követelményeket, úgy rendelkezik, hogy a 145. § (4) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt szempontok alapján kell azt vizsgálni, hogy a gyermek harmonikus fejlődése, felnevelése biztosított lenne-e. A négy pont tulajdonképpen négy önálló kérdés, amelyekre a szakszolgálatnak választ kell adnia. A szakvélemény e négy kérdésre adott választ tartalmazza, a megjelölt négy szempont szerint minősíti az örökbe fogadni szándékozó személyt alkalmasnak vagy alkalmatlannak. A válaszok megadása (a jogszabály nyelvére lefordítva: az alkalmasságról a vélemény kialakítása) a Rendelet 145. § (6) bekezdése alapján a szakszolgálat kompetenciájába tartozik, amely tehát nem egy másik szerv véleményalkotásához gyűjt adatokat, hanem a vizsgálat alapján állást foglal, és ezt hozza azt a döntéshozó szerv tudomására.

A Gyer. 39. § (1) bekezdése, illetve a Rendelet 145. § (7) bekezdése szerint a gyermekvédelmi szakszolgálat nem a rendelkezésére álló adatokat, hanem csak a lefolytatott vizsgálat eredményét és javaslatait küldi meg a gyámhivatalnak, amely eredmény és javaslat a fentiek szerint a pszichikai alkalmasság tekintetében annyit tartalmaz, hogy a gyermekvédelmi szakszolgálat megítélése szerint az örökbe fogadni szándékozó motivációja, a családi élethelyzete, életkora és személyisége, illetve a gyermekneveléssel kapcsolatos elképzelése alapján biztosított-e a gyermek harmonikus fejlődése, felnevelése. Ez a vizsgálati eredmény tehát nem tartalmazhatja az érintett teljes személyiségképét tartalmazó, élettörténetét, élethelyzetét részletesen bemutató, teszteredményeket leíró megállapításokat, csupán az azokból levont következtetéseket.

Az ezzel ellentétes gyakorlat a fent megjelölt rendelkezéseken túlmenően sértené a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) rendelkezéseit is. Az Avtv. szerint csak olyan személyes adat kezelhető (ideértve az adatok továbbítását is), amelyek kezelése az elérni kívánt cél megvalósulásához elengedhetetlen [5. § (2) bekezdés]. A jogszabály által elrendelt adattovábbítások esetében a továbbítandó adatok körét a jogalkotó határozza meg, ezt tette a Gyer. és a Rendelet hivatkozott szakaszaiban is, amikor úgy döntött, hogy csak a szakvéleményt kell a gyámhatóságnak továbbítani.

Álláspontom szerint tehát a hivatkozott jogszabályok együttesen és külön-külön is egyértelműen úgy rendelkeznek, hogy a vizsgálat eredményét és a javaslatot kell megküldeni a gyámhatóság részére, a vizsgálat részeredményeit, a teszteredményeket, az érintett élettörténetének, élethelyzetének részletes bemutatását nem.

III.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 25. § (2) bekezdése alapján az alábbi ajánlást teszem:

Felkérem a gyermekvédelmi szakszolgálatokat, hogy az örökbefogadás előtti eljárás során a gyámhivatal részére továbbítandó, az örökbe fogadni szándékozó pszichológiai alkalmasságáról szóló szakvéleményt úgy készítsék el, hogy az csak a végső következtetést tartalmazza.

Budapest, 2002. november 13.

Dr. Péterfalvi Attila

(740/K/2002)