Átadták a Nagy Testvér Díjakat Magyarországon is
szm 2003.11.06. 21:55
Korábban beszámoltunk a magyar Nagy Testvér Díjak idei átadását megelőző procedúráról. Ma sor került a díjak átadására is. Az esemény este hatkor kezdődött a Szimpla kávézóban.
A díjátadót Mink András, a
Technika az Emberért Alapítvány Kuratóriumának tagja vezette. Bevezető szavai
után Galántai Zoltán, a Kuratórium elnöke mondott pár szót a díj magyarországi
történetéről, majd Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke, a 2001. évi
Pozitív E-privacy Díj díjazottja beszélt a sajtószabadságról és a
véleménynyilvánítás szabadságáról eszébe jutó gondolatokról. A díjátadón
bemutatkozott a Petició.hu egyesület, amely a véleménynyilvánítás szabadsága és
a panaszjog minél teljesebb érvényesüléséért fog küzdeni.
A díjátadón Mink András
bejelentette, hogy az egyes díjak új neveket kaptak. Az Állami Szervek Nagy
Testvér Díja a Szverdlovszk-díj nevet
kapta. 1979 áprilisában súlyos baleset történt a szovjetunióbeli Szverdlovszk
mellett működő, "19-es Zóna" elnevezésű titkos katonai bázison, amelynek fő
feladata az anthrax hadászati alkalmazásának kifejlesztése volt.
1979 áprilisában bázison por
alakban tárolt több tonna anthrax egy kis része a szellőző berendezésen
keresztül a levegőbe jutott, a szél a felhőt Szverdlovszk ipari negyedei felé
sodorta. Rövidesen több tucat beteg került kórházba súlyos légzési és
koordinációs zavarokkal, valamint heveny agyvérzéssel. A várost megszállták a
KGB vegyimentesítő brigádjai és nyomozói. Utóbbiak minden, a betegekre vonatkozó
iratot, kórjelentés lefoglaltak. A következ két nap leforgása alatt mintegy 70
ember halt meg a tüdő-, illetve agyvérzés következtében. A holttetemeket szigorú
biztonsági intézkedések közepette szintén elvitték, és tömegsírba hantolták.
Arról nincs adat, hogy katonai bázison szolgálatot teljesítők közül hányan
vesztették életüket a baleset következtében.
A Szverdlovszk-díjat 2003-ban a Budapesti
Rendőr-főkapitányság „nyerte el” a budapesti igazoltatások megnövekedett száma
és a tűcsere programmal kapcsolatos gyakorlata miatt.
A Cégek Nagy Testvér Díjának új
neve a Dehomag-díj. Az IBM
németországi leányvállalata, a Deusche Holleright Machinen Gesselschaft
(röviden: Dehomag) a Második Világháború alatt lyukkártyák segítségével
szervezte meg a Harmadik Birodalom vasúti menetrendjének összehangolását, a
lyukkártyát használta fel a zsidók tudományos alaposságú kiéheztetésére;
továbbképzéseket tartott a náci tisztek számára, és a Dehomag tette azt is
lehetővé, hogy „azonosítsák” a zsidókat, és magát a „faji” besorolást, tehát a
nem vallás, hanem nemzedékekre visszamenő származás szerinti osztályozást is. A
cég egyik plakátján egy gyárépület felett lebegő óriási lyukkártya látható, és a
rajta keresztülhaladó fénysugarak bevilágítják az épület minden zugát. „A
Holleright átvilágítja az Ön cégét, és ezzel segíti a felügyeletet, valamint a
szervezést.” Egy másik plakáton a lyukkártya egy, az égen lebegő, óriási szemből
türemkedik ki: „Lássunk mindent a lyukkártya szemével.”
A Dehomag-díjat a Szabó Kerttechnika kapta
meg, mert munkavállalóit az interneten keresztül videokamerás megfigyelés alatt
tartja a teljes munkaidejük alatt.
A Magánszemélyek Nagy Testvér díja
mostantól az Erich Mielke-díj nevet viseli. Erich Mielke 1907-ben született
Berlinben. 1925-ben lépett be a Német Kommunista Pártba. 1931-ben egy utcai
incidens alkalmával meggyilkolt két rendőrt. Belgiumba, majd a Szovjetunióba
menekült, részt vett a spanyol polgárháborúban. 1945-ben tért vissza
Németországba, ahol a szovjet megszállási zóna rendőrségének megszervezése volt
a feladata. 1950-ben, az Német Demokratikus Köztársaság megalakítása után
belügyminiszter-helyettes lett, majd 1957-tõl 1989-ig, a rendszer bukásáig
állambiztonsági miniszter , a Stasi főnöke. Vezetése alatt a Stasi a
legkiterjedtebb, és a népesség nagyságához mérten a legnagyobb besúgó-hálózatot
működtető politikai rendőrséggé nőtte ki magát a szovjet blokkban. A német
egyesülés után, 1993-ban Mielke ellen vádat emeltek, azonban csak az 1931-ben
elkövetett gyilkosság miatt tudták felelősségre vonni. Hat év börtönre ítélték,
de egészségi állapotára tekintettel két év letöltése után szabalábra helyezték.
A Stasi élén folytatott tevékenységéért nem tudták felelősségre vonni, így
többek között azért sem, hogy a parancsnoksága alá tartozó határőrség több száz,
a berlini falon át menekülni próbálkozó embert lőtt agyon 1961 és 1989 között.
Erich Mielke 92 éves korában, 2000 májusában hunyt el.
2003-ban az Erich Mielke-díj díjazottja Tóth Zoltán,
a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára az adatvédelmi törvény
módosításáról szóló törvényjavaslatba becsempészett, a személyazonosító jelet, a
taj-t és az adóazonosítót is tartalmazó személyazonosító kártya
ötletéért.
Közönségdíj átadására nem került
sor az internetes szavazórendszer feltörése miatt.
Pozitív E-privacy Díjat ezt évről
évre azok a szervezetek/magánszemélyek kapják, akik a legtöbbet tették a privacy
védelméért. Idén a díjat Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke kapta,
aki a személyes adatok védelméhez való jogról szóló törvény előkészítésében, az
ezzel kapcsolatos első alkotmánybírósági határozatok meghozatalában, végső soron
e jog magyarországi érvényesülésének elősegítésében meghatározó szerepet
játszott.
A díjakat a zsűri tagjai adták
volna át azoknak, akik nem jöttek el. A pozitív díj díjazottja leányán keresztül
vette át a díjat.
Az eseményen készült fényképek
megtekinthetők itt és
|