szm  2003.10.31. 09:43

A kérdés két ellentétes irányban ható jog, a személyes adatok védelméhez való jog és az információszabadság ütközőzónájában dől el. A korábbi adatvédelmi biztos már foglalkozott ilyen ügyekkel. A Magyar Nemzeti Bank vagy Magyar Televízió elnöke fizetésének nyilvánosságáról szóló állásfoglalás szerint a nyilvánosságra hozatal szükséges és megengedett, sőt, kötelező.

[Állásfoglalás: a Magyar Nemzeti Bank elnökének fizetését nyilvánosságra lehet hozni]

Tóth Szabolcs Töhötöm

Napi Magyarország

Tisztelt Uram!

A Magyar Nemzeti Bank elnöke fizetésének nyilvánosságával kapcsolatos indítványa ügyében az alábbiakról tájékoztatom.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. § 3. pontja szerint „közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat”.

A törvény 19. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint „az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és személy a feladatkörébe tartozó ügyekben – ideértve a gazdálkodásával kapcsolatos ügyeket is – köteles elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását”.

A (4) bekezdés rendelkezésének értelmében az említett szervek hatáskörében eljáró személynek a feladatkörével összefüggő személyes adata a közérdekű adat megismerését nem korlátozza.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény szerint az MNB alapvető jogállása és feladata egyebek között a következő:

- A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság jegybankja, a nemzetgazdaság központi bankja.

- Az MNB a rendelkezésére álló monetáris politikai (pénz- és hitelpolitikai) eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikai programjának megvalósulását.

- Az MNB alapvető feladata a nemzeti fizetőeszköz belső és külső vásárlóerejének védelme.

- Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra.

Az MNB-re háruló feladatok ellátásáért és az MNB működésének irányításáért a törvény szerint az elnök felelős.

Az Alkotmánybíróság is többször foglalt állást a közszereplők magánéletének védelme és az információszabadság alkotmányos alapelvének kollíziója ügyében.

„Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata, hogy a demokratikus államélet és közvélemény érdekében az állami tisztségviselők és más közszereplő politikusok alkotmányosan védett magánszférája másokénál szűkebb; különösen ki kell tenniük magukat mások kritikájának. Ehhez azonban személyes adataik ismeretére is szükség lehet, amennyiben azok funkciójukkal vagy közszereplésükkel összefüggnek. A közhatalmat gyakorlók vagy a politikai közszereplést vállalók esetében a személyeknek – különösen a választópolgároknak – a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joga elsőbbséget élvez az előbbiek olyan személyes adatainak védelméhez képest, amelyek köztevékenységük és annak megítélése szempontjából jelentősek lehetnek.

Az e körbe eső személyes adatok megismerhetőségére nem csupán az állami és a politikai közélet informált megvitatása érdekében van szükség, hanem az állami szervek helyes megítéléséhez és a működésükbe vetett bizalom megalapozásához is”. (60/1994. (XII. 24.) AB határozat)

„A személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút érvényű, ahogyan az Alkotmányban foglalt többi alapvető jog sem az: a személyes adatok védelme nem annyit jelent, hogy azokat az érintett személyen kívül semmiféle okból és semmilyen körülmények között nem ismerheti meg senki más”. (2/1990. (II. 18.) AB határozat)

Tájékoztatom egyúttal arról is, hogy a közfeladatot ellátó szervek vezetőinek fizetésével kapcsolatos álláspontomat 1995-ben a Magyar Televízió elnöke fizetésének nyilvánosságával kapcsolatos – a médiatörvény hatálybalépése előtt benyújtott – indítvány vizsgálatának lezárásakor már kifejtettem. Az állásfoglalást az Országgyűlésnek készült, 1995-96-ról szóló beszámolómban közzétettem (57/A/1995). A beszámoló nyomtatott formában mindenki számára hozzáférhető, és megtalálható az Interneten is.

A hivatkozott törvények, korábbi álláspontom és az Alkotmánybíróság döntéseinek együttes értelmezése alapján megállapítható, hogy a Magyar Nemzeti Bank közfeladatot ellátó szerv, elnöke közfeladatot ellátó személy, akinek védett magánszférája szűkebb az „átlag” polgárénál. Ennek értelmében az MNB elnökének fizetését nyilvánosságra lehet hozni és ezt az adatot a Bank nem jogosult eltitkolni.

Budapest, 1998. május 22.

Üdvözlettel:

Dr. Majtényi László

(235/K/1998)

[Állásfoglalás a Magyar Televízió elnöke

fizetésének nyilvánosságáról]

Dr. Kiss Elemér Államtitkár

Miniszterelnöki Hivatal

Budapest

Tisztelt Államtitkár Úr !

[...] országgyûlési képviselô úr hozzám fordult azzal, hogy valóban jogszabályba ütközik-e vezetô beosztású közalkalmazottak - név szerint a Magyar Televízió elnöke - fizetésének nyilvánosságra hozatala.

A képviselô úr álláspontja szerint ez közérdekû adatnak minôsül.

Az ügy elôzményéhez tartozik, hogy [a képviselô] a Parlamentben a miniszterelnök úrnak ezt a kérdést már feltette, akitôl írásban azt a választ kapta, hogy a személyes adatok védelme érdekében mint munkáltatónak a munkavállaló beleegyezése nélkül nincs módjában a kérdéses adatot közölni.

Az ügyben lefolytatott érdemi vizsgálat alapján állásfoglalásom a következô.

A hatályban levô jogszabályok nem teszik lehetôvé az érintett közalkalmazott beleegyezése nélkül személyes adatnak minôsülô információ kiadását, illetve nyilvánosságra hozatalát.

A jelenlegi állapot megváltoztatásához azonban alkotmányos érdek fûzôdik, mert az Alkotmányból, az információszabadság elméletébôl, illetve több alkotmánybírósági határozatból levezethetô az a tétel, hogy meghatározott személyi kör esetében az egyébként személyesnek minôsülô adatok közérdekûvé tétele elengedhetetlen demokratikus követelmény.

Két alkotmányossági alapjog, az adatvédelem és információszabadság érvényesülési körét kell vizsgálnunk.

Alkotmány 59. § (1) ."A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog."

Alkotmány 61. § (1) : "A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, továbbá arra, hogy a közérdekû adatokat megismerje illetve, terjessze".

Alkotmányossági kérdés a közvéleményt feladatszerûen alakítókra - ide tartozik a Magyar Televízió elnöke is - vonatkozó személyes és közérdekû adatok körének tisztázása.

Azok a személyek, akiknek "jelenlegi tevékenysége befolyásolja a közvéleményt, vagy azáltal, hogy közhatalmat gyakorolnak, politikai közszereplést vállalnak, vagy azáltal, hogy a közvélemény-formálás közvetítôit, médiumait mûködtetik" [60/1994. (XII. 24.) AB. hat], kötelesek magánszférájuk rovására bizonyos áldozatokat hozni a társadalom jogos információigényének kielégítésére.

"Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata, hogy a demokratikus államélet és közvélemény érdekében az állami tisztségviselôk és más közszereplô politikusok alkotmányosan védett magánszférája másokénál szûkebb, különösen ki kell tenniük magukat mások kritikájának. Ehhez azonban személyes adataik ismeretére is szükség lehet, amennyiben azok funkciójukkal vagy közszereplésükkel összefüggnek. A közhatalmat gyakorlók vagy a politikai közszereplést vállalók esetében a személyeknek - különösen a választópolgároknak -a közérdekû adatok megismeréséhez fûzôdô joga elsôbbséget élvez az elôbbiek olyan személyes adatainak védelméhez képest, amelyek köztevékenységük megítélése szempontjából jelentôsek lehetnek.

Az e körbe esô személyes adatok megismerhetôségére nem csupán az állami és politikai közélet informált megvitatása érdekében van szükség, hanem az állami szervek helyes megítéléséhez és a mûködésükbe vetett bizalom megalapozásához is."

 [60/1994. (XII. 24) AB. hat.]

Az Alkotmánybíróság ezen érvelése összhangban van az európai joggyakorlattal, ide értve az Emberi Jogi Bizottság és a Bíróság gyakorlatát.

Az Alkotmánybíróság a személyes adatok védelméhez való jogról megállapította, hogy e jog "éppúgy nem abszolút érvényû, ahogyan az Alkotmányban foglalt többi alapvetô jog sem az: a személyes adatok védelme nem annyit jelent, hogy azokat az érintett személyeken kívül semmiféle okból és semmilyen körülmények között nem ismerheti meg senki más."

 [2/1990. (III.18.) AB. hat.]

"Az információszabadságot korlátozó törvényeket is megszorítóan kell értelmezni, mert az információszabadság, a közhatalom gyakorlásának nyilvánossága, az állam és a végrehajtó hatalom tevékenységének átláthatósága, ellenôrizhetôsége feltétele a bírálat jogának, a kritika szabadságának, a szabad véleménynyilvánításnak."

 [34/1994.(VI.24) AB.hat.]

Meghatározott személyi adatok közérdekûvé nyilvánítandók. Álláspontom szerint a Magyar Televízió elnökének fizetése feltétlenül beletartozik ebbe a körbe.

Ezt támasztja alá a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének fejezeti indoklása is, ahol a XXIII. sz. mellékletben a Magyar Rádió elnökének személyi juttatása éves,illetve havi bontásban fel van tüntetve (541666 Ft/hó ), valamint ebben a szellemben született a T/1678 sz. törvényjavaslat a rádiózásról és a televíziózásról, melynek például 39. § (1) bekezdése alapján az Országos Rádió és Televízió Testület tagja a közigazgatási államtitkár, elnöke a miniszter illetményével azonos díjazásban részesül, vagy a 63. § rendelkezik a kuratórium és az ellenôrzô bizottság tagjainak díjazásáról az országgyûlési képviselôk alapdíjának viszonyában .

A helyzet azért kivételes, mert a nyilvánosságra hozatalra ma nincs kifejezett törvényi kötelezettsége a kormánynak.

Ennek ellenére is a fentiek alapján a közérdekû adatok nyilvánosságához való jog korlátozásának tartom a Magyar Televízió elnöke fizetésének eltitkolását, és az Alkotmány alapján javaslom a képviselô úr kérésének teljesítését.

Budapest, 1995. december 7.

 Üdvözlettel:

 Dr. Majtényi László 

(57/A/1995)