Teljes megfigyelés
Zombor Ferenc 2003.08.14. 11:32
Ignacio Ramonet, a Le Monde Diplomatique 2003. augusztusi számának első oldalán érdekes írást közöl a személyes adatok védelméhez fűződő jogra leselkedő új, és talán minden eddiginél fenyegetőbb tengerentúli veszélyekről („Surveillance totale”). A cikket Zombor Ferenc ismerteti.
A szerző mottónak George Orwell egy
ismert és sokat hivatkozott gondolatát választotta (ki másét?) az 1984-ből, hogy
amíg a múltban egy kormány sem felügyelte állandó jelleggel a polgárait, mára
azonban a "Gondolatrendőrség" az egész világot állandóan figyeli. Azoknak, akik
mostanában az Egyesült Államokba utaznak, számolniuk kell azzal, hogy az Európai
Bizottság és az amerikai szövetségi
hatóságok megállapodása alapján az őket szállító légitársaság bizonyos személyes
információkat továbbít róluk az amerikai vámszerveknek, beleegyezésük nélkül.
Még mielőtt felszállnának a gépre, az amerikai hatóságok már ismerik az utasok
nevét, korát, címét, útlevél- és hitelkártya számát, egészségi állapotát,
étkezési szokását (amely utalhat vallására), korábbi utazásait, stb.
Ezek az információk a CAPPS
(Computer Assisted Passenger Pre-Screening) nevű számítógépes szűrőrendszerbe
kerülnek, abból a célból, hogy megtalálják a gyanús személyeket. A CAPPS
ellenőrzi minden utas személyazonosságát, és összekapcsolja az adatokat más –
rendőrségi, nemzetbiztonsági, igazságügyi minisztériumi, banki -
nyilvántartásokkal. A CAPPS színes kóddal értékeli az utas veszélyességének
fokát: zöldet kapnak az árta(lma)tlanok, sárgát a kétségesek és pirosat azok,
akik nem szállhatnak fel a repülőre. Ha az utas muzulmán vagy közel-keleti,
automatikusan már sárga kódot kap. A Határbiztonsági Program felhatalmazza a
vámtiszteket ez utóbbiak lefényképezésére és ujjnyomatuk digitális rögzítésére.
A Latin-Amerikaiak sem maradnak ki
a sorból. Kiderült, hogy már 65 millió mexikói, 31 millió kolumbiai és 18 millió
közép-amerikai személy adatait rögzítették az Egyesült Államokban, tudtuk
nélkül. Minden személyről nyilvántartják születési helyét és idejét, nemét,
szülője nevét, fizikai jellemzőit, családi állapotát, útlevélszámát és
foglalkozását. Mindezek mellett ezek a dossziék gyakran más bizalmas adatokat is
tárolnak, mint lakcím, telefonszám, bankszámlaszám, jogosítvány, ujjnyomat.
Lassanként minden latinamerikai adatait rögzítik Washingtonban.
James Lee, a
ChoicePoint nevű vállalat egyik vezetője szerint mindezek célja a biztonságosabb
világ megvalósítása. Szerinte ismerni kell minden kockázati tényezőt, amit az
országba lépő személyek jelentenek. A ChoicePoint vásárolja meg ezeket a
nyilvántartási rendszereket, majd értékesíti az USA közigazgatásának. Az
amerikai jog tiltja a személyes adatok ilyen jellegű állami nyilvántartását, de
azt nem, hogy ilyen nyilvántartást magáncég működtessen a kormány megbízásából.
Az USA-ban azonban
nemcsak a külföldiek szerepelnek ilyen nyilvántartásokban. Az amerikai polgárok
sem menekülhetnek el az aktuális paranoia elől, lásd: Patriot Act. A Patriot Act
az ellenőrzés új formáinak bevezetésével megkérdőjelezi a magánélet védelmét és
a levéltitokhoz fűződő jogot. A telefonlehallgatáshoz immár nem kell előzetes
engedély. A nyomozók előzetes írásbeli felhatalmazás/parancs nélkül hozzáférnek
a polgárok személyes adataihoz. Az FBI kérheti a könyváraktól, hogy adják ki az
olvasók által kölcsönzött könyvek listáját, az általuk látogatott
internet-oldalakat, azért, hogy "intellektuális profil"-t készíthessenek minden
egyes olvasóról.
De még ezt is
túlszárnyalja az a terv, amit a Pentagon dolgozott ki az ún. Total Information
Awareness - totális információ felügyeleti rendszer név alatt. A rendszer egy
"hyperszámítógép'" révén kb. 40
oldalnyi információt képes tárolni a Földnek mind a 6 milliárd polgáráról.
Minden hozzáférhető személyes adat szerepelne benne, mint: kártyás vásárlások,
sajtó-előfizetések, banki műveletek, telefonhívások, web oldalak látogatásai,
elektronikus levelezés, rendőrségi nyilvántartások, orvosi és
társadalombiztosítási adatok - a Pentagon minden ember teljes nyomon követését
kívánja megvalósítani.
A szerző végezetül
- visszautalva az orwelli mottóra - Steven Spielberg Minority Report c. filmjét
említi, melyben a hatóságok a leendő elkövetőkre csapnak le, hogy a
bűncselekményeket még az elkövetés előtt megakadályozzák (Magyarul:
Különvélemény. A filmről kicsit bővebben: http://www.pestiest.hu/rovat/printerfriendly.cfm?d_id_cikk=24813). Ramonet idézi John L. Petersent,
a jövőkutatással foglalkozó Arlington Intézet elnökét, aki szerint kevesebb
magánéletünk lesz, de nagyobb biztonság, előre láthatjuk majd a jövőt, az
információk teljes összekapcsolásának köszönhetően. A szerző végső megállapítása
az, hogy a "Big Brother már tovább lépett…”.
A
cikk lelőhelye: http://www.monde-diplomatique.fr/2003/08/RAMONET/10252
|