A szerző mottónak George Orwell egy ismert és sokat hivatkozott gondolatát választotta (ki másét?) az 1984-ből, hogy amíg a múltban egy kormány sem felügyelte állandó jelleggel a polgárait, mára azonban a "Gondolatrendőrség" az egész világot állandóan figyeli. Azoknak, akik mostanában az Egyesült Államokba utaznak, számolniuk kell azzal, hogy az Európai Bizottság  és az amerikai szövetségi hatóságok megállapodása alapján az őket szállító légitársaság bizonyos személyes információkat továbbít róluk az amerikai vámszerveknek, beleegyezésük nélkül. Még mielőtt felszállnának a gépre, az amerikai hatóságok már ismerik az utasok nevét, korát, címét, útlevél- és hitelkártya számát, egészségi állapotát, étkezési szokását (amely utalhat vallására), korábbi utazásait, stb.

A Latin-Amerikaiak sem maradnak ki a sorból. Kiderült, hogy már 65 millió mexikói, 31 millió kolumbiai és 18 millió közép-amerikai személy adatait rögzítették az Egyesült Államokban, tudtuk nélkül. Minden személyről nyilvántartják születési helyét és idejét, nemét, szülője nevét, fizikai jellemzőit, családi állapotát, útlevélszámát és foglalkozását. Mindezek mellett ezek a  dossziék gyakran más bizalmas adatokat is tárolnak, mint lakcím, telefonszám, bankszámlaszám, jogosítvány, ujjnyomat. Lassanként minden latinamerikai adatait rögzítik Washingtonban.

James Lee, a ChoicePoint nevű vállalat egyik vezetője szerint mindezek célja a biztonságosabb világ megvalósítása. Szerinte ismerni kell minden kockázati tényezőt, amit az országba lépő személyek jelentenek. A ChoicePoint vásárolja meg ezeket a nyilvántartási rendszereket, majd értékesíti az USA közigazgatásának. Az amerikai jog tiltja a személyes adatok ilyen jellegű állami nyilvántartását, de azt nem, hogy ilyen nyilvántartást magáncég működtessen a kormány megbízásából.

Az USA-ban azonban nemcsak a külföldiek szerepelnek ilyen nyilvántartásokban. Az amerikai polgárok sem menekülhetnek el az aktuális paranoia elől, lásd: Patriot Act. A Patriot Act az ellenőrzés új formáinak bevezetésével megkérdőjelezi a magánélet védelmét és a levéltitokhoz fűződő jogot. A telefonlehallgatáshoz immár nem kell előzetes engedély. A nyomozók előzetes írásbeli felhatalmazás/parancs nélkül hozzáférnek a polgárok személyes adataihoz. Az FBI kérheti a könyváraktól, hogy adják ki az olvasók által kölcsönzött könyvek listáját, az általuk látogatott internet-oldalakat, azért, hogy "intellektuális profil"-t készíthessenek minden egyes olvasóról.

De még ezt is túlszárnyalja az a terv, amit a Pentagon dolgozott ki az ún. Total Information Awareness - totális információ felügyeleti rendszer név alatt. A rendszer egy "hyperszámítógép'" révén  kb. 40 oldalnyi információt képes tárolni a Földnek mind a 6 milliárd polgáráról. Minden hozzáférhető személyes adat szerepelne benne, mint: kártyás vásárlások, sajtó-előfizetések, banki műveletek, telefonhívások, web oldalak látogatásai, elektronikus levelezés, rendőrségi nyilvántartások, orvosi és társadalombiztosítási adatok - a Pentagon minden ember teljes nyomon követését kívánja megvalósítani.

A szerző végezetül - visszautalva az orwelli mottóra - Steven Spielberg Minority Report c. filmjét említi, melyben a hatóságok a leendő elkövetőkre csapnak le, hogy a bűncselekményeket még az elkövetés előtt megakadályozzák (Magyarul: Különvélemény. A filmről kicsit bővebben: http://www.pestiest.hu/rovat/printerfriendly.cfm?d_id_cikk=24813). Ramonet idézi John L. Petersent, a jövőkutatással foglalkozó Arlington Intézet elnökét, aki szerint kevesebb magánéletünk lesz, de nagyobb biztonság, előre láthatjuk majd a jövőt, az információk teljes összekapcsolásának köszönhetően. A szerző végső megállapítása az, hogy a "Big Brother már tovább lépett…”.

A cikk lelőhelye: http://www.monde-diplomatique.fr/2003/08/RAMONET/10252