A New York Times-ban leírtak szerint az ilyen megfigyelésre alkalmas, autóval kapcsolatos technológiák száma csak tovább fog nőni: elektronikus útdíjfizetés, helymeghatározás, a repülőgépeken használatoshoz hasonló fekete doboz az, aminek elterjedésére számítani lehet.

A magyar adatvédelmi biztos egy esetben állást foglalt egy területi képviselőként dolgozó hölgy kérésére a munkáltató által történő ilyen, autón keresztül történő megfigyelésével kapcsolatban. A munkáltató helymeghatározó rendszerrel figyelte, mire használja a munkavállaló a használatába adott cégautót.

Az adatvédelmi biztos arról tájékoztatta a beadványozót, hogy valaki mikor merre megy, hol áll meg, autójával mennyi benzint fogyaszt, az az ő személyes adata. A cégautó használatának munkáltató által történő ellenőrzése jogszerűségének megítélésekor különbséget kell tennünk aszerint, hogy a munkáltató személyes használatra, vagy kizárólag a munkavégzés céljára adta-e a munkavállalónak az autót. Amennyiben a munkáltató a személyes használatot nem engedélyezi, az autó használatát ellenőrizheti, de erről, illetőleg az ellenőrzés módjáról tájékoztatnia kell a munkavállalót. Az autó minden ezt követő olyan használata, amely nem a munkavégzést szolgálja, úgy kerül a munkáltató tudomására, hogy a munkavállaló erről tud, és az adatkezeléshez tulajdonképpen hozzá is járult.

Más a helyzet akkor, ha az autót személyes használatra adta a munkáltató, az tehát nemcsak a munkavégzés céljára használható. Az adatkezeléshez adott megfelelő hozzájárulás hiányában ebben az esetben is csak törvény rendelkezése alapján ellenőrizhető az autó használata. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény felhatalmazást ad a munkáltató számára bizonyos adatkezelésekre, így például arra is, hogy a munkavégzésre fordított időt nyilvántartsa [104/A. § (1) bekezdés]. Ebben a tekintetben tehát a munkáltató által a műholdas követőrendszer segítségével felvett adatok egy részének kezelésére jogalapot biztosít. E törvényi felhatalmazás azonban bizonyosan nem jogosítja fel a munkáltatót arra, hogy például a pontos útvonalat kövesse.

A cégautóval ellátott munkavállalókat általában úgy tájékoztatják, hogy a műholdas megfigyelőrendszer célja az autólopás kivédése. Ezen cél eléréséhez pedig nem elengedhetetlen a munkavállaló autóval megtett útjainak folyamatos ellenőrzése, rögzítése, ezért az ilyen adatkezelés ellentétes az adatvédelmi törvény célhozkötöttségi szabályaival. Ez a cél úgy is elérhető lenne, ha a járműhasználatot nem figyelnék, a követő-rendszer csak az autó ellopása esetén lépne működésbe. (117/A/2002)

A kérdésről bővebben: This Car Can Talk. What It Says May Cause Concern
New York Times, December 29, 2003