Új bejegyzés Frissítés

2004.01.14. 23:04

Kedves Máté! Az első - bevallom, családi indíttatásból némileg érzelmi alapú - felháborodás után elgondolkodtam az érveléseden. Azt gondoltam, hogy itt fut tévútra a gondolatmenet: "Egy közfeladatot ellátó szülész-nőgyógyász orvos által nyújtott szolgáltatás "ellenértéke", esetleg a szolgáltatás igénybevételének feltételei olyan adatok, amely ismerete a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges, ezért ennek ismertnek kell lennie, ugyanúgy, mint például az orvos rendelési idejének." Ezek az adatok szerinted közérdekűek, ezért nem korlátozhatja azok nyilvánosságra hozatalát az orvos személyes adata. A közérdekű adat fogalma így szól: "közérdekû adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévõ, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem esõ adat". Én még a régi definícióra (amelyben csak a "kezelésében lévő" szerepelt) emlékezve már nem is gondoltam tovább, mivel nincs a kezelésében az adat. Viszont tény, hogy a tevékenységére vonatkozik. Ha az orvos valóban közfeladatot ellátó személy ill. ilyen szerv "hatáskörében jár el" az adott esetben, továbbá tényleg _feltétel_ meghatározott összeg adása, akkor bizony be kell ismerni, hogy megállhat az érvelés. Nekem azért változatlanul nem tetszik a végeredmény. Nevetségesen fizetett, nagy tudású szakemberek, akiket egy rossz rendszer kényszerít rá, hogy elfogadják ezeket a pénzeket, és közben maguk is tisztában vannak a helyzet visszásságával, igen sértőnek érzik azt, hogy a jövedelmükről - ami, bár nem a tv. szerint, de az egyik legérzékenyebb adat - immár a széles nyilvánosság is értesülhet. És ezeket az adatokat, ha egyszer kikerültek, nem lehet törölni: örökké ott lesznek a kollektív emlékezetben. Szerintem a magászféra durván sérült ebben az esetben, és - ha az érvelést elfogadná a jogalkalmazó - akkor diszfunkcionálisan működne az adatvédelmi jog. Én elsőre a "hatáskörében jár el" fordulatra alapozva érvelnék a közfeladatot ellátó szerv fogalmának szűk értelmezése és amellett, hogy az orvos adott esetben nincs a 19. § hatálya alatt. Bár az igazi probléma nem adatvédelmi, a valódi megoldás nyilván az egészségügy régen várt privatizációja, és az orvosok tisztességes bérezése lesz. Üdv Jóri András

2004.01.14. 22:26

Az Adatvédelmi Portál chatboardja nem tudta követni azt a rengeteg hozzászólást, ami a Halapenz.hu című cikk nyomán érkezett, ezért létrehoztam ezt a fórumot, ahol regisztráció nélkül szólhat hozzá mindenki.   A vitaindító cikk: A halapenz.hu egy lehetséges adatvédelmi-jogi megítélése   2004.03.21. 19:08 szm  2004.01.10. 00:21 Az utóbbi napok egyik hazai adatvédőket is foglalkoztató vitája a halapenz.hu oldalon megjelentetett adatok nyilvánosságra hozatalának jogszerűségéről szól. Az adatvédelmi biztos az ügyet vizsgálja, ám sajtónyilatkozatában már hangot adott annak a véleményének, hogy a nyilvánosságra hozatal aggályos. Pontosan nem tudjuk, mit fog végül jogsértőnek tartani a vizsgálata befejeztével a biztos, és mit nem, ez az oldal megteheti azonban, hogy akár amicus curiae-ként a vitában felhasználható érveket tegyen közzé, amelyek nem feltétlenül helyesek, ám mindenképpen megfontolandóak. Az itt olvasható érvelés szerint a nyilvánosságra hozatal jogellenessége nem annyira magától értetődő, mint ahogy az látszik. (Az alábbiak kifejezetten a személyes adatok nyilvánosságra hozatalának kérdését taglalják, és nem foglalkoznak a rágalmazás, becsületsértés tényállásainak elemzésével, vagy a jóhírnév védelmével.)   A honlapon közzétett adatok egy része közérdekű adat, amely az Alkotmány 61. §-a alapján bárki által szabadon terjeszthető.   Az adatvédelmi törvény értelmező rendelkezései szerint közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső adat. Személyes adat pedig a meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. E definíciók alapján első látásra valóban úgy tűnik, hogy az orvosok munkájával kapcsolatos tapasztalatok, illetve az, hogy mennyi pénzt kértek, személyes adatok, ennélfogva nem lehetnek közérdekű adatok, így nem is terjeszthetők szabadon.   A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Az adatvédelmi törvény 19. § (1) bekezdése szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó személy a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. A szülész-nőgyógyász ilyen személy. Az ilyen személyek rendszeresen közzé vagy más módon hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb adatokat. E személyek neve és beosztása – ha törvény másként nem rendelkezik – bárki számára hozzáférhető, nyilvános adat.   Egy közfeladatot ellátó szülész-nőgyógyász orvos által nyújtott szolgáltatás "ellenértéke", esetleg a szolgáltatás igénybevételének feltételei olyan adatok, amely ismerete a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges, ezért ennek ismertnek kell lennie, ugyanúgy, mint például az orvos rendelési idejének.   Önmagában azonban ez még nem lenne elegendő az adatok nyilvánosságra hozatala jogszerűségének alátámasztására. Az adatvédelmi törvény 19. § (4) bekezdése viszont úgy rendelkezik, hogy az ilyen személynek a feladatkörével összefüggő személyes adata a közérdekű adat megismerését nem korlátozza. Ez tehát azt jelenti, hogy ha a szüléssel kapcsolatos helyi költségek megismerhetővé tételével szükségképpen együtt jár az orvosok nevének a közzététele is, a személyes adatok nyilvánosságra hozatala megengedett. (Hasonló eset: ha egy államigazgatási határozatot hoznak teljes terjedelmében nyilvánosságra, amely közérdekű adatokat tartalmaz, a nyilvánosságra hozatalt nem gátolhatja az, hogy a határozaton szerepel az azt kiadmányozó köztisztviselő neve.)   A közérdekű adatok nyilvánosságának, mint alapjognak többek között éppen az a célja, hogy ellenőrizhető legyen az állami, önkormányzati szervek, valamint a közfeladatot ellátó személyek tevékenysége. Minden olyan kezdeményezés, amely a közfeladatot ellátók tevékenységének átláthatóságát szolgálja, csak üdvözölhető. (Az adatvédelmi biztos feladata nem csupán a személyes adatok védelméhez való jog, hanem a közérdekű adatok nyilvánossága, vagyis az információszabadság érvényesülése érdekében való munkálkodás is.)   Mindezek alapján véleményem szerint adatvédelmi szempontból nem jogszerűtlen az orvos nevével, munkahelyével együtt nyilvánosságra hozni azt, hogy mennyi hálapénzt kért a szülés levezetéséért és a terhesgondozásért. Nem jogszerűtlen az sem, ha megosztják az orvosokkal kapcsolatos kellemes vagy kellemetlen tapasztalataikat a nyilvánossággal azok, akik már igénybe vették a szolgáltatásait. Nem szabad azonban olyan személyes adatokat nyilvánosságra hozni, amelyek nem tartoznak ebbe a körbe, például az orvos mobiltelefon-számát, vagy azt, hogy az mennyi pénzt kapott kérés nélkül.   Szabó Máté Dániel

[Friss hozzászólások] [22-3] [2-1]