Tisztelt Igazgató Úr!

Hivatalomhoz panasz érkezett, amelyben egy állampolgár azt sérelmezi, hogy az [...] megsértette személyes adatok védelméhez fűződő jogát.

A beadványozó az [...] székesfehérvári hipermarketjében [...] vásárolt. A pénztártól való távozást követően az egyik áruvédő készülék csipogni kezdett. A biztonsági szolgálat munkatársa az érintettet felszólította, hogy fáradjon be az áruház biztonsági helyiségébe. Itt kiderült, hogy a panaszos egy gyermek rágógumit vásárolt Budaörsön, az [...] egy másik áruházában, ahol a pénztáros rosszul távolította el az áruvédő jelzést. Az esetről jegyzőkönyvet vettek fel. A jegyzőkönyvet a panaszos mellékelte beadványában. A jegyzőkönyv előre megírt formanyomtatvány. Ezen „tettenért személy” személyes adatai szerepelnek. A jegyzőkönyv tartalmazza a tettenért személy nevét, személyazonosító igazolványának a számát, születési idejét és születési helyét, valamint az érintett anyja nevét és lakcímét. A jegyzőkönyvet a „tettenért” személy és a biztonsági szolgálat alkalmazottja írja alá.

Ezt követően levélben fordultam Önhöz, amelyben megkérdeztem, hogy milyen jogszabályi felhatalmazás alapján kezelik az [...] hipermarketekben az úgynevezett „tettenért” vásárlók természetes személyazonosító adatait. A következő kérdéseket intéztem Önhöz:

• milyen törvényi felhatalmazás alapján kezeli az [...] az érintett személyazonosító igazolványát?
• a jegyzőkönyvet ki és mennyi ideig kezeli?
• milyen körülmények fennállása esetén vesznek fel jegyzőkönyvet?
• milyen jogszabályi értelmezés alapján nevezi a jegyzőkönyv tettenért személynek azt az állampolgárt, akiről jegyzőkönyvet állítanak ki?

Válaszában Ön arról tájékoztatott, hogy az adatkezelés jogalapját a tulajdonjog  védelme adja. Ezt, elmondása szerint „maga az Alkotmány 9. §-a, másrészt pedig a Polgári Törvénykönyv, illetőleg a Büntető Törvénykönyv, valamint az 1990. évi LXIX. tv. biztosítja a megfelelő rendelkezésein keresztül”

Ön válaszában arról is beszámol, hogy a biztonsági helyiségbe a „helyzet tisztázására” a vásárlót bekísérik és a náluk talált fizetetlen árukról jegyzőkönyvet vesznek fel.

Elmondása szerint, a jegyzőkönyvben a vásárlót tettenért személynek nevezik. Amennyiben a jelzőkészülék tévesen csipogott, akkor a vásárlónak a nevét rögzítik, de „semmilyen személyes adatát nem rögzítik”. Ha a vásárlónál kifizetetlen árut találnak, akkor – a későbbi hatósági eljárás megindítása végett – feltüntetik a vásárló nevét, anyja nevét, születési helyét, személyazonosító igazolványának számát, lakcímét és útlevélszámát.  

„Adatvédelmi Biztos Úr azon kérdésére, miszerint milyen törvényi felhatalmazás alapján kezeljük az érintett személyek személyi igazolványát előadjuk, hogy a biztonsági szolgálat nem kezeli ezen személyek személyi igazolványát. A személy és vagyonvédelmi tevékenységre vonatkozó 1998. évi IV. tv. rendelkezéseit maximálisan betartva a vizsgálat alá vont vásárlót felszólítják a biztonsági szolgálat munkatársai kilétének igazolására [..]”

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban Avtv.) 2. § 1.pontja szerint személyes adat a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható.

A fenti meghatározásból per definitionem következik, hogy az érintett neve is személyes adatnak számít. Hasonlóan, személyes adatnak tekintendő az érintett lakhelye, születési helye, személyazonosító igazolványának száma és anyja neve is. Adatkezelés az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása is. [2.§ 4.a) pont] Ezért nem tudom értelmezni levelének azon fordulatát, hogy a biztonsági szolgálat nem kezel személyes adatokat. Az adatvédelmi törvény hatálybalépése óta eltelt kilenc év alkalmat adhatott az [...]-t képviselő jogászoknak, hogy a törvény néhány alapfogalmával megismerkedjenek.

Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény elrendeli. [Avtv. 3. §]. Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. [Avtv. 5. § (1)-(2) bekezdés]. Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. [6. § (1)]

Az adatvédelmi biztos állandó gyakorlatában a hozzájárulást az adatalany önkéntes határozott és tájékozott beleegyezésének tekinti. Eszerint módosult az Avtv. 2004. január 1-től. „e törvény alkalmazása során hozzájárulás az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez” [ 2. § 6. pont]

Álláspontom szerint a jegyzőkönyv felvételének a körülményei, a biztonsági szolgálat fellépése, a panaszos által kifogásolt átvizsgálás lehetetlenné tették, hogy az adatvédelmi törvény értelmében „önkéntes” adatszolgáltatásról beszéljünk. Jelen állásfoglalásomban nem térek külön ki arra, hogy a vagyonőrök magatartása a csomag átvizsgálása és ruha motozása tekintetében mire terjedhet ki. Meg szeretném jegyezni, hogy hivatalomhoz hasonló tárgyú beadvány már érkezett, ha ezen ügyekben megállapítható a hatásköröm, akkor vizsgálatomat erre is kiterjesztem.

A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról 1998. évi IV. törvény 15. § -a értelmében a személy- és vagyonőr tevékenysége gyakorlása során - e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - jogosult az intézkedésében érintett személyt felhívni kilétének igazolására. Ha az általa erre felkért személy önként és hitelt érdemlően nem igazolja kilétét, a személyazonosság megállapítására - indokolt esetben - igazoltatásra jogosult hatósági személyt kérhet fel.

Az „e törvényben meghatározott feltételek” értelemszerűen csak a 1998. évi IV. törvényben tételesen meghatározott vagyonőri jogosultságok egyike lehet. Ellenkező esetben a jogállami feltételek, az alkotmányos jogok érvényesülése csorbát szenved. A személy és vagyonőrök eljárása nem vezethet az alkotmányos jogok megsértéséhez, személyek méltóságát sértő motozáshoz, kényszerítő eszközök alkalmazásához, az Alkotmány 59. §-ban szabályozott személyes adatok védelmének a megsértéshez. Ennek az elvnek felel meg a törvény 12. §-a: a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenységet végző személy hatósági jogkörrel nem rendelkezik, a hatóság eljárását nem akadályozhatja.

Az 1998. évi IV. törvényben meghatározott jogosultságok a következőek:

• A személyőr a szerződés keretei között a megbízó személyi biztonságának fizikai, technikai védelmét látja el. Ennek érdekében az általa védett személy biztonságát fenyegető személyt kilétének igazolására, jogsértő magatartásának abbahagyására felszólíthatja. [13. §]

• A 14. § (1) a) pontja értelmében a vagyonőr a megbízó közterületnek nem minősülő létesítményének őrzése során jogosult a területre belépő vagy az ott tartózkodó személyt kiléte igazolására, a belépés, illetőleg a tartózkodás céljának közlésére, jogosultságának igazolására felhívni, ennek megtagadása vagy a közölt adatok nyilvánvaló valótlansága esetén az érintett belépését, ott tartózkodását megtiltani, és távozásra felszólítani;

• A 15. § (2) bekezdése szerint a személy- és vagyonőr jogosult a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, az elkövetőt elfogni és tőle a támadásra alkalmas eszközöket elvenni. Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul a rendőrségnek vagy az ügyészségnek átadni, ha erre nincs mód, ezek valamelyikét értesíteni.

A célhozkötött adatkezelést az Alkotmánybíróság 15/1991 AB. határozatában így fogalmazta meg: „Személyes adatot felvenni és felhasználni tehát általában csakis az érintett beleegyezésével szabad; mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatát. Kivételesen törvény elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja a felhasználás módját is. Az ilyen törvény korlátozza az információs önrendelkezés alapvető jogát, és akkor alkotmányos, ha megfelel az Alkotmány 8. §-ában megkövetelt feltételeknek” „Az információs önrendelkezési jog gyakorlásának feltétele és egyben legfontosabb garanciája a célhozkötöttség. Ez azt jelenti, hogy személyes adatot feldolgozni csak pontosan meghatározott és jogszerű célra szabad. Az adatfeldolgozásnak minden szakaszában meg kell felelnie a bejelentett és közhitelűen rögzített célnak. Az adatfeldolgozás célját úgy kell az érintettel közölni, hogy az megítélhesse az adatfeldolgozás hatását jogaira, és megalapozottan dönthessen az adat kiadásáról; továbbá, hogy a céltól eltérő felhasználás esetén élhessen jogaival.”

A személyőrre vonatkozó azon rendelkezés, miszerint az őr a megbízó személyi biztonságának fizikai, technikai védelmét látja el, ennek érdekében az általa védett személy biztonságát fenyegető személyt kilétének igazolására szólíthatja fel - azt jelenti, hogy az adatkezeléshez a törvényi célt a védett személy fizikai biztonsága jelenti. Más célból, például áruházi lopás gyanúja esetén, nem lehet harmadik személy kilétének az igazolását megkövetelni.

Létesítmények, objektumok és rendezvények védelme esetén a vagyonőr feladata, hogy a rendezvény zavartalan lebonyolítását biztosítsa, illetve, hogy a védett objektum (pl: nagykövetségek, stratégiai jelentőségű középületek, veszélyeztetett vallási szímbólumok) védelmét fenntartsa. A béke és biztonság érdekében, a célhozkötöttség követelményeinek messzemenő betartásával a vagyonőr jogosult ellenőrizni az épületbe/rendezvényre belépő vagy ott tartózkodó személyek kilétét. Ezt biztosítja a 14. § (1) bekezdésének a) pontja.

Ez a rendelkezés nem értelmezhető úgy, hogy az áruházi vagyonőr mindenkit ellenőrizhet, aki megítélése szerint lop, vagy lophat az áruházból. A törvényhozó szándékát jól tükrözi ugyanez a paragrafus [14. § (1) bek], amely szerint ha az érintett valótlan személyes adatot állít vagy megtagadja személyazonosságának igazolását, akkor a biztonsági őr jogosult a belépést megtiltani és távozásra felszólítani. Egyértelmű, hogy a közölt adatok valótlansága, illetve annak jogkövetkezménye: az érintettnek az épületbe való belépését megakadályozó döntés, csak és kizárólag akkor releváns, ha a biztonsági okokból meg kell szűrni egy rendezvény résztvevőit, egy középület látogatóit.

A 15. § a tettenérés esetét szabályozza. Bűncselekmények elkövetőinek tettenérése esetén indokolt az elkövető személyének az azonosítása. Álláspontom szerint a jelen ügyben nem állapítható meg, hogy minden áruházi vásárló, akinél az áru csipogni kezd „tettenért személy” lenne.

Megállapítom, hogy az [...] áruház megsértette a  személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 6. és 7. §§-t. A „tettenért személyről” készült jegyzőkönyv tanúsága szerint az áruház elmulasztotta az érintettet tájékoztatni, hogy az adatkezelés önkéntes vagy kötelező volt-e. Amennyiben az adatkezelése önkéntes, akkor az érintettet tájékoztatni kell erről a tényről. Továbbá, tájékoztatni kell az érintettet, hogy az adatokat kik, milyen célból és mennyi ideig fogják kezelni. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is.

Avtv. 6. § (1)bekezdése szerint: Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is.

(2) Az érintettet tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról és arról, hogy az adatokat kik fogják kezelni, illetve feldolgozni. Az adatkezelésről való tájékoztatás megtörténik azzal is, hogy jogszabály rendelkezik a már létező adatkezelésből továbbítással vagy összekapcsolással az adat felvételéről.

Tekintettel a fenti hiányosságokra az adatok felvétele sérti az adatminőségi követelményeket, mert az adatkezelés nem törvényes és nem tisztességes.

Avtv. 7. § (1) bekezdése szerint: a kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

a) felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes;

b) pontosak, teljesek és ha szükséges időszerűek;

c) tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.

Összefoglalva, álláspontom, hogy az áruházi vagyonőrök nem rendelkeznek hatósági jogkörrel és nem viselkedhetnek fegyveres vagy rendvédelmi szervek módjára. Az 1998. évi IV. törvény 12. §-a szerint a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenységet végző személy hatósági jogkörrel nem rendelkezik, a hatóság eljárását nem akadályozhatja. A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenységet folytató a fegyveres erőre, rendvédelmi szervre, más hatóságra utaló elnevezést, formaruhát, illetve hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem használhat. Az áruházi vagyonőrök eljárásukban messzemenően tiszteletben kell, hogy tartsák hazánk törvényeit és az állampolgárok alkotmányos jogait, különösen pedig az Alkotány 59. §-ban biztosított személyes adatok védelméhez való jogot.

Álláspontom szerint az [...] hipermarketekben használatos „tettenérési jegyzőkönyvek” sértik a vásárlók személyiségi jogait. Az áruház köteles az érintettet tájékoztatni, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. Erről az érintett aláírásával kifejezetten nyilatkozik. A jegyzőkönyvön fel kell tüntetni, hogy az érintett adatait milyen célból gyűjtik, mennyi ideig kezelik és kik fogják kezelni. Biztosítani kell az érintett számára, hogy adatait helyesbítse, korrigálhassa. Amennyiben az adatkezeléshez az érintettnek megjegyzése van, a jegyzőkönyvön elkülönített részben lehetőséget kell adni álláspontja kifejtésére.

Korrigálni kell a jegyzőkönyv fejlécét is. Mint a panaszos esete is jól példázza, nem minden regisztrált személy „tettenért tolvaj”. Az adatkezelésnek számos oka lehet, például az árukód rosszul lett eltávolítva, az érintett mobiltelefonja okozza a csipogást, az áruvédő automata elromlott, stb. Ezen esetekben indokolatlan tettenért személyről beszélni.

Kérem Igazgató Urat, hogy az állásfoglalásomban kifejtettek szerint tegye meg a szükséges intézkedéseket és ezekről haladéktalanul tájékoztasson engem.

      Budapest, 2003. december

Üdvözlettel:

Dr. Péterfalvi Attila