Az adóazonosító jel használatáról

Az adóazonosító jel használatáról az 1996. évi XX. törvény, és az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezik.

A polgárok azonosítása

Az adatkezelőnek a polgárt elsősorban természetes személyazonosító adataival (pl. családi és utónév, anyja neve, születési hely, idő) kell azonosítania. Ennek kiegészítésére, vagy helyettesítésére azonosító kódot is használhat. Az adatkezelő a polgárral, illetve más adatkezelővel való kapcsolattartása során csak azt az azonosító kódot használhatja, amelyre a feladatát meghatározó törvény őt felhatalmazza. Ha ilyen felhatalmazással nem rendelkezik, akkor az azonosító kódot csak a polgár előzetes, írásbeli hozzájárulása alapján kezelheti. A polgárt a hozzájárulás megadása, megtagadása, visszavonása miatt hátrány nem érheti, a hozzájárulás megadásáért bármilyen előny kilátásba helyezése tilos.

Ki ismerheti meg az adóazonosító jelet?

Az adózással kapcsolatos nyilvántartás azonosító kódja az adóazonosító jel. Az adóazonosító jelről az APEH által kiadott hatósági igazolvány az adóigazolvány. Az adóigazolványt a polgár az adóhatóság (állami adóhatóság, önkormányzati adóhatóság, vámhatóság és az illetékhivatal), valamint az adózással kapcsolatban adatszolgáltatásra kötelezett szerv számára köteles bemutatni. A polgár az adóazonosító jelét köteles közölni a munkáltatóval, a kifizetővel, a megyei munkaügyi központtal, a hitelintézettel, a társadalombiztosítási szervvel, ha az olyan kifizetést teljesít, amelynek alapján a magánszemélynek adófizetési kötelezettsége keletkezik és azzal összefüggésben a törvény adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Ha az adóazonosító jelét a polgár nem közli, a munkáltató és a kifizető a kifizetést, az adókedvezmény (adómentesség), a költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítója az igazolás kiadását – az adóazonosító jel közléséig – megtagadja.

Az adóazonosító jel kezelésére jogosult például az Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint az elkülönített állami pénzalap kezelője, az általa kezelt alap javára teljesítendő kötelező befizetéssel összefüggésben; a munkaügyi igazgatás szerve annak megállapítása érdekében, hogy a polgárnak a munkaügyi ellátás mellett van-e kereső tevékenységből származó jövedelme; illetőleg annak ellenőrzése céljából, hogy a polgár eleget tett-e munkavállalói járulék befizetési kötelezettségének, az adatszolgáltatás teljesítése érdekében; a bíróság, igazságszolgáltatási feladatának ellátásával, valamint az adózással kapcsolatos közigazgatási határozat törvényességi felülvizsgálatával összefüggésben; a nyomozó hatóság, az ügyész által jóváhagyott megkeresés alapján, ha az adóazonosító jel megismerése a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges; a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátásához; a körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvényben meghatározott feladatai ellátásához; a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a magánnyugdíjpénztárak, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és területi igazgatási szerveik törvényben szabályozott feladataik ellátásához; továbbá a Diákhitel Központ a hallgatói hitelek folyósításával, nyilvántartásával és törlesztésével összefüggésben.

Mit tehetünk, ha úgy véljük, jogainkat megsértették?

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései alapján az, akinek a személyes adatai védelméhez fűződő alkotmányos jogát megsértették, vagy annak veszélye fennáll, a sérelem kivizsgálása, megszüntetése érdekében az adatvédelmi biztoshoz fordulhat.

Jogai érvényesítése céljából az érintett bírósághoz is fordulhat; amennyiben az ügyben bírósági eljárás van folyamatban az adatvédelmi biztos nem járhat el.