szm  2003.09.09. 07:14

A kérdőív többek között a delikvens táplálkozási szokásait, egészségügyi állapotát is firtatja. Ezen túlmenően a válaszadó dohányzásáról és alkoholfogyasztásról tudakozódik, de megtalálható testmozgásának gyakoriságára irányuló kérdés is. "Étkezések során megsózza-e a főtt ételt kóstolás előtt?", „Milyen gyakran esznek friss gyümölcsöt, zöldséget?” és más gasztronómiai kérdések szerepelnek a kérdőíven. Választ várnak arra is, hogy orvosi ellátás során "cigány/roma származása miatt hátrányba került-e". A kérdezőbiztost arra hívja fel a rá vonatkozó instrukció, hogy egytől tízig értékelje, mennyire tartja hitelesnek az elmondottakat.

A kérdőív kitöltése állítólag önkéntes volt, ugyanakkor nevet és aláírást is kérnek, továbbá jelzik a kérdezőbiztosnak: "ha a kért személyes adatok közlését az érintett megtagadja, az adatfelvétel érvénytelen".

Az adatvédelmi biztos a tegnapi napon küldte meg álláspontját az érintett adatkezelőknek. A biztos megállapította, hogy a Sex Edukációs Alapítvány és a Társutas Egyesület több jogalap nélküli adattovábbítással megsértette az érintettek információs önrendelkezési jogait. Aggályosnak tartotta, hogy az adatkezelés során keverednek a kárpótlási és az egészségfelmérési elemek, és nincs utalás arra, hogy a külföldi szervezet által biztosított kárpótlásnak feltétele-e az érintettek egészségi állapotukra vonatkozó különleges adatainak, vagyoni helyzetüknek, lakáskörülményeikre vonatkozó adatainak részletes ismerete, pedig az adatkezelés célhozkötöttsége elve szempontjából ez lényeges lenne. Felszólította a kárpótlásban résztvevő adatkezelőket és adatfeldolgozókat az érintettek személyes adatainak törlésére.

Az állásfoglalás teljes szövege az alábbiakban olvasható.

Rádió C

Budapest

Tisztelt Rádió C!

2003 július 17-én telefaxon elküldték irodámnak a „Roma Egészségügyi Program” kérdőívét és kérték, vizsgáljam meg annak jogszerűségét adatvédelmi szempontból.

A kérdőívvel kapcsolatban a következő tájékoztatást adom:

Miután a Magyar Nemzet és a Hír TV július 21-én beszámolt arról, hogy Önök hozzám fordultak az ügyben, munkatársamnál telefonon jelentkezett Lökkös Attila, a kérdőív szerkesztője, a Társutas Egyesület elnöke és lehetőséget kért arra, hogy szóban előadhassa álláspontját.

Előadta, hogy két roma kárpótlásról van tudomása: egyéniről (amely körülbelül 2000 túlélőt érint) és közösségiről (kb. 22 ezer fő). Az azóta már megszűnt „Roma Kárpótlás” nevű szervezet 2-3 éve gyűjtötte össze az egyéni és kollektív kérelmeket és átadta amerikai ügyvédeken keresztül egy svájci szervezetnek, a Nemzetközi Migrációs Szervezetnek (IOM). Ettől a szervezettől kapta meg a 22 ezer kollektív kárpótlásra jelentkezett közül a három érintett megyében élő 2054 személy (Somogy, Zala, Tolna) adatait a „Sex Edukációs Alapítvány” ez év június elején.

A Sex Edukációs Alapítványtól mint megbízótól a Társutas Egyesület június 26-án kapta meg az adatokat. A tervük az, hogy szeptembertől klubot szerveznek az érintetteknek a háziorvos és más segítő bevonásával, amely fél évig tart, ez alatt háromszor találkoznának és az egészséges életmódról (táplálkozás, káros szenvedélyek, stb.) beszélgetnek. A fél évre elosztva összesen 31E Ft értékű élelmiszerjegyet és 2E Ft tűzifajegyet kapnak az érintettek.

1800 sikeres lekérdezést végeztek. Az interjúkat nem az egyesület végezte, hanem  megbízásával közvéleménykutató cégek, illetve ezek további megbízásából helyi külsős  egyéni vállalkozók. Tervük szerint a háziorvosnak akkor továbbítják a kérdőívet, ha az érintett hozzájárul. Ha nem, akkor megsemmisítik. A kérdőíveket számítógépes programmal dolgozzák fel, a gépbe csak anonim adatbevitel lesz. Az elnök átadta munkatársamnak a kérdezőbiztosoknak adott megbízólevél mintapéldányát és a kérdezői útmutatót. Adatkezelési kutatási terve nincs az Egyesületnek, az elnök azt mondta, hogy e kérdésben forduljunk a Sex Edukációs Alapítványnál dr. Forrai Judithoz.

Munkatársam kérésére dr. Forrai Judit megküldte az adatkezelési szabályzatot, melyről és a kérdőívről véleményem a következő:

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. § bekezdése szerint:

   "1. személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható;.

   2. különleges adat:

 a) a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre,

 b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre, valamint a büntetett előéletre

vonatkozó személyes adatok".

Az Avtv. 3.§ (1) bekezdése alapján személyes adatot csak akkor lehet kezelni (ide értve az adatok felvételét, tárolását, továbbítását is), ha ahhoz az érintett hozzájárult (különleges adat esetében írásban!), vagy törvény azt elrendeli.

Az Avtv. egyik alapelve a célhoz kötött adatkezelés követelménye, mely szerint személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. Az érintettet tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról és arról, hogy az adatokat kik fogják kezelni, illetve feldolgozni (Avtv. 5.§, 6.§).

Az Avtv. általános szabályain túl a Roma Egészségügyi Program kapcsán végzett adatkezelések során a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről 1995. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Kkt.) rendelkezéseit is alkalmazni kell. A Kkt. előírja, hogy kutatási adatkezelési tervet kell készítenie a kutatónak a tevékenysége megkezdése előtt és meghatározza ennek kötelező tartalmi elemeit:

„7. § (1) A tudományos kutatónak az e törvény hatálya alá tartozó kutatás megkezdése előtt kutatási adatkezelési tervet kell készítenie. A tervet módosítani kell, ha az adatkezelés célja a kutatás folyamata alatt megváltozik. A kutatási adatkezelési tervnek tartalmaznia kell:

a) a kutatási jogosultságot,

b) a kutatás célját,

c) a kezelendő személyes adatok körét és azok forrását,

d) az adatkezelés folyamatát,

e) az érintett jogai gyakorlati érvényesíthetőségének biztosítékait, valamint

f) az adatvédelmet biztosító technikai és szervezési intézkedéseket.

(2) A kutatási adatkezelési tervet az adatkezelés jogszerűségének bizonyíthatósága és az ellenőrzés lehetőségének biztosítása céljából az adatok kezelésének megszüntetéséig meg kell őrizni”.

A kérdőív I. része („Egészségi Blokk”) az érintett betegségeire, egészségi állapotára vonatkozó kérdéseket tartalmaz, a II. rész a „rizikófaktorok”-at (dohányzás, szeszes ital fogyasztás, étkezési szokások, lelki állapot) mutatja. A III. rész a „Személyi adatok”-on belül a kérdezett nemére, pontos születési idejére, családi állapotára, iskolai végzettségére, lakáshelyzetére, anyagi helyzetére kérdez, az érintettnek meg kell adnia továbbá háziorvosa nevét, rendelője címét, telefonszámát. 

A kérdőív címlapján az szerepel, hogy „A válaszadás önkéntes és névtelen !!!”, azonban azon sorszám is szerepel, amely egy külön íven, kérdezői címlistán azonosítja (kérdőív sorszáma, név, lakcím) az érintettet. Ezen kívül az érintett névvel, aláírással nyilatkozik a kérdőív második oldalán arról, hogy „a kérdezéshez hozzájárulok, adataim statisztikai feldolgozását és tudományos elemzését engedélyezem”.

A második oldalon szereplő tájékoztató szerint, amelyet a kérdező felolvasott az érintettnek, a Nemzetközi Migrációs Szervezet által indított egészségügyi és szociális program keretében zajlik a kérdezés. A beszélgetés célja az érintett egészségi és szociális állapotáról való tájékozódás. A kérdőív végén az szerepel, hogy átnyújtanak egy 2000 forintos vásárlási utalványt, a kérdezői útmutató szerint erről átvételi bizonylatot kell írni. Az érintettek szeptemberben előadást hallgathatnak az egészséget leginkább veszélyeztető káros szenvedélyekről és azok megelőzéséről. Részvétel esetén 9 ezer forintos élelmiszerjegyet kapnak.

A Sex Edukációs Alapítvány „Adatkezelési Szabályzata” nem felel meg a hivatkozott törvényi előírásoknak. A mintegy másfél oldalnyi dokumentum három részből áll: adatkezelési szabályzat, adatkezelés minőségbiztosítása, a HSP project minőségbiztosítása. Az első rész felsorolja öt jogszabály nevét, egyebekben általánosságokat tartalmaz, az Avtv.–ben és szektorális adatkezelési törvényekben megfogalmazott adatvédelmi alapelveket, fél oldalban. Az adatkezelési szabályzatnak nem ez a feladata, hanem a tényleges adatkezelésre konkrét szabályok alkotása a háttérül szolgáló törvényi rendelkezések figyelembe vételével.

A szabályzat nem tartalmazza az adatok forrását, az adatkezelés célját, az adatkezelés folyamatát, az érintett jogai gyakorlati érvényesíthetőségének biztosítékait, az adatvédelmet biztosító tényleges technikai és szervezési intézkedéseket. A Sex Alapítvány által bemutatott dokumentum mindezek miatt nem tekinthető adatkezelési szabályzatnak.

A „szabályzat” (a továbbiakban: dokumentum) szerint a Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézetében őrzik az adatokat, de nincs megadva, ki, kinek a felelőssége mellett, meddig, csak utalás van arra, hogy „a törvényben rögzített ideig”. A hivatkozott törvényekben azonban az ilyen kutatásra nézve nincs időhatár megállapítva.

A dokumentum II. Fejezetében (adatkezelés minőségbiztosítása) az áll, hogy „az anamnesztikus kérdőív szerkezete (leválasztható előlap) biztosítja, hogy adatbevitelre csak a már leválasztott kérdőív kerülhet feldolgozásra”. Ezzel szemben a kérdőívnek nincs leválasztható előlapja. Az első oldalon a sorszám, a megye megjelölése, a település típusa, a kérdezés ideje szerepel, a második oldalon a tájékoztató a már említett nyilatkozattal, névvel, aláírással, idővel, hellyel. Ha a kérdőívből kitépik a második oldalt, azzal együtt az első oldal is lekerül, valamint az utolsó lap is, amely még három kérdést tartalmaz.

A kérdőíven lévő tájékozatóban ezzel szemben az szerepel, hogy az IOM programjáról van szó, sem a Sex Alapítványról mint adatkezelőről, sem a SOTE Közegészségtani Intézetéről nem tesz említést.

A dokumentumból nem állapítható meg, hogy a Sex Edukációs Alapítvány honnan, milyen körülmények között jutott az adatokhoz, erről a Társutas Egyesület vezetője szóban nyilatkozott. Utalás szerepel a „kérdőívfelvételt végző szervezet”-re, azonban az(ok) nincs(enek) megnevezve. 

A kérdezői útmutatóban szerepel, hogy a majdani klubfoglalkozásokon „egészségügyi szolgáltatást nyújt a Sex Edukációs Alapítvány”, de erről a „adatvédelmi szabályzat” nem tesz említést, az érintetteknek felolvasott tájékoztató sem tartalmaz erről semmit.

Aggályos, hogy keverednek az adatkezelés során a kárpótlási és az egészségfelmérési elemek, nincs utalás arra, de az adatkezelés célhozkötöttsége elve szempontjából (Avtv. 5.§, 6.§) lényeges, hogy a külföldi szervezet által biztosított kárpótlásnak feltétele-e az érintettek egészségi állapotukra vonatkozó különleges adatainak, vagyoni helyzetüknek, lakáskörülményeikre vonatkozó adatainak részletes ismerete. Ahhoz, hogy a Sex Alapítvány előadást tartson az érintetteknek a klubfoglalkozás keretében a háziorvos jelenlétében az egészséges, káros szenvedély mentes életmódról, nem szükséges feltétlenül különleges személyes adatokat kezelnie.

Az általam vizsgált adatkezelés során sajnálatosan keverednek továbá az adatkezelési-adatfeldolgozási feladatok, tevékenységek, ami azért nem megnyugtató, mert az érintett nem tudja megfelelően gyakorolni információs önrendelkezési jogát, nehezen tud élni esetleges jogorvoslati igényével.

Az Avtv. 2.§-a szerint:

„4. a) adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése. Adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is;

b) adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletek, technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől”.

A 4/A.§ szerint:

„4/A. § (1) Az adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit e törvény, valamint az adatkezelésre vonatkozó külön törvények keretei között az adatkezelő határozza meg. Az adatkezelési műveletekre vonatkozó utasítások jogszerűségéért az adatkezelő felel.

(2) Az adatfeldolgozó tevékenységi körén belül, illetőleg az adatkezelő által meghatározott keretek között felelős a személyes adatok feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért. Az adatfeldolgozó tevékenységének ellátása során más adatfeldolgozót nem vehet igénybe”.

Tekintettel arra, hogy egy adatkezelő más adatkezelőnek csak törvényi felhatalmazás, vagy az érintett hozzájárulása alapján továbbíthat személyes adatokat és ez nem érvényesült a jelen ügyben, valamint arra, hogy az adatfeldolgozó további adatfeldolgozót nem bízhat meg és a vizsgálatom szerint ez a szabály sem érvényesült, megállapítom, hogy a Sex Edukációs Alapítvány és a Társutas Egyesület megsértette az érintettek információs önrendelkezési jogait.

Mindezek alapján - a program eredményes befejezésének megakadályozása szándéka nélkül, az utalványok, vásárlási jegyek átadása érdekében, a klubfoglalkozások megtartását nem kívánva veszélyeztetni – felszólítom a kárpótlásban résztvevő adatkezelőket, adatfeldolgozókat az érintettek személyes adatainak törlésére.

A fentiek miatt azonban tovább kell vizsgálom, hogyan jutottak el az érintettek különleges adatai (nemzetiségi, etnikai hovatartozás) a Nemzetközi Migrációs Szervezethez, onnan vissza Magyarországra, ennek során hogyan érvényesült az érintettek információs önrendelkezési joga.

A vizsgálat eredményéről tájékoztatom Önöket.

Budapest, 2003. szeptember.

Üdvözlettel:

Dr. Péterfalvi Attila

A regisztrált és bejelentkezett felhasználók hozzá is szólhatnak a cikkhez a ::vitatér:: fórumban, ha új témát indítanak.