Új bejegyzés Frissítés

2006.07.10. 10:19

2005.01.23. 05:36

sziasztok, vessetek ide 1 pillantást: www.halapenz.hu - brainstorming a hálapénzmentes magyarországért

2004.07.28. 13:01

gordiusz egész jól megfogalmaztad a dolgot, de én kicsit máshogy látom a dolgokat. 140 ezres orvosi fizetés az nem éppen a kezdőknek jár, uniós átlagról beszéltél, h 2,3 millió, most én Ausztriáról tudom, hogy a kezdő alapbér az 1,2 körül van és erre még rájön az ügyelet +gyerekenként párszáz euró plusz. Ja és külföldön kicsit más a szitu, mert majdnem hogy nem túlzok, ha azt mondom, h Ausztriában egy orvos időben fele annyit dolgozik. És kint nagyra becsülik őket, a média sem "szidja"...

2004.04.17. 21:11

A rendszerváltozástól eltelt tizenöt év elegendő időt jelenhetett volna a hálapénz kérdés eliminálására. A kulcsszó e kérdésben az egészségügyi reform. ( biztositói-finanszirozási - strukturális reformok . ) Mára a klasszikus hálapénz nem mást jelent, mint egy szolgáltatásokénti dijtétel tipusu finanszirozást. Ebben a torz piaci viszonyban ugyanakkor a paciensek nagy része nem vagy nem a megszerzett jövedelmének arányában fizeti a járulékot a kasszába. ( ez több száz milliárdos hiányt jelent ) A hálapénz pedig nagyobbrészt ezen eltitkolt jövedelmekből keletkezik. Az orvosi fizetés megalázóan alacsony , havi átlag 140 e Ft-ért végzik el az - uniós átlag szerinti - 2,3 millió Ft-nyi értékü munkát. A különbözettel jelenleg az orvosok ( a járulék- befizetésükön felül ) hozzájárulnak az egészségügyi rendszer működöképességének a fenntartásához. Ugyanakkor sehol a világon nem lehet olyan olcsón egészségügyi szolgáltatást vásárolni , mint a magyar egészségügyben. ( pár tizezer forinttal akár százezret érő szolgáltatást. ) Kinek az érdeke lehet mindezt fenntartani. ? gordiusz

2004.03.17. 16:27

Mindeddig nem nyilvánultam meg a hálapénzzel kapcsolatos vitafórumban, talán éppen azért, mert a véleméynemet, vagy megoldásra vonatkozó ötletemet már közzétettem, és nem akartam abba a helyzetbe kerülni, hogy az érvekre felhozott ellenérvekkel szemben védekezzek. Örülök, mert megjelentek itt az ellenérvek. Az eredeti cél az volt, hogy egy jogi kérdést ne csupán egyetlen szemszögből közelítsünk meg, hanem többől is. Nem az igazság kiderítése a cél, hanem a vélemények kifejtése és összegyűjtése. Tulajdonképpen ezért van ez a honlap is. Aki sokszor olvassa, láthatja, hogy nem kizárólag én írok cikkeket, kommetárokat, nemcsak én számolok be hírekről. A véleménynyilvánítás lehetősége mások előtt is nyitott. Egyetlen alkalommal sem utasítottam el e-mailen vagy más úton hozzám eljuttatott cikket vagy véleményt. Azt hiszem, az álláspontok nyilvános ütköztetése az, ami előre viheti a Világot, még akkor is, ha a jognak egy olyan kis területéről van szó, mint az adatvédelem. A honlap tehát vélemények és érvelések közzétételére (is) szolgál. Szándékos bántásra nem. (Ezt most elsősorban magamra értem.) Megalapozott érvekre nem lehet megsértődni, gondolom, senki nem érti személyében megbántva magát azért, mert valaki egy szakmai kérdésben nem ért vele egyet. Ezért is buzdítok mindenkit arra, hogy írja meg akár itt, akár máshol szakmai álláspontját. Szabó Máté

2004.03.16. 12:44

Kedves András, január tizennegyedikén éjjel féltizenegykor megfogalmazott véleményedre szeretnék válaszolni: 1.        Az adatvédelmi törvény szövegének nem ismerése nem baj, ez pótolható hiányosság, egy complexre van szükség, de a hatályos szöveget kollégáidtól is el tudod kérni. 2.        Bizonytalan vagyok, hogy kétségeid adatvédelmi, vagy szocio-morális természetűek-e. Az utóbbira, nevezetesen, aggódsz a „végeredmény miatt”, hogy „nevetségesen fizetett” „szakembereket” egy „rossz rendszer” rákényszerít, hogy pénzt fogadjanak el, nos én egy merőben más végeredmény miatt aggódom. Emberek százezrei érzik úgy ebben az országban, hogy ha bekerülnek egy kórházba, mert súlyos betegek, vagy történetesen szeretnének szülni egy gyereket, akkor az emberi bánásmódért fizetniük kell. Még akkor is így érzik, ha történetesen nem tudnak fizetni vagy ha a pénz sem segít, mert nem gyógyíthatóak. Nem arról van szó, hogy kellemetlen-e az orvosnak pénzt elfogadnia – biztos az – hanem, hogy ki van jobban kiszolgáltatva. Ugyanis kedves András, a probléma az, hogy az orvosnak mindig van választása – pénzt nem muszáj elfogadni, gondolom ezt Te is tudod, ha máshonnan nem, családi indíttatásból – azonban a betegeknek nincs választásuk: nagyon félnek, hogy nem gyógyulnak meg. Fokozottan igaz ez, ha nem magukról, hanem gyerekükről, testvérükről, férjükről van szó. 3.        Az általad vizionált Endlösung (végső megoldás) – az egészségügy átalakítása, a társadalombiztosítás reformja – jól hangzik, csak hát egy átlagos újságolvasó szintjén álló, például én, nem nagyon tudok ezzel mit kezdeni. (Politikusoktól hallottam már a Tiedhez hasonló érvelést, csak azzal sem tudtam mit kezdeni) Javasolom elolvasni a Frankfurter Allgemeine utolsó három heti számát, a német egészségügy csődjéről, vagy a Die Presse/Der Standard néhány utolsó számát, az osztrák társadalombiztosítás kapitulációjáról, de hasonlóan tanulságos lehet az Economist hetilap decemberi száma (kifejezetten az EU egészségügyi reformjának ellehetetlenüléséről ír). Hogy mást ne említsek Bill Clinton második ciklusa közepén egy jóval gazdagabb ország egészségügyi reformjába majdnem belebukott. Félreértés ne essék, nyugaton is ugyan az a gond mint nálunk: finanszírozhatatlan az egészségügy társadalombiztosítási alapon, a magánbiztosítási rendszer pedig társadalmilag súlyosan egyenlőtlen. A társadalombiztosítás egy nyílt végű kassza, felbecsülhetetlenül sokba kerülnek a modern technológiák és gyógyszerek. Ezt már a befizetők pénzéből nem lehet fedezni. Ráadásul, közgazdasági értelemben, minden biztosított hatalmas anyagi tartalékot él föl életének utolsó hat hónapjában. Ekkor válik igazán nem- rentábilissá a rendszer, csak hát azért még sem az lenne az EÜ reform lényege, hogy a gyógyíthatatlan betegeket taszítsuk le a Taigetosról.  Félek, az általad várt eredmények még kicsit váratni fognak Téged. 4.        Máté érveivel szemben számos ellenvetés lehetséges, azonban a Tied nem meggyőző. A jungi kollektív emlékezetre nem alapoznék, a magánszféra „durva megsértését” sem igazán a hálapénz esetén mutatnám be, pláne nem nevezném az egyik legérzékenyebbnek adatnak, hogy valaki mennyi pénzt fogad el beteg emberektől, illegálisan.  5.        Természetesen én is érzékelem, hogy az orvosok anyagi és erkölcsi megbecsültsége az utóbbi tizenöt évben drámaian romlott. (Ha másként nem, hozzád hasonlóan, családi indíttatásból) A szakértelmet nem tisztelik. De vajon megbecsülik-e a pedagógusokat, tanárokat? Eleget keresnek? Megbecsülik-e a fizikus kutatókat, vagy mindenkinek külföldre kell mennie? Vannak-e alapkutatások a gyógyszeriparban? Mennyit keres egy közalkalmazott egy kutatóintézetben? Mennyit keres egy köztisztviselő az ombudsmani hivatalban? És mit kezdjünk a szakértelemmel? Szektorsemlegesen, vajon az kap Magyarországon tanszékvezetői kinevezést, aki a legokosabb? A munkaerőpiacon az a közgazdász, jogász kap állást, aki a legjobb egyetemre járt vagy a legtöbb nyelvvizsgája van vagy az, akit az ismerőse benyom valahová? Mennyit keres egy tanársegéd egy budapesti egyetemen? Egyáltalán kit érdekel ma Magyarországon a szakértelem? Mindezt a hálapénzen számonkérni nem lehet. Másként szólva, a hálapénzre hivatkozni helytállás, de üres. Üdvözlettel: Forgács N.

2004.03.11. 14:40

Szerintem az adatvédelmi biztos levele ott hibás, ahol azt mondja, hogy a hálapénzzel kapcsolatos adatok nem egy egészségügyi intézmény által ellátott közfeladathoz, hanem egy meghatározott, természetes személyhez, a kezelőorvoshoz kapcsolódnak, így ezek az adatok az orvos személyes adatainak minősülnek. Az elmúlt hónapokban egyértelművé vált, hogy a hálapénz "be van építve a rendszerbe", az ellátás igénybevételének "ára". Így viszont igenis az intézmény által ellátott közfeladathoz is kapcsolódik, nemcsak az orvos személyéhez. - Pilla -

2004.02.04. 18:27

Peterfalvi nyilatkozataival kapcsolatban meg erdemes megfigyelni, hogyan eszkalalja azokat: az emlitett teveinterjuja utan mar olyanokat is mondott, hogy azert persze a forumon elmondottakra ugyanugy ervenyesul az avtv tilto hatalya mint az altala "adatbazisnak" nyilvanitott weboldalakra. Tovabba a lenyomozhatatlanul esetleg igaztalan adatokat kozlok veszelyessegenek hangoztatasat is kiegeszitette azzal, hogy ha "minden egyes kotoszava igaz" a weboldalnak, az akkor is a jogba utkozik, mert nehogy mar pellengerre allitas lehessen a paciens velemenyenek kozlese az orvosrol! Vagyis: ugyanugy tilos igazat kozolni, mint hamisat...

2004.02.04. 16:38

Mate, nem igazan kovetlek abban, hogy a ke1retlenu2l kapott halapenz miert szamitana inkabb az orvos szemelyes adatanak mint a ke1rt? Ezen osszeg eppugy integralis resze a paciens tapasztalatanak, az orvos tevekenysegerol kialakitott velemenyenek, mintha azt az orvos kerte volna - azzal a jarulekos informacioval egyutt persze, hogy ezt aztan tenyleg onkent sajat elhatarozasabol adta az illeto (amitol, ha lehet, meg **KEVESBE** valna ez a masik szemely sajat adatava, szerintem)...

2004.01.18. 13:21

"Nem kívánom az internetet cenzúrázni, de egyik alkotmányos alapjog sem jelenti azt, hogy más alapjogra nem kellene tekintettel lenni" - nyilatkozta Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a szerda reggeli Napkeltében a szülészek és nőgyógyászok tarifájával, munkájuk színvonalával foglalkozó honlapról. Péterfalvi szerint internetes fórumon meg lehet beszélni hasonló ügyeket, ám a halapenz.hu egy adatbázis, amely, ellenőrizhetetlen módon, bűncselekménnyel vádol orvosokat.

2004.01.16. 20:03

....vagyis a kezelés után adok neki valamit. Saját tapasztalat,hogy a fogadott orvos akit előre fizettem (valószínűleg keveset) a szüléskor nem volt elérhető.Az ügyeletes látott el, a szülésznővel együtt, TÖKÉLETESEN!!! A kórházi tartózkodás alatt az ügyeletes doki mindennap többször ellenőrzött ,kérdezett.Atöbbiek nem hitték el,hogy nemkapott pénzt előre. Hazainduláskor adtam neki , EZ A VALÓDI HÁLAPÉNZ!!! Köszönöm neki! Csak ennyit akartam :egy hálás szülő.

2004.01.16. 19:57

Kedves Mindenki!  Én nem tudom milyen törvény létezik a hálapénzre, és milyen nem. Ami engem zavar az pont az ,hogy hálapénznek nevezik. Laikus fejjel számomra ez azt jelenti, hogy hálás vagyok az orvosnak amiért jól végezte a munkáját. Vagyis

2004.01.16. 09:49

Kedves Máté! Gondolkodtam hasonló érvelésben, de utána "elhessegettem" magamtól az Avtv. 19. §-ra, illetve a közfeladatot ellátó személy tevékenységére hivatkozó érvelést. Indokaim az alábbiak: 1. Az Avtv. definiciójában (2. § - ma már - 4. pont) a közfeladatot ellátó szerv vagy személy megkülönböztetés számomra a következőket jelenti: a feladatot mindig jogszabály határozza meg, és e jogszabály kijelöli a feladat ellátására köteles "valakit". Ez tipikusan egy szervezet [fekvőbeteg gyógyintézet (=kórház)], ritkábban [egyszemélyes intézményeknél (pl. adatvédelmi biztos, köztársasági elnök, miniszter)] egy természetes személy. A "tevékenységére" fordulat is ehhez igazodik. Magyarán: kórházban foglalkoztatott orvos nem közfeladatot ellátó személy, legfeljebb közfeladatot ellátó szerv alkalmazottja. 2. Azért nem írtam az előbb "közfeladatot ellátó szerv hatáskörében eljáró személy" kifejezést, mert ebben osztom Jóri András érvelését. Egy orvos esetében max. a Kjt. szabálya (3. §, 83/B. §) jöhet figyelembe (neve, beosztása, besorolása), az Avtv. 19. § nem. 3. A Btk. ugyan közfeladatot elátó személynek minősíti az egészségügyi dolgozót, azzal a megkötéssel, hogy "az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetben", azaz a következő körben: "139. § Az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy a) a látlelet kiadása, b) a keresőképesség, illetve a munkaképesség-csökkenés mértékének elbírálása, c) a munka-, illetve pályaalkalmasság elbírálása, d) az egészségügyi alkalmassághoz kötött engedélyek kiadására irányuló eljárásban végzett vizsgálatok, e) az egyéb egészségügyi, egészségbiztosítási vagy szociális ellátásra való jogosultság megállapítására irányuló eljárásban végzett vizsgálatok, f) a kötelező népegészségügyi intézkedések ellátása, g) a hatóság megkeresésére vagy megrendelésére végzett vizsgálat, illetve beavatkozás, h) az ügyeleti szolgálat, illetve sürgősségi ellátás során mindezekkel összefüggésben közfeladatot ellátó személynek minősül." E definicióból egyedül a h) pont értelmezhető igen nehezen, de ez esetben is max. az orvosi beavatkozás elvégzése és nem annak "finanszírozása" sorolható a közfeladat körébe. A Btk-beli fogalommeghatározás - szerintem - egyébként sem hat ki az Avtv. szerinti minősítésre. Üdvözlettel Bártfai Zsolt

2004.01.16. 00:06

Azt hiszem, egy félreértést el kell oszlatnom: mindaz, amit leírtam a cikkben, az orvos által KÉRT, az ellátás feltételeként meghatározott összegre vonatkozik. A jószándékból adott pénzre nem. Ez ott van a cikk végén. Személyes adat-e az orvos rendelési ideje? Következtetés vonható le belőle nemcsak a munkában töltött idejére, hanem a szabadidejére is! Ezért nem hozható nyilvánosságra? Dehogynem. Mert ez is a tevékenyéségel összefüggő adat. (Nem tudom, egyébként, hogy van-e külön törvényi jogalap a rendelési idő nyilvánosságra hozatalára, de mindegy, ha nincs, akkor is nyilvánosságra hozható azon rendelkezések alapján, amelyeket már a hálapénzzel kapcsolatban emlegettem.) Azért érdemes hasonló, de kevesebb indulatot kiváltó példán is illusztrálni ugyanazt a jogi problémát, mert így semlegesen gondolkodhat el mindenki rajta. Ezért hoztam fel a rendelési időt. Szabó Máté D.

2004.01.15. 16:53

Huhh, elolvastam az előttem szólót! Most kezd regenerálódni az agyam, kicsit megviselte a dolog. Kíváncsi lennék, hogy más értette-e? Én azt gondolom egyébként, hogy miután megbeszéltem az orvossal az összeget, és ő nem kért tőlem titoktartást, jogom van eldönteni, hogy megosztom-e ezt az információt másokkal, vagy sem. Annál is inkább, mivel nem egy általam kitalált összegről van szó, amit ő kénytelen volt elfogadni, hogy meg ne sértsen, hanem megbeszélt összegről. Én is olvastam a hálapénz.hu-t, és szerintem a legtöbb ott szereplő orvosnak egyáltalán nem tett rosszat az egész. Sőt. Az elég furcsa nekem, hogy egy mindenki által tudott dologról miért beszélnek oly furcsán a jelen hatalom képviselői, élükön a miniszterrel, akinek most jutott eszébe körülnézni az orvosok jövedelme táján. Mintha eddig nem tudta volna, hogy van paraszolvencia, és hogy egy szülés nagy általánosságban 20-tól 40 ezerig hálapénzelendő. Természetesen tudta, de ha hiszünk neki, mert hát hinni akarunk, akkor meg az a kérdés merül fel, hogy ha ennyire tájékozatlan, akkor hogyan kerülhetett a szakminiszteri székbe? (Bár a pénzügyminiszter meg egy jogász lett, úgyhogy nem érdekes.) Remélem, hogy a vihar elmúltával - ami általában a szemetet is felkavarja - maradnak olyan jó elhatározások a nemzetben, amelyek motorjai lehetnek egy valódi megoldás megkeresésének. Egy apa, aki 40 ezret fizettem szülés után, és még boldog is maradtam!

2004.01.15. 15:53

Köszöntelek Bátor Olvasó! Csúszós lejtő... Elindul a hirig és nincs visszaút az un. (valaha létező) egyirányú utcából. 911 óta csak emlékezünk, csak felejtünk... csak szokjuk a csúszdát. "Táncolj a vékony jégen is át velem érezd ahogy széthasad az idő és a rend" (B.B. 1984 c. album, dalszöveg) Évek óta olvasható volt az emberi jogok biztosának éves jelentésében, hogy egyes kórházakban a betegnek kell megvennie a gyógyszert, ezért óriási biznisz ilyen "szegény kórházban" patikát fenntartani. Mi történt? (...) (feladtal Szegeden egy hírdetést) Mindenki hozzon magával mégegy kötszert! A hálapénz ősi intézmény, emlékezhetünk az Eldorádó c. filmre ott Eperjes egy aranyrudat adott (volna) az életért... aztán meg az SZTK és Kútvölgyi jogsi... Ujjlenyomat, fénykép USA, MEXIKÓ, BRASIL, EU listák miegymás, etc... És akkor váratlanul, kishazánkban jön a big bumm... Nyilvánosságra kerültek személyes adatok. Tartalmuk, a levonható következtetés pozítív, esetenként negatív. Jogalap: vagy tv. felhat. érintett hozzájárul. Slussz. Kell-e, van-e az? Megkérdeztek-e valakit.  A (hp) jelenség, tehát ősi, a honlap: sem új. Kell társadalmi vita?! Hát persze. Nosza csináljuk meg... Szóljon az élet két (3) hétig erről, hátha közben a lottónyertesek (akiknek az adatai persze, nagyon is helyesen titkosak) felajánlják a közben milliárdjaikat a magyar egészségügy megsegítésére) Adatminőség, célhozkötöttség, tisztességesség? Valahol olvastam róla... meg lehet-e torolni egy (a múltban vagy a jelenben)nyilvánvalóan jogsértő magatartást egy másik (aggályos és megkérdőjelezhető) cselekedettel? A honlapnak szinte semmi köze a hálapénzhez, kevés szó is esik róla ott, ebben aztán nincs is köszönet (se). Sarcolásról annál inkább. Pofont kapott (már megint) az adatvédelem. Az alkotmány és az adatvédelmem joga önrendelkezést (is) biztosít. Nyilván senki sem kérdezte meg a ronda sarcolókat és a tisztességes gyógyítókat sem. Az Önrendelkezés nem csak a jókat illeti, hanem mindenkit ebben az országban. A sarcoló és a nem sarcoló gyógyító orvosokat is. A pellengérre állítás, az indulatkeltés, a médiabiznisz nem oldja meg a társadalmi igazságtalanságokat, csak ráírányítja a figyelmet. EZT viszont TÖBBFÉLE KÉPPEN MEGTEHETI. A személyes adatok védelmének tiszteletben tartásával vagy veszélyeztetésével.  Most ami tört(v)ényt megtört-ént. Ez az ok vagy O.K., vagy újabb KO, legalábbis az említett pofon. Nincs egyértelmű szabály arra nézvést hogy hol van az önrendelkezés határa és hol kezdődik a tűrés kötelezettsége, a nyilvánosság jogos világa, világossága. Az adatvédelem az embert védi, de védi-e valaki az adatvédelmet, illetve mindkettőt egyszerre. Szükség van-e erre. (Van-e Száddám Husseinneek méltósága? A méltóságot vádjük vagy Őt magát) Nos próbálkozom... Időről-időre vannak akik átlépik, megkérdőjelezik az Avtv-t., de mégsem lazítanak a nyilvánosság javára a jog alkotói. Hát persze, mert attól reszket az elite, mint az ördög a tömjénfüsttől. A törvény malaszt és hozott anyag szellem, amely bennünk él vagy köztünk kísért. Valóságot, létet hát neki, de milyet, ki mondja meg... mi a helyes és mi nem? Utólag felesleges magyarázni. Fürdővízzel, ki a gyereket. Aztán minden marad a régiben. Ma csak ez, holnap más ez a jövő USÁS. Várom, hogy fordul-e valaki a bírósághoz és mit ítél Iustitia. Hú, egészen megborzongok... üdv mindenkinek: Cs. Pista (ps. egyébként nem értek egyet Szabó Máté véleményével, de tisztelem Őt)

2004.01.15. 15:14

Miért is nem tudok ide írni????

2004.01.15. 13:31

Ha elfogadja a hálapénzt akkor akár fel is vállalhatja. Én is vállalom hogy adtam neki. Nincs ebben semmi szörnyű. Inkább van abban, hogy sokszor pénz nélkül már szóba sem állnak veled, a szülőszobában is az ügyeletes orvos vesz gondjaiba, ha éppen ráér. Ha éppen ráér, mert a saját betege aki fizetett sokkal fontosabb.

2004.01.15. 13:28

Erről már nem szoktatjuk le őket, ez biztos. TT

2004.01.15. 12:00

Szia Máté, András és még akik hallják és érdeklődnek! Pusztán adatkezelési szempontból vizsgálva, mégis az érdemi megoldást közelítettétek meg együttesen! Ugyanis, ha összeolvasom Mindkettőtök érveit, adódik az egyetlen járható út ebben a helyzetben: az orvos tevékenységével összefüggő és egyben a kezelésében lévő adat az lehet, amit legálisan kap a betegellátó egy-egy beavatkozás (legyen az szülés vagy bármi más) után. Ez azonban maga is egy képzett, a finanszírozási szerződés alapján kiszámolt olyan összeg, ami így ebben a formában soha, sehol nem jelenik meg, hiszen nincs egy betegre és egy orvosra egy meghatározott beavatkozáshoz rendelve az, amit a betegellátó intézmény az egészségbiztosító pénztárral elszámol. És pontosan itt a baj: nem tudjuk, hogy mi mennyibe kerül, így aztán mindenki megpróbál annyit kérni, amennyit nem szégyell! A szülészek többsége pedig nem szégyellős fajta. A konkrét portál érdekessége azonban az – ha olvastátok Széky János egymást követő véleményeit az ÉS-ben – hogy zömmel az orvosokat dícsérő élettapasztalatokat osztottak meg egymással a szülő nők, és csak ott jelent meg névvel együtt az az adat, ami u.úgy a szülő nőé is (hogy mennyit kért előre az orvos), ahol a szülés elvállalását a fizetéshez, egyes esetben az összeg egy részének előre kifizetéséhez is kötötték. Itt az adat kezelését egyik fél részéről sem lehet megkérdőjelezni, a közérdekűség pedig épp úgy lehet az elrettentés, mint az előre kiszámíthatóság mind a páciens, mind az orvos részéről. Senkit nem ér meglepetés! Ennél sokkal felháborítóbbnak tartom azt, hogy a MOK elnöke azt merte közleményben tudatni, hogy miután hivatalosan senki nem kérte az eljárását ebben az ügyben, nem folytat le etikai vizsgálatot. Azt mindannyian – Ti is – elfogadjátok, hogy csak azoknak áll érdekében a paraszolvencia ilyen hallgatólagos fenntartása, akik így járnak a legjobban úgy is, mint az egészségügy reformjáért, ill. annak ismételt elodázásáért felelős vezetők. A legegyszerűbb azt mondani, hogy a társadalom így szocializálódott időtlen idők óta, és ezek az elszigetelt jelenségek a büntető jog eszközeivel – mint az orvosok köréből is kirekesztendők – üldözendők. Lehet, hogy jobban járna mindenki, ha az egészségügyi miniszter ezek után a legfőbb ügyész posztjára pályázna, bizonyára nagyobb hatékonyságot érne el az ún. döglött ügyek feltárásában. Röviden ennyi, üdv, Simon Judit

[Friss hozzászólások] [22-3] [2-1]