Közlemény I. Állampolgári bejelentés nyomán 2003. január 17-én elrendeltem a Big Brother és a Való Világ című televíziós produkciókba (a továbbiakban együtt: Műsorok) jelentkezők személyes adatai kezelésének vizsgálatát, amely kiterjedt mind a résztvevők kiválasztásának, mind pedig a műsorok sugárzásának szakaszára. A panaszos annak vizsgálatát kérte, hogy adatok felvételével, tárolásával és felhasználásával kapcsolatban felmerültek-e adatvédelmi aggályok. A vizsgálatot 2003. május 27-én befejeztem, megállapításaimat 2003. május 28-án írásban közöltem a Műsorok készítőivel és az azokat sugárzó műsorszolgáltatókkal. A vizsgálat alapkérdései között elöljáróban arra kellett választ adni, mire terjed ki az adatvédelmi biztos hatásköre. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.), valamint az Alkotmánybíróság határozatai [különösen a 35/2002. (VII. 19.) AB határozat] alapján hatásköröm mind a műsorok részvevőinek kiválogatásának szakaszára, mind pedig a kép- és hangfelvételek nyilvánosságra hozására kiterjed. II. A vizsgálat – az érintett adatkezelők által megküldött dokumentumok alapján, a nem vitatott tények megállapítása után – az adatkezelés két alapvető törvényi követelményének érvényesülésére koncentrált: egyrészt a „célhoz kötött adatkezelés”, másrészt pedig a „tájékozott beleegyezés” kérdésére. A vizsgálat e téren tapasztalt ugyanis kifogásolni valókat. Az említett követelményeknek mind a résztvevők kiválasztásának, mind pedig a műsorok sugárzásának szakaszában érvényesülnie kell, a műsorkészítők adatkezelése alapjaiban nem különbözik más, például törvény alapján elrendelt adatkezelésektől: a résztvevők hozzájárulásával az adatkezelés jogalapja teremtődött meg, de emellett az adatkezelés egyéb feltételeinek is fenn kell állniuk. A célhoz kötöttség elvének érvényesülése Az adatvédelmi törvény értelmében személyes adatot kezelni valamely jog gyakorlása vagy kötelezettség teljesítése érdekében lehet. A műsorkészítés lehet ilyen cél, de azt a médiatörvény is tiltja, hogy emberi jogokat sértő műsorokat készítsenek. Ezen felül az adatkezelés célját egyértelműen meg kell határozni, és a kezelendő adatok körét ehhez képest kell megvonni, a lehető legszűkebben. A vizsgálat mindkét szempontból talált hiányosságot: A műsorkészítők célja az volt, hogy „szimpatikus”, „érdekes”, valamely okból karakteres személyeket találjanak. Szubjektivitása miatt ez a szempont alapot ad olyan adatok igénylésére is, amelyből egyfajta „személyiségprofil” rajzolódik ki. A jelentkezőkkel a jelentkezéskor kitöltetett kérdőíven indokolatlanul tág körben kértek személyes adatokat (különösen a Big Brother című Műsor esetében). A kezelendő adatok körét a célhoz kötöttség elvére figyelemmel a lehető legminimálisabbra kell szorítani. Minden egyes adatról igazolni kell tudni, hogy a személyes adatok kezelését igénylő eljárás mely mozzanatához, milyen feltétel, követelmény igazolásához szükséges. Olyan adat igénylése, amely adat közlésének elmulasztása érdemben nem befolyásolja az eljárás kimenetelét (ahogy a Műsorok készítői maguk is nyilatkoztak), nem felel meg az említett követelményeknek. A Big Brother Házban, illetve a Való Világ Villában tartózkodás során rögzített felvételek esetében magát a célt is nehéz megragadni. Olyan adatkezelés esetén, amelyhez a személyes adatok (kép- és hangfelvételek) abból származnak, hogy egy természetes személy egész napi tevékenységét, életét „mindenre kiterjedően” követik, dokumentálják és róla felvételt készítenek, a cél határozatlanságát mutatja: a kezelt adatok köre (egy adott szituációban tanúsított viselkedésről kép- és hangfelvétel készítése) véletlenszerűen áll elő, azokkal előre sem az adatkezelő, sem az érintett nincs, nem lehet tisztában. A határozatlanság a műsorkészítők oldaláról abban is tetten érhető, ahogy és amennyiben a résztvevőknek adott feladatokat a Műsor folyamán történt események függvényében alakították. A tájékozott beleegyezés kérdése Az adatkezelőt az adatok felvétele előtt tájékoztatási kötelezettség terheli. Tájékoztatást kell adnia az adatkezelés céljáról, az adatok köréről, az adatkezelő személyéről, stb. A hozzájárulás a tájékoztatásban megjelölt adatkezelésre vonatkozik, a hozzájáruló nyilatkozatot kiterjesztően értelmezni nem lehet. Ebben az esetben ugyanis a hozzájáruló nyilatkozattal engedélyezetthez képest már megváltozik a cél, az adatkör és/vagy az adatkezelő/adatfeldolgozó személye. A vizsgálat külön kitért a tisztességes adatkezelés törvényi követelményének értelmezésére. A vizsgálat e tekintetben a következőket állapította meg: Az Avtv. 7. §-ának a) pontja értelmében a személyes adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. E két követelmény külön hangsúlyozása világossá teszi, hogy az adatkezelés jogszerűsége nem szűkíthető le pusztán arra, hogy az adatkezelő formálisan betartja-e az adatkezelésre vonatkozó törvényi szabályokat, illetve rendelkezik-e formális jogalappal a személyes adatok kezelésére. Az adatkezelés tisztességes volta ennél tágabb követelmény, az érintett információs önrendelkezési jogának, és ezen keresztül magánszférájának, emberi méltóságának tiszteletben tartását jelenti: az érintett nem válhat kiszolgáltatottá sem az adatkezelővel, sem más személlyel szemben [vö. 15/1991. (IV. 13.) AB határozat, ABH 1991. 43.]. Az érintett mindvégig alanya marad a személyes adatok kezelésével járó folyamatnak, és nem válik, nem válhat annak puszta tárgyává. Az érintett hozzájárulásán alapuló adatkezelés tisztességes voltának kulcseleme az érintett megfelelő tájékoztatása. Olyan részletességű tájékoztatása, amely alapján az érintett képes megítélni az adatkezelés hatását jogaira, illetve megalapozottan dönthet az adat kiadásáról. Ezzel kapcsolatban a vizsgálat eredményeként még súlyosabb kifogásokat fogalmaztam meg a vizsgált szervekkel szemben, mint a célhoz kötött adatkezelés esetén. A műsorba történő jelentkezéstől kezdve a válogatáson át a szerződéskötésig folyamatosan bővült az a kör, amire az érintett adatait fel kívánták használni. A műsorba jelentkezéskor az érintett még nem tudhatta, hogy adatait (képmását és hangfelvételét) a műsorszolgáltató más műsoraihoz is fel kívánják-e használni. Erről csak a hozzájáruló nyilatkozatban rendelkeztek, amiben viszont arról nem kaptak tájékoztatást, hogy promóciókban, reklámokban kell részt venniük, továbbá hogy a műsorkészítők igényt formálnak a képmásuk és hangfelvételük másodlagos kereskedelmi hasznosítására is. Azt is csak a szerződésből tudhatták meg, hogy a Műsor folyamán akár súlyos egészségkárosodás is érheti őket vagy a társadalmi helyzetükben, családi kapcsolataiban hátrányos változások állhatnak be. Álláspontom szerint a jelentkezők tájékoztatása akkor lett volna megfelelő, ha legkésőbb a kiválasztás érdekében használt kérdőíveken tájékoztatást kapnak mindarról, amiről csak a szerződéskötéskor szerezhettek tudomást. Súlyos – és nem csak a személyes adatok védelméhez fűződő jogot sértő – mulasztása volt a Műsorok készítőinek, hogy egyáltalán nem tájékoztatták a jelentkezőket, hogy a kábítószer-fogyasztásra, illetve – a Big Brother című műsor esetében – a korábbi szexuális zaklatásra vonatkozó adatok megadásával hivatalból üldözendő bűncselekmények elkövetésével vádolhatják önmagukat, hozzátartozói körükbe tartozó személyeket, vagy másokat. A vizsgálat során a vizsgált szervek arra hivatkoztak, hogy a „jelentkezők pontosan tudták, milyen célból, milyen típusú műsorba jelentkeznek”. Ezt a magyarázatot több okból sem tartom elfogadhatónak: – a Műsorok első sorozata előtt egyik jelentkező sem lehetett tisztában a műsor jellegével, különösen nem azokkal az előre nem közölt helyzetekkel, amelyben meg kellett nyilvánulniuk. Ez utóbbi megállapítás a műsorok második sorozatára is igaz; – önmagában egy korábbi műsor nem jelenthet felmentést a tájékoztatási kötelezettség alól; – a Műsorokba bekerült egyes szereplők is akképpen nyilatkoztak, hogy a műsor folyamán megélt valóság eltért attól a képzettől, amit a műsorról korábban magukban kialakítottak. III. Az előzőekben kifejtettekre figyelemmel fogalmaztam meg az ajánlásaimat, részint általános jelleggel, részint pedig az egyes műsorokról külön-külön is. Az ajánlás szövegének ismertetése előtt fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy sem a vizsgálat megállapításai, sem pedig az ajánlás nem azt mondja ki, hogy a Big Brother, illetve a Való Világ című, illetve általában az ilyen, „valóság show” típusú műsor jogellenes. Ilyen általános megállapítást adatvédelmi biztosként nem is tehetek, hiszen hatásköröm csak a személyes adatok védelmével kapcsolatos ügyekre terjed ki. A vizsgálat szigorúan az adatvédelem terén maradt és szigorúan jogi szempontból elemezte a műsorokat. Hatásköröm hiánya miatt tudatosan nem vizsgáltam az érintettek hozzájáruló nyilatkozatait, illetve az általuk kötött szerződéseket abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a Polgári Törvénykönyv 75. §-a (3) bekezdésében megfogalmazott követelményeknek, érvényességi feltételeknek. Adatvédelmi biztosként nem feladatom a társadalmat megosztó erkölcsi, ízlésbeli kérdésben dönteni, egyik vagy másik álláspont mellett állást foglalni. Az ajánlás 2003. május 28-i kézbesítése után a vizsgált szervek válaszukban a számukra eljuttatott ajánlással kapcsolatban elsősorban azt kifogásolták, hogy az adatvédelmi biztosnak nincs joga ajánlást kibocsátani a kereskedelmi műsorszolgáltatókkal és a gazdasági társaságként működő műsorkészítőkkel szemben. Válaszomban a hatályos jogszabályok elemzése alapján cáfoltam állításaikat. Arra a felvetésre, miszerint az ajánlásban megfogalmazott követelmények lehetetlenné tennék a magyarországi nem előre megírt szerepeket tartalmazó forgatókönyvek alapján hivatásos előadóművészekkel készített fikciós audiovizuális műveken kívüli televíziós és filmgyártást, az ajánlás az alábbi választ adja: A kép- és hangfelvételek tekintetében az érintettet megilleti az a jog, hogy minden egyes jelenet, jelenetek tetszőleges sora tekintetében dönthet, nyilvánosságra kívánja-e hozni vagy sem. Különös jelentőséggel bír ez a joga olyan jelenetek esetében, amikor a résztvevő nincs tudatánál (pl. alvás), vagy tudatmódosító szer (pl. alkohol) hatása alatt áll. Ilyen döntési szituáció tipikusan a felvételek elkészítése után merül fel [ekkor beszélhetünk a „nyilvánosságra hozatal céljából [az érintett által] átadott adatok”-ról – Avtv. 3. § (4) bek.]. Amennyiben azonban a műsor jellege miatt (pl. élő adás, előadás egyidejű nyilvánossághoz közvetítése) a hozzájárulást a felvételek elkészítése előtt kérik (egyeznek meg felvétel készítésében) az ilyen felvétel készítése, illetve képek és hangok nyilvánossághoz közvetítése (a továbbiakban együtt: felvétel készítése) – mint adatkezelés – akkor történik az „érintett tudtával és beleegyezésével”, ha az adatkezelésről olyan részletességgel tájékoztatják az adatalanyt, amelyből mindkét fél számára egyértelmű(ek) az(ok) a szituáció(k), amely(ek)ben a felvételek készülni fognak, az érintett fel tudja mérni, hogy ez(ek) a szituáció(k) milyen hatással van(nak) személyiségi jogaira. Mindezeknek – ha a megállapodás írásban történik – magából a szerződésből is ki kell tűnniük. IV. Figyelemmel az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LXIX. törvény 20. §-ára, az Avtv. 19. §-ának (1) bekezdésére, 23. §-ának (2) bekezdése és 25. §-ának (2)-(3) bekezdésére, továbbá a vizsgált szerveknek az ajánlás kézbesítését követően tett nyilatkozataira is a 2003. május 28-án kelt, „A Big Brother és a Való Világ című „valóság show”-kba jelentkezők személyes adatai kezelésének vizsgálatát lezáró adatvédelmi biztosi ajánlás”-t az alábbiakban teszem közzé: „1. Felhívom valamennyi médium, különösen a jelen vizsgálattal érintett tv2 és Magyar RTL Klub televíziók figyelmét, hogy a jövőben önként jelentkezők részvételével készülő műsorok esetén a személyes adatok (beleértve a kép- és hangfelvételek) kezelése során fokozottan ügyeljenek az alábbi követelmények betartására: a) az érintettnek a személyes adatai kezeléséhez adott hozzájárulása az adatkezelés feltételeit tartalmazó tájékoztatásban megjelölt adatkezelésre vonatkozik. A hozzájáruló nyilatkozatot kiterjesztően értelmezni nem lehet; b) az adatkezelés célját világosan, egyértelműen, az érintettek által előre megismerhetően kell meghatározni, mind a műsor egésze, mind egyes jelenetei, részletei tekintetében; c) tartózkodjanak olyan személyes adatok felvételétől, amelyek az elérni kívánt cél szempontjából irrelevánsak. Különösen tartózkodjanak különleges, ezen belül pedig olyan adatok felvételétől, amelyekről az érintett senkinek sem köteles számot adni. Vegyék figyelembe, hogy minden egyes adatról igazolni kell tudni, hogy a személyes adatok kezelését igénylő eljárás mely mozzanatához, milyen feltétel, követelmény teljesítésének megítéléséhez szükséges. Olyan adat igénylése, amely adat közlésének elmulasztása érdemben nem befolyásolja a cél elérését, jogellenes; d) az érintettet az adat felvétele előtt részletesen és dokumentálható módon tájékoztatni kell az adatkezelő pontos személyéről, az adatkezelés pontos céljáról, az adatszolgáltatás önkéntességéről, ennek tartalmáról, a kezelendő adatok pontos köréről, arról, hogy miért azokra az adatokra van szükség, az érintettet megillető jogokról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az adatkezelés lehetséges kockázataira, hatásaira is. Az adatkezelők akár az egyoldalú címzett nyilatkozatok, akár a szerződéses kikötések megfogalmazásakor vegyék figyelembe, hogy a hozzájárulásnak az előre rögzített feltételek szerinti adatkezeléshez történő megadásán (vagy megtagadásán) kívül az adatvédelmi törvény egyetlen más szabálya, különösen az érintett jogvédelmét szolgáló rendelkezések nem képezik az adatkezelő és az érintett megállapodásának tárgyát; e) kép- és hangfelvételek egyidejű nyilvánossághoz közvetítése nem jelent felmentést a személyes adatok védelmére vonatkozó követelmények teljesítése alól. Az érintett hozzájárulása ez esetben akkor állapítható meg, ha tudata átfogja azokat a körülményeket, amelyek között a kép- és hangfelvételek nyilvánosságra kerülnek. 2. Felszólítom a Big Brother című műsort készítő Interaktív Kft-t és a műsort sugárzó tv2-t, hogy a) a kiválasztás befejezésére tekintettel semmisítsék meg valamennyi jelentkező – köztük a Big Brother házba bekerült játékosok – kiválasztásánál használt kérdőíveket, a hozzájuk kapcsolódó nyilatkozatokkal együtt, valamint a bármilyen más adathordozón még meglévő hasonló adatokat; [Az Interaktív Kft. és a műsort sugárzó MTM-SBS Televízió Rt – tv2 e felszólításnak – jogi képviselőjük 2003. június 10-én kelt nyilatkozata szerint – eleget tett.] b) kezdeményezzék a játékosokkal kötött szerződés azon pontjainak (különösen a 4.2., 5.6. és 11. pontjainak) módosítását, amelyek jelenleg nem zárják ki kép- és hangfelvételeknek az érintett tudtán és akaratán kívüli továbbításának, illetve nyilvánosságra hozásának lehetőségét a Műsorral össze nem függő, kereskedelmi célú hasznosítás keretében, illetve csorbítják az érintettet az Avtv. szerint megillető jogorvoslati jogokat; c) a továbbiakban tartózkodjanak olyan kép- és hangfelvételek készítésétől és nyilvánosságra hozásától, illetve továbbításától, amelyek olyan helyzetekben készültek, amikor az érintett a felvételek készítéséhez, illetve nyilvánosságra hozásához a hozzájárulását – nem lévén tudatánál – nem adhatta meg. A meglévő ilyen felvételek további kezeléséhez kérjék az érintettek külön, kifejezett hozzájárulását, hozzájáruló nyilatkozat hiányában a felvételeket semmisítsék meg; d) a jelentkezők, illetve résztvevők orvosi vizsgálatát végző egészségügyi szolgáltatók közreműködésével gondoskodjanak az érintettek 1997. évi XLVII. törvény 4. § (3) bekezdése szerinti hozzájáruló nyilatkozatának pótlásáról vagy – hozzájárulás hiányában – az orvosi vizsgálat során rögzített személyazonosító és egészségügyi adatok törléséről. 3. Felszólítom a Való Világ című műsort készítő IKO Kft-t és a műsort sugárzó Magyar RTL Klub Televíziót, hogy a) a kiválasztás befejezésére tekintettel semmisítsék meg valamennyi jelentkező – köztük a Való Világ Villába bekerült játékosok – kiválasztásánál használt kérdőíveket, a hozzájuk kapcsolódó nyilatkozatokkal együtt, valamint a bármilyen más adathordozón még meglévő hasonló adatokat; b) kezdeményezzék a játékosokkal kötött szerződés azon pontjainak (különösen a 2.2., 9., 10., 12. és 17.8. pontjainak) módosítását, illetve hatályon kívül helyezését, amelyek jelenleg nem zárják ki kép- és hangfelvételeknek az érintett tudtán és akaratán kívüli továbbításának, illetve nyilvánosságra hozásának lehetőségét a Műsorral össze nem függő, kereskedelmi célú hasznosítás keretében, illetve csorbítják az érintettet az Avtv. szerint megillető jogorvoslati jogokat; c) kezdeményezzék a játékosokkal kötött szerződés 5.2. pontja utolsó mondatának – egészségügyi alkalmassági adatok nyilvánosságra hozására jogosító kikötés – hatályon kívül helyezését; d) kezdeményezzék a játékosokkal kötött szerződés 5.4. pontjának módosítását annak megfelelően, hogy az valóban csak azt zárja ki, hogy a résztvevő más csatornánál a társaság, illetve a televízió engedélye nélkül szerepeljen; e) a továbbiakban tartózkodjanak olyan kép- és hangfelvételek készítésétől és nyilvánosságra hozásától, illetve továbbításától, amelyek olyan helyzetekben készültek, amikor az érintett a felvételek készítéséhez, illetve nyilvánosságra hozásához a hozzájárulását – nem lévén tudatánál – nem adhatta meg. A meglévő ilyen felvételek további kezeléséhez kérjék az érintettek külön, kifejezett hozzájárulását, hozzájáruló nyilatkozat hiányában a felvételeket semmisítsék meg; f) a jelentkezők, illetve résztvevők orvosi vizsgálatát végző egészségügyi szolgáltatók közreműködésével gondoskodjanak az érintettek 1997. évi XLVII. törvény 4. § (3) bekezdése szerinti hozzájáruló nyilatkozatának pótlásáról vagy – hozzájárulás hiányában – az orvosi vizsgálat során rögzített személyazonosító és egészségügyi adatok törléséről. 4. Felhívom valamennyi, a Big Brother, illetve a Való Világ című műsorok bármelyik sorozatába jelentkező, illetve abban részt vevő személy figyelmét, hogy személyes adataik (beleértve kép- és hangfelvételeik) védelmére vonatkozó, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény által biztosított jogaik sem a hozzájáruló nyilatkozatok, sem a szerződés aláírásával nem enyésztek el, azokat bármikor gyakorolhatják.” Budapest, 2003. június 26. Dr. Péterfalvi Attila s.k.