Individuáljogi részéről is fontos megállapítást tett az alkotmánybíróság: „Aki kielégítő biztonsággal nem tudja áttekinteni, hogy az őt érintő információk közül meghatározott szociális környezetben melyek ismertek, és a lehetséges kommunikációs partnerének ismereteit nem tudja felbecsülni, az a saját szabadságát lényegesen kevésbé tudja megélni, kevésbé tud önrendelkezési jogával élni. A modern adatfeldolgozás feltételei alatt az általános személyiségvédelem alkotmányban rögzített szabályait figyelembe véve az egyén személyes adatainak a korlátlan adatfelvétel, -tárolás, -felhasználás és -továbbítás elleni védelmét értjük. Ez az alapjog biztosítja az egyén számára, hogy személyes adatai kiszolgáltatásáról, felhasználásáról maga döntsön”. A videómegfigyelés egy klasszikus példa a megfigyelési technika és az információs önrendelkezési jog konfliktusára: az érintettek nem tudják, ki és mi van a megfigyelő kamera lencséje mögött. Tehetetlenül ki vannak neki szolgáltatva.

Tehát a videómegfigyelés alkotmányellenes? A demokrácia principiumára és az alapvető szabadságjogok védelmére vonatkozó fenti kijelentés korlátlanul érvényes. A határozat azonban nyitva hagyott egy kiskaput: „Az információs önrendelkezési jog korlátozása (csak) jelentős közérdekből korlátozható. Ehhez szükséges egy alkotmányos törvényi alap, mely a normatisztaság jogállami parancsának megfelel. A jogalkotó a szabályozásban ezen felül az arányosság alapkövetelményére is figyelemmel kell legyen. Köteles még szervezeti és eljárási szabályokat is bevezetni, melyek a személyiségi jogok megsértésének veszélyét minimalizálják.” Ebből egyértelműen következik: minden videókamera alkalmazása alkotmányellenes, ahol azt jelentős közérdek nem igazolja. Még világosabban: nem az adatvédőknek kell igazolniuk, hogy az alkalmazás elfogadhatatlan; az üzemeltetőnek kell megindokolnia, miért nyúl hozzá az emberi jogokhoz.

Az információs önrendelkezési jog egyedi csorbítása minden esetben megtörténik a személyes adatok kezelésével és további feldolgozásával. Ekkor kétség kívül fennáll a bírósági védelem lehetősége. Ahhoz, hogy egy információ személyes adat legyen, nem kell az érintett nevét és címét ismerni; elegendő, ha a természetes személy azonosítható az információ alapján. A videómegfigyelést tekintve ez azt jelenti, hogy a közvetített kép legalább elvileg olyan részletes legyen, hogy annak alapján egy személy felismerhető és azonosítható legyen. Puszta áttekintőképek (látképek) éppúgy nem jelentenek beavatkozást az információs alapjogba, ahogy a kikapcsolt kamera sem. Ha azonban fennáll a technikai lehetősége egy későbbi individualizálásnak, akkor a felvétel maga már beavatkozás.

Trócsányi Sára