A bíróság megtiltotta a belváros szívében lévő Friedrichstrasse-n található Dussmann könyváruháznak, hogy az üzlethez tartozó forgalmas árkádsor alatti területet teljes egészében „elektronikus szemmel” ellenőrizze. A járdának maximum egy méter szélességben szabad a kamera látószögében lennie, szól a bírói döntés. Az átjáró teljes körű megfigyelését annak ellenére is jogellenesnek tartotta a bíróság, hogy az egész terület a gazdasági társaság tulajdona.

A döntés azért kudarc a Dussmann-csoportnak, mert az épület menedzsmentje részéről a biztonságtechnika külön szolgáltatást jelentett. A keresetet egy újságíró nyújtotta be, aki alapjogai sérelmének tekintette, hogy munkába menet, vagy a belvárosban hivatali ügyeit intézendő, folyamatosan működő kamerák között kell közlekednie. Indítványát támogatta egy jogvédő szervezet, a Humanistische Union is, mely az ítéletet örvendetes részsikernek tekinti. Ezentúl már nemcsak a Dussmann-nak, hanem például a DaimlerChrysler-nek is újra kell gondolnia és át kell alakítania a Potsdamer Platz-on (Berlin központjában, a Brandenburgi kapu mellett) lévő üzleti központjánál bevezetett videokamerás megfigyelési rendszerét.

A jogvédő szervezet szóvivője azonban még nem teljesen elégedett: „nem ismerhető fel, hogy a kamera milyen területet figyel meg”. A szervezet még nem döntötte el, hogy fellebbeznek-e. A közterületek kamerás megfigyelésének egyre nagyobb mértéke azonban vitatható. A rendőrség és a belügyminiszter e módszert a hatékony bűnüldözés eszközének tartja, noha az adatvédők az ellenőrizetlenül felállított videoarchívumok és azok biometrikus azonosítókkal való összekapcsolásával elérhető azonosítási rendszerek kiépülése miatt aggódnak.

Az ítélet – noha nem jogerős – jelzésértékű lehet a magyar adatvédők és más jogalkalmazók számára is, különös tekintettel arra, hogy az alapjogi bíráskodás kis hazánkban még gyerekcipőben (sem) jár.

Trócsányi Sára

Forrás: www.heise.de