Az országgyűlési és a helyhatósági képviselőjelölt-ajánlással és a választási kampánnyal kapcsolatos adatvédelmi biztosi

ajánlás

Az első szabad választások óta az adatvédelem nagy kihívása a választásokkal összefüggő adatvédelmi garanciák hiánya.

A demokratikus és törvényes választások a Magyar Köztársaságban a jogállamiság alapját jelentik. Ennek fontos eleme a választással összefüggő adatkezelési szabályok rendezettsége. Hazai és külföldi tapasztalat, hogy a politikai hatalomért versengő pártok a választópolgárok meggyőzése és szavazatának megszerzése érdekében minden korábbinál erőteljesebben igyekeznek a választópolgár közelébe férkőzni.

A választás az állampolgárok politikai állásfoglalása. A politikai véleményre és a pártállásra vonatkozó adatok, mint különleges adatok a törvény fokozott védelme alatt állnak. Az adatvédelmi biztos fokozott felelősséggel viseltetik azon polgárok iránt, akik Alkotmányban biztosított választójogukkal élve ajánlószelvény útján kifejezik politikai véleményüket és pártszimpátiájukat, illetve akik a politikai kampány során akaratuk ellenére vannak kitéve rendszeres inzultusnak, mert kampánylevelek, telefonos és más modern telekommunikációs üzenetek révén zaklatják őket.

Az adatvédelmi biztos intézményének felállítása óta Magyarországon kétszer tartottak általános országgyűlési és önkormányzati választásokat. 1998-ban is és még inkább 2002-ben, jelentős számban fordultak a választópolgárok hivatalomhoz a választásokkal összefüggő panaszaikkal. Az ajánlószelvények által keletkezett rendszeres adatvédelmi kifogások 2002-re kiegészültek a modern hírközlési eszközökkel folytatott politikai kampány elleni panaszokkal.

Hivatali időm első jelentős ügycsoportja is a választási kampányhoz kapcsolódó adatkezelésekkel függött össze. Tájékoztatást adtam ki az országgyűlési képviselők választásával összefüggő adatkezelések egyes kérdéseiről (2002. január 24.); az MSZP adatkezelésével kapcsolatos vizsgálat lezárásáról (2002. március 25.), amely érintette a telefonkönyvek adatainak felhasználását a kampány során; továbbá közleményt bocsátottam ki az e-mail útján küldött kéretlen politikai reklámokról (2002. április 28.).

Az eddigi választások során szerzett tapasztalatok nyilvánvalóvá tették, hogy a hatályos jogszabályok egyes rendelkezései, azok alkalmazásának gyakorlata veszélyeztetik az információs önrendelkezési jogot. Más esetekben a jogi szabályozás hiánya vet fel a személyes adatok – illetve tágabban a magánszféra – védelmével kapcsolatos alkotmányos aggályokat.

I.

A választásokkal kapcsolatos adatvédelmi kérdések

1. A választásokkal kapcsolatos beadványok két alapvető csoportba sorolhatók:

• az ajánlás hatályos rendjével, az ajánlószelvényeken szereplő személyes, illetve különleges adatok kezelésével kapcsolatos adatvédelmi kérdések;
• a politikai élet szereplőinek azon törekvése, hogy a választópolgárokkal – különböző eszközökkel, módon és ideig – kapcsolatot létesítsenek és tartsanak fenn, illetve üzeneteiket a választási kampány során és azon kívül is eljuttassák hozzájuk.

2. A sajtó részletesen beszámolt arról, hogy az ajánlás időszakában:

• Budapest egyik kerületében postaládákba kézbesített ajánlószelvényeket és értesítőket loptak el;
• az egyik budapesti önkormányzatnál urnába lehetett bedobni az ajánlószelvényeket (holott az ajánlószelvényeken szereplő adatok ilyen módon történő kezelésére nincs törvényi felhatalmazás);
• egy vidéki választókerületben a jelölt nyilvántartásból való törlését eredményezte, hogy több, ugyanazon személytől származónak minősülő (és így érvénytelen) ajánlószelvénnyel különböző jelölteket támogattak.

3. A választási kampány időszakában, illetve közvetlenül azután számos panasz érkezett hivatalomhoz, amelyekben a polgárok kifogásolták: különböző pártoktól, illetve egyéni választókerületi jelöltektől annak ellenére kaptak névre szólóan megcímzett kampányleveleket, hogy – élve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) nyújtotta lehetőséggel – személyes adataik kiadását korlátozó, illetve tiltó nyilatkozatot (a továbbiakban: korlátozó nyilatkozat) tettek.

1. Az ajánlószelvény jelen formájában adatvédelmi szempontból aggályos.

2. Az ajánlás jelenlegi rendje sem az Avtv. idézett szabályainak, sem az Alkotmánybíróság említett határozatából fakadó követelményeknek nem felel meg, így a jogszabályi környezet és a kialakult gyakorlat nem tudja biztosítani a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülését.

• A Ve. 47. §-a értelmében az ajánlás az ajánlószelvénynek a jelölt, illetve a jelölő szervezet képviselője részére történő átadását jelenti.
• Az ajánlószelvény gyűjtésének meg kell felelnie az Avtv. 6. §-ában írt követelménynek is, vagyis az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Az érintettet tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról és arról, hogy az adatokat kik fogják kezelni, illetve feldolgozni. Az érintett csakis ennek tudatában adhatja tájékozott beleegyezését adatai jelölő szervezet általi kezeléséhez.
• Az Avtv. 6. §-a értelmében a tájékoztatásnak ki kell terjednie annak az adatkezelőnek a megnevezésére is, akinek a képviseletében eljáró személy az ajánlószelvényeket gyűjti. A jelölő szervezet tehát az ajánlószelvényen szereplő személyes és különleges adatok tekintetében adatkezelőnek minősül. A választásokon jelöltet állító jelölő szervezetek (Ve. 149. § g) pont) jogi személyek, amelynek a képviseletére a jelölő szervezet bíróságnál nyilvántartásba vett törvényes képviselője jogosult, illetve az, akinek a törvényes képviselő szabályszerű meghatalmazást adott. E személy az Avtv. 2. § 7. b) pontja alapján adatfeldolgozónak minősül.
  Ajánlást csak a jelölttől, illetve a jelölő szervezettől származó meghatalmazással rendelkező személy gyűjthet, az adatkezelőnek minősülő jelöltnek és jelölő szervezetnek ezekért az adatfeldolgozó személyekért felelősséget kell vállalniuk.
• Az ajánlások ellenőrzésének eljárási szabályai nem kívánják meg annak egyértelmű igazolását, illetve az ajánlószelvény jelenlegi formájában nem alkalmas annak bizonyítására, hogy az ajánlást tényleg az a választópolgár tette-e meg, akinek a Ve. 47. § (2) bekezdése szerinti adatai az ajánlószelvényen szerepelnek. Az aláírások hitelességének ellenőrzésére vonatkozó szabályt a Ve. hatályon kívül helyezte.
• A Ve. szabályai jogi kötelezettséget rónak a jelölő szervezetekre a be nem nyújtott ajánlószelvények megsemmisítésére, illetve megtiltják másolat készítését az ajánlószelvényekről, de ezen szabályok gyakorlati érvényesülése ellenőrizhetetlen.
• Az ajánlószelvényekkel egyidejűleg eljuttatott értesítő mindazokat az adatokat tartalmazza, amelyek az ajánlószelvény kitöltéséhez (és így formailag érvényes ajánlás megtételéhez) szükségesek. Az ajánlószelvényt és az értesítőt együtt tartalmazó boríték, illetve akár csak az értesítő illetéktelen kezekbe kerülése az ajánlással való visszaélés lehetőségét nagyban megkönnyíti. Az ilyen visszaélések lehetőségét csökkenthetné, ha a választópolgár személyi azonosítóját az értesítő nem tartalmazná, hanem azt más módon juttatnák el a választópolgárokhoz. Az új típusú személyazonosító igazolványokra és lakcímigazolványokra való általános áttérés pedig feleslegessé tenné a személyi azonosító választások előtti kötelező közlését is.

1. Az Nytv. 20. §-a értelmében a polgár név- és lakcímadatáról – függetlenül attól, hogy élt-e adatai letiltásának jogával – más polgárnak, jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek adatszolgáltatás akkor teljesíthető, ha azt törvény előírja.

• A Ve. 45. §-a – amely lehetővé teszi, hogy pártok a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalától a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utónevét, valamint lakcímének átadását igényeljék – az említett törvényhelynek megfelelően szabályokat tartalmaz. A letiltó nyilatkozatnak ugyanis – a hatályos jogszabályok szerint – csak az Nytv. 19. §-a tekintetében van jelentősége, vagyis akkor, ha a név- és lakcímadatok szolgáltatását valamely polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében; tudományos kutatás céljából; közvélemény-kutatás és piackutatás megkezdéséhez szükséges minta, valamint közvetlen üzletszerzés (direkt marketing) célját szolgáló lista összeállításához kéri. A Ve. 45. §-ában írt adatszolgáltatás nem tartozik ebbe a körbe.Indokolatlan, hogy a választási kampány esetén nem jár ugyanaz a védelem, amit a polgárok a közvetlen üzletszerzést végző szervezetek tevékenységével szemben élvezhetnek.Jelenleg sincs technikai akadálya annak, hogy a letiltó nyilatkozatot tett polgárokat is kiszűrjék az adatszolgáltatás során.
• Az a) pontban említett követelményeket a Ve. 45. §-ának (2) bekezdésében szabályozott esetben is érvényesíteni kell, azaz a közszemlére tett névjegyzéknek a jelölő szervezet rendelkezésére bocsátott másolati példánya sem tartalmazhatja azokat a választópolgárokat, akik korlátozó nyilatkozatot tettek. A jogalkotó feladata annak eldöntése, hogy – mérlegelve a technikai lehetőségeket – hogyan szerez érvényt ennek a követelménynek.
• A Ve. 45. §-ának (4) bekezdése azzal, hogy a helyi választási iroda vezetőjén, illetve a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalán kívül csak más állami vagy önkormányzati szervnek tiltja, hogy saját nyilvántartásaiból személyes adatot szolgáltathassanak ki, lehetőséget ad olyan értelmezésre, amely szerint nem állami, illetve nem önkormányzati szerv nyilvántartásából személyes adatok igényelhetők. A Ve. 45. §-a (4) bekezdésének megfelelő módosításával ezt az értelmezési lehetőséget ki kell zárni.

2. A telekommunikációs eszközök igénybevételével zajló választási kampány jogilag jelentős részben rendezetlen.

• A hírközlésről szóló 2001. évi XL törvény (a továbbiakban: Htv.) 64. §-a az emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszer közvetlen üzletszerzési célú alkalmazásának az előfizető előzetes hozzájárulásától függő alkalmazásáról, illetve a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló közlemények továbbításának tilalmáról tesz említést.
  Ez a szabály – hasonlóan a Htv. 62. §-ához – csak a közvetlen üzletszerzést végző szervek lehetőségét korlátozza, ezen túlmenően azonban további korlátokat nem állít fel. Így formálisan jogszerű akár pihenésre szánt időszakban küldött üzenet is, noha ennek a magánszférát sértő volta nyilvánvaló.
  A nemzetközi gyakorlat e téren is kimunkálta már a legfontosabb garanciális szabályokat:
  • az emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszer alkalmazásához való hozzájárulásnak tartalmaznia kell az előre meghatározott hívási időszakot,
  • az előfizetőnek kell megadnia azt a telefonszámot, amelyen őt felhívhatják.
    Biztosítani kell annak lehetőségét is, hogy az ilyen üzenetek bármikor megszakíthatóak legyenek és a megszakítást követően a telefon eredeti rendeltetésének megfelelően ismét használható legye
• Az e-mail, illetve SMS útján küldött reklámokra vonatkozó különös szabályokat az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény tartalmazza, amelynek szabályai – eltérő rendelkezés hiányában – alkalmazhatók a választási kampány céljából küldött elektronikus levelekre, SMS-ekre is. Így a törvény 14. §-ában megfogalmazott korlátokat a választási kampány során sem lehet mellőzni.

2. A nyilvános adattárakban (pl. szakértői névjegyzék, telefonkönyv) hozzáférhető személyes adatok tömeges felhasználása – a vonatkozó szabályozástól függetlenül – a választási kampány során veszélyeztetheti a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jog érvényesülését, ezért indokolt az ilyen adatok választási kampány céljára történő felhasználásának közvetlen szabályozása.

• Felkérem a belügyminisztert, kezdeményezze a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítását annak érdekében, hogy
  • az ajánlás jelenlegi rendje helyett a személyes adatok kezelését nem igénylő ajánlási rendszer kerüljön bevezetésre, vagy a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jogot jobban szolgáló megoldást intézményesítsen a törvény;
  • a törvény biztosítsa a személyes adataik kiadását korlátozó, illetve tiltó nyilatkozatot tett választópolgárok azon jogát, hogy adataikat ne szolgáltassák ki a választási kampány céljaira.
• Felkérem a belügyminisztert és az igazságügyi minisztert, hogy kezdeményezze a nyilvános adattárakban hozzáférhető személyes adatok választási kampány céljára történő felhasználásának törvényi szabályozását.
• Megfontolásra ajánlom az igazságügyi miniszternek a választási kampány időszakán kívüli „politikai marketing” átfogó törvényi szabályozását.