ajánlás

I.

Ez év elején írásban és telefonon is többen sérelmezték, hogy bár a nyelvvizsgaközpontok lehetőséget biztosítanak a vizsgázó számára az általa írt nyelvvizsgadolgozat megtekintésére, a vizsgázónak nincs lehetősége arra, hogy a dolgozatról másolatot kérjen, vagy jegyzeteket készítsen.

Az egyik bepanaszolt vizsgaközpont az Idegennyelvi Továbbképző Központ (a továbbiakban: ITK) volt, amely vizsgaszabályzatának 9. § 1. pontja a vizsgázó számára biztosítja a jogorvoslatot, ezen belül a betekintés, a fellebbezés és a felülvizsgálat kérelmezésének jogát, azonban az 5. pontja kizárja a feljegyzés- és másolatkészítés lehetőségét. Az alábbiakban kifejtett érvelésem alapján kezdeményeztem az ITK igazgatójánál a vizsgaszabályzat olyan módosítását, amely alapján a vizsgázó megkaphatja dolgozatainak másolatát, az igazgató azonban válaszában ettől elzárkózott. Indokolásában arra tért ki, hogy a tesztek újrafelhasználhatósága érdekében szükséges a másolatkészítés és a jegyzetelés tiltása. A tesztek újrafelhasználására, pedig azért van szükség, hogy a különböző vizsgaidőpontokban azonos nehézségi fokú vizsgafeladatokkal mérjék a vizsgázók tudását. Az ITK igazgatója ugyanakkor arról is tájékoztatott, hogy megkeresésem nyomán a jövőben kérésre, a vizsgázóval együtt érkező felkészítő tanár is betekinthet a vizsgadolgozatokba.

Egy másik írásban tett panasz a BME Nyelvvizsgaközpont hasonló gyakorlatát érintette. A nyelvvizsgaközpont vizsgaszabályzata úgy rendelkezik, hogy a „dolgozatokat írásos kérvény benyújtásával és előre rögzített időpontban kizárólag a vizsgázó tekintheti meg. Az írásbeli dolgozat nem adható ki, nem (fény)másolható, jegyzetek arról nem készíthetők”. A szabályzat alapján a dolgozatok megtekintésekor a vizsgázók rendelkezésére áll maga a vizsgadolgozat, az értékelési szempontokat, a javítókulcsot és a mintafordítást tartalmazó dokumentum, a hallás utáni szövegértés feladataihoz a transzkripció, valamint egy tájékoztató.

Álláspontom szerint a beadványozók panasza megalapozott: a vizsgaközpontok gyakorlata sérti a vizsgázóknak az Alkotmány 59. §-ában garantált személyes adatok védelméhez való jogát.

II.

Az értékelt írásbeli dolgozatok megtekintésének lehetőségét az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet 3. § (6) bekezdése alapján kell biztosítani. E rendelkezés szerint a „vizsgázóval az értékelt írásbeli, szóbeli vagy komplex vizsga eredményét a vizsgaközpont a vizsga időpontját követően, legkésőbb 30 napon belül közli. Az eredmények közlésétől számított 15 napon belül a vizsgázó az értékelt írásbeli dolgozatot, illetve szóbeli vizsgájának értékelését megtekintheti.” A rendelet jogorvoslati jogot is biztosít a vizsgázóknak, a 3. § (8) bekezdése szerint a „vizsga értékelése ellen jogszabálysértés vagy az eredményszámításban mutatkozó számszaki hiba esetén, az eredmény közlésétől számított 15 napon belül lehet fellebbezni”, amely fellebbezést első fokon a vizsgaközpont vezetője, másodfokon a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület elnökével egyetértésben a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ vezetője bírál el.

A beadványozók által sérelmezett ügyekben figyelemmel kell lenni a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) rendelkezéseire. Ennek 2. § 1. pontja szerint személyes adat a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. E törvényi definíció szerint személyes adatnak kell tekinteni mindazt, amit a vizsgázó a vizsgadolgozaton a vizsgaközponttal közöl, a tudását tükröző, a feltett vizsgakérdésekre adott válaszait is. Ez akkor is így van, ha a vizsgázó a dolgozata alapján közvetlenül nem azonosítható, mert a vizsgafolyamat alatt – ideértve az eredmények közzétételét is – nem a neve, hanem egy kód azonosítja őt. A jelentkezési lapon ugyanis rögzítik a vizsgázó azonosításához szükséges adatait (a nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét és lakcímét), ezzel pedig egyénenként azonosíthatóvá válnak az esetenként teljesen egyformán megoldott és értékelt – közvetlenül csak az érintett vizsgázó kódjával összekapcsolt – részvizsgák megoldásai is. Az tehát, hogy egy megadott kérdésre a vizsgázó milyen választ adott, a vizsgázó személyes adata, amelyre nézve az adatvédelmi szabályok megfelelően irányadóak.

Az Avtv. 2. § 4. a) pontja alapján az alkalmazott eljárástól függetlenül adatkezelésnek minősül a személyes adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése. Erre figyelemmel minden olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely meghatározza a személyes adatok kezelésének célját, meghozza és végrehajtja az ezzel összefüggő döntéseket, vagy a végrehajtás érdekében adatfeldolgozót bízhat meg, az Avtv. 2. § 7. a) pontja alapján adatkezelőnek minősül. A vizsgadolgozatokban szereplő személyes adatok kezelője a nyelvvizsgaközpont, így az adatkezelőre nézve kötelező törvényi rendelkezéseket be kell tartania.

Az Avtv. 11. § (1) bekezdésének a) pontja szerint „az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről”. Az Avtv. 12. § (1) bekezdése alapján az „érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat”.

Az érintettek tájékoztatáshoz való joga azonban nem korlátlan. Az Avtv. az alábbiak szerint rendelkezik:

„13. § (1) Az érintett tájékoztatását az adatkezelő csak akkor tagadhatja meg, ha azt a 16. §-ban meghatározott esetekben a törvény lehetővé teszi.

(2) Az adatkezelő köteles az érintettel a felvilágosítás megtagadásának indokát közölni.

(3) Az elutasított kérelmekről az adatkezelő az adatvédelmi biztost évente értesíti.”

„16. § Az érintett jogait (11-15. §) törvény az állam külső és belső biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy bűnüldözés érdekében, továbbá állami vagy helyi önkormányzati pénzügyi érdekből, valamint az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében korlátozhatja.”

Jelenleg nincs olyan hatályos törvényi rendelkezés, amely a nyelvvizsgázó tájékoztatáshoz való jogát a fentiek szerint korlátozná, ennek megfelelően a tájékoztatást tehát minden esetben meg kell adni.

Az Avtv. 12. § (2) bekezdése a tájékoztatás megadásának módját határozza meg: „Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthető formában megadni a tájékoztatást.” A 12. § (3) bekezdése szerint e „tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos területre vonatkozó tájékoztatási kérelmet az adatkezelőhöz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.”

III.

A tájékoztatáshoz való jog gyakorlásának tipikus módja a törvény alapján az, hogy az érintett levélben kéri az adatkezelőtől a tájékoztatás megadását, aki arra levélben válaszol. A tájékoztatás a betekintés engedésével is megadható (így történik a vizsgadolgozatokban szereplő adatok kezeléséről való tájékoztatás megadása), ilyenkor ugyanis az érintettnek lehetősége van magát az adatkezelést, illetve annak egy részét, a kezelt adatok körét közvetlenül megismerni. Az érintett kifejezett kérésére azonban ilyenkor sem maradhat el az írásbeliség, vagyis az érintettet, ha kéri, olyan helyzetbe kell hozni, hogy írásos dokumentum álljon rendelkezésére az általa feltett kérdésekre a törvény alapján kötelezően megadott válaszokkal együtt. Ha tehát az érintett a kezelt adatok körére kíváncsi, akkor az adatkezelő eleget tesz a tájékoztatási kötelezettségének azzal is, ha betekintést enged az iratokba (a jelen esetben a vizsgadolgozatokba), de ha az érintett kéri, másolatot is kell arról adnia. Mivel a törvény alapján a tájékoztatást írásban kell megadni, az adatkezelő nem zárkózhat el az írásbeliségtől. Figyelemmel arra, hogy az íráskép is az érintett személyes adata, és az is, hogy a vizsgadolgozat válaszait milyen sorrendben, a lap tetejére, aljára vagy a túloldalára írta-e – az eredményszámításban mutatkozó számszaki kérdésekben felmerülő viták ugyanis gyakran ezzel kapcsolatosak – a tájékoztatás céljának leginkább a kezelt adatokról készített fénymásolat felel meg.

A vizsgázók a személyes adataik védelméhez fűződő jogukból eredő tájékoztatáshoz való jogukat nem feltétlenül önmagáért, hanem egy másik joguk, a vizsgadolgozat értékelésével szemben fennálló jogorvoslati joguk eszközeként gyakorolják. Ennek jogalapját a fent idézett jogszabályok, különböző formáit (fellebbezés, felülvizsgálati kérelem) pedig a vizsgaszabályzatok biztosítják a vizsgázók számára. A jogorvoslati kérelem előterjesztésének elengedhetetlen feltétele, hogy a vizsgázó ismerje azt a dolgozatot és azt az értékelést, amellyel kapcsolatban a kérelmet elő kívánja terjeszteni, ezért biztosítja a fent idézett rendelet a betekintés jogát a vizsgázók számára.

Amint arra az Alkotmánybíróság is rámutatott, a jogorvoslathoz való jog biztosítékaként megállapított betekintési jognak lényegi eleme a másolatok készítésének joga. A 41/1991. (VII. 3.) AB határozatában többek között azt mondta ki, hogy az iratok másolását megtiltó rendelkezések „a jogorvoslatnak közvetett eszközökkel való korlátozását jelentik. Az iratok tartalma, a határozat indokainak ismerete nélkül a fellebbezés, a jogorvoslat lehetősége akkor is merő formalitássá válna, ha egyébként az eljárásban részt vevő állampolgároknak ilyen joga biztosított lenne.”

A felülvizsgálati kérelmet és a fellebbezést a vizsgázó a megtekintett vizsgadolgozatok alapján fogalmazhatja meg. Annak érdekében, hogy a kérelmet a vizsgázó megfelelő felkészülés után, az ahhoz szükséges eszközök és idő birtokában tudja megfogalmazni, a megtekintés nem jelentheti pusztán a dolgozatnak és a dolgozat értékelésének a vizsgaközpont helyiségében, meghatározott időkeretben való megismerését és tanulmányozását. A megtekintésnek szükségszerűen magában kell foglalnia a dolgozat birtoklását, vagyis arról másolat rendelkezésre bocsátását is, ennek hiányában a jogorvoslati kérelem megfogalmazásakor a vizsgázó csak az emlékezetére hagyatkozhat.

A vizsgaközpontok vizsgáztatói autonómiája nem zárja ki azt, hogy más személy – bárki, akár egy nyelvtanár, vagy jogász – a dolgozatot (vagy annak másolatát) megtekintse, a kérelem megírásában a vizsgázónak segítséget nyújtson. Ehhez is szükséges a dolgozat és az értékelés egy másolati példányának birtoklása. Azonban enélkül is – a fent hivatkozott információs önrendelkezési jog, mint alkotmányos alapjog alapján – az érintettet megilleti az a jog, hogy személyes adatairól tájékoztatást kapjon, függetlenül attól, hogy ezzel van-e valamilyen további célja, vagy nincs.

A vizsgaközpontok által követett gyakorlat jogsértő voltán az a körülmény sem változtat, hogy a feljegyzés, illetőleg a másolat készítését a vizsgaközpontok szakmai érdekeik védelmében tiltják. Ennek magyarázata az, hogy a teszteket a későbbiekben szeretnék újra felhasználni. Érthető, hogy a piaci alapon működő vizsgaközpontok minél kevesebb ráfordítással minél több vizsgát igyekeznek lebonyolítani, vagyis azt szeretnék elérni, hogy a lehető legkevesebb vizsgafeladatot kelljen elkészíteni, úgy, hogy azok minél több alkalommal felhasználhatóak legyenek, ezzel biztosítva azt, hogy a vizsgák közel azonos nehézségűek legyenek. Ez a cél elérhető lenne úgy is, ha több vizsgafeladatot készítenének elő a vizsgaközpontok. Ezzel csökkenne az igény egy-egy feladat újbóli felhasználására, ugyanazok a feladatok ritkábban kerülnének elő a vizsgákon, ami ellentétes a vizsgaközpontok gazdasági érdekével.

A vizsgázók személyes adatok védelméhez való joga és a vizsgaközpontok gazdasági érdeke (vagy akár a tesztek többszöri újrafelhasználásának érdeke) közötti konfliktust maga az Avtv. oldja fel amikor úgy rendelkezik, hogy a „személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait – ha törvény kivételt nem tesz – az adatkezeléshez fűződő más érdekek, ideértve a közérdekű adatok nyilvánosságát (19. §) is, nem sérthetik” (Avtv. 4. §). Ezzel a törvény az alkotmányos jog elsődlegességét állapítja meg.

Mindezek alapján a vizsgaközpontoknak a dolgozatokba, azok értékelésébe való betekintés esetén biztosítaniuk kell a másolatkészítés lehetőségét is.

IV.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 25. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogkörben és az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 20. § (1) bekezdése szerint eljárva a következő ajánlásokat teszem:

• Felkérem a vizsgaközpontok vezetőit, hogy szabályzatukat módosítsák úgy, hogy a vizsgázók a megtekintett dolgozatról, illetve annak értékeléséről kérésre másolatot kaphassanak.
• Felkérem a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központot és a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testületet, hogy az akkreditációs eljárások során a vizsgaszabályzatok vizsgálatakor a fenti követelményekre is legyenek figyelemmel, továbbá arra, hogy álláspontomról valamennyi nyelvvizsgaközpontot – az ajánlás egy-egy példányának megküldésével – tájékoztassák.
• Felkérem az oktatási minisztert, hogy készítse elő az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet olyan módosítását, amely a vizsgaközpontok számára egyértelművé teszi, hogy a vizsgadolgozatokba való betekintési jog magában foglalja a másolatok készítésének jogát is.