Az Európai Bizottság bel- és igazságügyekért felelős biztosa, Antonio Vitorino pár napja tett nyilatkozata szerint azonban változás képzelhető el ezen a téren.  Szerinte ugyanis elkerülhetetlen, hogy a személyes adatok védelmével kapcsolatos szabályok uniós szinten kerüljenek meghatározásra, mert a huszonötféle különböző tagállami adatvédelmi szabályozás megnehezíti a szorosabb belbiztonsági együttműködést, a terrorizmus elleni harcot.

A nyilatkozatból – bizonytalanul – azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az EU esetleg szakít az adatvédelem irányelvvel történő szabályozásával, és teljes egészében magához vonja ezt a hatáskört, amennyiben a közösségi jogalkotás legerősebb formáját, a rendeleti szabályozást választja. A rendelet automatikusan kötelező erővel bír a tagállamokban, közvetlenül alkalmazható, tehát tagállami végrehajtás nélkül elfogadásánál fogva az egyes nemzeti jogrendek részévé válik. Az irányelv ezzel szemben a tagállam belső jogi aktusai által lesz a nemzeti jog szabálya.

Ha így lesz, az magyar adatvédelmi jog tekintetében komoly változást eredményezhet. Nálunk ugyanis a személyes adatok védelme nem pusztán a személyiségi jogvédelmi kérdés, hanem egy alkotmányos alapjog, amely ennélfogva kiemelkedik a nem ilyen minőségű alanyi jogok közül. Az EU tagállamainak jó részében a személyes adatok védelme nem alkotmányos alapjog, és az sem valószínű, hogy a közösségi szabályozás az egyes tagállami védelmi szintek közül a legmagasabbat választja. A magyar adatvédelmi szintet az átlagosnál magasabbnak tartjuk, a közösségi közvetlen szabályozás pedig a jelenlegi magyar szabályokhoz képest alacsonyabb védelmi szintet eredményezhet.

Szabó Máté Dániel