A szociális ellátáshoz szükséges adatok kezeléséről

 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról a 1993. évi III. törvény rendelkezik. Az önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátásoknál a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait, valamint a jövedelemszámításnál irányadó időszakot a törvényben meghatározott kereteken belül a helyi önkormányzatok rendeletben szabályozzák. 

Milyen adatokat kell az ellátási kérelemhez megadnunk?

Az ellátást kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor közölnie kell természetes személyazonosító adatait: nevét, anyja nevét születése helyét és idejét. Mivel a szociális ellátásra való jogosultságot a rászorultság alapozza meg, az ellátásra való jogosultságának igazolásához a kérelmezőnek a törvényben előírt jövedelmi viszonyairól is nyilatkoznia kell. Mindezeken felül az ellátáshoz kapcsolódóan az önkormányzat jegyzője nyilvántartja az alábbi adatokat is:

      állampolgárság, menekült, vagy bevándorolt jogállás;

      belföldi lakó, vagy tartózkodási hely;

      társadalombiztosítási azonosító jel (taj-szám);

      a kérelmező/jogosult tartására köteles személy személyazonosító adatai;

      a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatok.

Két ellátási fajta van, melyhez vagyonnyilatkozatot is csatolni kell: a rendszeres szociális segély és a szociális rászorultsághoz kötött egészségügyi ellátás.

A vagyonnyilatkozat tartalmát kormányrendelet határozza meg. Ezek a következők:

      lakás

      üdülő

      egyéb – nem lakás céljára szolgáló – épület

      termőföld

      gépjármű

      takarékbetét

      készpénz

      pénzintézeti követelés.

A felsoroltakon kívül más tulajdonáról a kérelmezőnek nem kell nyilatkoznia.

Jogszabály előírhatja a kérelem elbírálásához környezettanulmány készítését is. Ezt a kérelmező megismerheti és alá is írhatja.

Az ápolási díjat kérelmezőnek adóazonosító jelét is meg kell adnia, mivel erről az ellátásról adóbevallásában nyilatkoznia kell.

Ki ismerheti meg a szociális ellátással összefüggő nyilvántartásban szereplő adatokat? 

Az információs önrendelkezés joga alapján az érintett bármikor betekinthet a róla nyilvántartott adatokba.

A nyilvántartásból csak a szociális hatáskört gyakorló szervek, a gyámügyi feladatokat ellátó szervek, a társadalombiztosítási igazgatási szervek, az igazságszolgáltatási szervek, a katonai igazgatási szervek, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények részére eseti megkeresésük alapján szolgáltathatók adatok.

Mit tehetünk, ha úgy véljük, jogainkat megsértették? 

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései alapján az, akinek a személyes adatai védelméhez fűződő alkotmányos jogát megsértették, vagy annak veszélye fennáll, a sérelem kivizsgálása, megszüntetése érdekében az adatvédelmi biztoshoz fordulhat.

Jogai érvényesítése céljából az érintett bírósághoz is fordulhat; amennyiben az ügyben bírósági eljárás van folyamatban az adatvédelmi biztos nem járhat el.