::adatvédelmi portál::
Az érintettet - egyértelműen és részletesen - tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről [Avtv. 6.§ (2)]
 
::menü::
 
::bejelentkezés::
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
::hirdetőtábla::
Rövidebb megjegyzések itt helyezhetők el. Hosszabb irományokat a fórumba várunk.
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. [Avtv. 6. § (1)]
::ajánlások::
::ajánlások:: : A Millenniumi Országjáró országos programajánló és kulturális magazin postázásával összefüggő adatkezelésekről

A Millenniumi Országjáró országos programajánló és kulturális magazin postázásával összefüggő adatkezelésekről

  2003.08.08. 08:07


A Millenniumi Országjáró országos programajánló és kulturális magazin postázásával összefüggő adatkezelésekkel kapcsolatos adatvédelmi biztosi


ajánlás


I.

Hivatalomhoz május 24-étől érkeznek olyan írásos beadványok és telefonos kérdések, amelyekben az állampolgárok - a nevükre és címükre postán érkezett Millenniumi Országjáró országos programajánló és kulturális magazin (továbbiakban: Országjáró) kapcsán - az után érdeklődtek, hogy az Országjáró kiadója, a Miniszterelnöki Hivatal Országimázs Központja hogyan jutott név- és lakcímadatukhoz, illetve adataikat jogszerűen használta-e fel. Többen arra is választ várnak, hogy miképpen kerülhetik el a kiadvány jövőbeli névre szóló postázását. Egyesek azt kifogásolják, hogy a magazin postázásáról úgy mondhatnak le, ha - nevük és címük feltüntetésével - nyílt levelezőlapon, egy ismeretlen postafiókra „lemondó nyilatkozat”-ot küldenek.

Egy panaszos - hivatkozva az Országjáró szerkesztőségével folytatott levelezésére - úgy véli, hogy „Országimázs Központ által magára vállalt tájékoztatási tevékenység teljesítése nem igényli a teljes (!) magyar lakosság személyes adatainak megszerzését és felhasználását”, továbbá: „nyilvánvaló, hogy a lap minden családhoz történő eljuttatásának más, adatvédelmi szabályokba nem ütköző módja is van”.

A beadványok alapján vizsgálatot kezdeményeztem annak megállapítására, hogy az Országjáró postázásában közreműködő szervezetek - a személyes adatok kezelése során - a hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően végezték-e tevékenységüket.


II.

Az Országjáróra ragasztott - a címzett nevét és lakcímét tartalmazó - címkén a „MINISZTERELNÖKI HIVATAL Országimázs Központ” feladóként, és a kézbesítő postahivatalra utaló számsor szerepel. A magazin második oldalának bal alsó sarkában az alábbi szöveg olvasható: „Az Országjárót a Millenniumi Év alkalmából mindenkihez térítésmentesen eljuttatjuk. Amennyiben Ön azt kéri, hogy címére ne postázzuk a magazint, kérjük, hogy erről nyílt postai levelezőlapon nyilatkozzon neve, állandó lakcíme, levelezési címe feltüntetésével a következő címen: ’Lemondó nyilatkozat’ Budapest, 62. Pf. 1300., 1387 Tájékoztatjuk Önt, hogy adatait a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal bocsátotta rendelkezésünkre.”

A fentiekre figyelemmel munkatársaim május 31-én a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalban (továbbiakban: Központi Hivatal), június 5-én a Miniszterelnöki Hivatal Országimázs Központjában (továbbiakban: Országimázs Központ), június 8-án a Magyar Posta Rt. Levél-, és Hírlapüzletági Igazgatóságán, valamint az Elektronikus Posta Központban (továbbiakban együtt: Posta) helyszíni vizsgálatot végeztek: megbeszélést folytattak az ügyben illetékes vezetőkkel, munkatársakkal, tanulmányozták a vonatkozó dokumentumokat, ellenőrizték a felhasznált adatállományok tárolásának, továbbításának és felhasználásnak módját, és az alábbiakat állapították meg:

Az Országimázs Központ vezetője - egy korábbi, az Országjáró jogszerű kézbesíthetőségének lehetőségeit kereső egyeztetés után - 2001. május 4-én kelt levelében azt kérte a Központi Hivatal - adatszolgáltatás engedélyezésére feljogosított - főosztályvezetőjétől, hogy:

„[...] Országjáró májusi számának személyre szóló küldeményként való kézbesítéséhez adatot szolgáltatni szíveskedjen mágneses adathordozón.

A küldeményt minden lakásból egy fő 18 életévet betöltött elsődlegesen felnőtt férfi (18-67 év) másodlagosan felnőtt nő (18-67 év) harmadlagosan nyugdíjas korú férfi (67 év felett) negyedlegesen nyugdíjas korú nő (67 év felett) magyar állampolgárnak küldjük el.

Az adatkérés jogalapja a 137/1998. (VIII. 18.) Kormányrendelet a Miniszterelnöki Hivatalról 11. §, első bekezdése, valamint a 2000. Évi CXXXIII. törvény a Magyar Köztársaság 2001. Évi költségvetésének 1. Számú melléklete (F01. a Funkciócsoport, 2 Jogcímcsoportszám) alapján végzett tájékoztatási tevékenység.”

A 2001. május 4-én kelt levelében a Központi Hivatal Hatósági és Felügyeleti Főosztályának vezetője arról értesítette a kérelmezőt, hogy „kérelmére - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. § (1) bekezdése alapján - engedélyezem, hogy [...] [a Központ Hivatal] [...] adatszolgáltatást teljesítsen - a kérelemben meghatározott módon - a Millenniumi Országjáró kiadvány személyre szóló küldeményként való kézbesítése céljából”. Az adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó kikötésekre (csak azon élő magyar állampolgárok név és lakcímadatai szolgáltathatók, akik nem éltek adatletiltási jogukkal), valamint az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alóli mentességre utaló bekezdések után a főosztályvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy „a szolgáltatott adatok, illetve adatállományok kizárólag a kérelemben megjelölt és a jelen engedélyben meghatározott célokra használhatók fel.”

Az adatszolgáltatási engedélyben meghatározott követelmények szerint leválogatott, 3556537 személy adatait tartalmazó adatállományt (megyénként egy-egy fájlba csoportosítva, TXT formátumban) 3 CD-n, két példányban május 11-én vette át az Országimázs Központ egyik vezetője, aki az adatállomány egy példányát - további felhasználásra - május 14-én adta át a Posta képviselőjének. Az átadás-átvételt mindkét esetben írásban dokumentálták. A CD-k másodpéldányát - biztonsági másolatként - az Országimázs Központban, páncélszekrényben őrizték.

A Posta - a fájlokat nyomtatásra alkalmas formátummá alakítva - elkészítette a címkéket, és azok felhasználásával az Országjárót - az irányítószámok, illetve saját terjesztési rendszerük alapján - május második felében és június első napjaiban postai úton eljuttatta a címzetteknek, és a feldolgozás során felhasznált adatokat a számítógépes rendszerből törölte. Június 8-án a Posta képviselője jegyzőkönyvileg átadta a 3 CD-t az Országimázs Központ képviselőjének, aki azokat a másolati példányokkal együtt visszaadta a Központi Hivatalnak. A Postánál folytatott vizsgálat az adatfeldolgozási folyamatot - kiemelten annak adatbiztonsági vonatkozásait - megfelelőnek találta.

A „Lemondó nyilatkozat” fogadására az Országjáróban megjelölt postafiók a Miniszterelnöki Hivatalé. A beérkezett nyilatkozatokat az Országimázs Központ - a tőlük kapott tájékoztatás szerint - eljuttatja a Központi Hivatalnak. A hivatal - egy szóbeli megállapodás alapján, és a vonatkozó törvényi előírásra tekintettel - azonban csak azon „Lemondó nyilatkozat”-okra tart igényt, amelyekből egyértelműen kitűnik, hogy a nyilatkozatot tett polgár teljes körűen élni kíván adatletiltási jogával, azaz nem csak az Országjáró továbbításával összefüggésben tiltja meg a róla nyilvántartott adatok kiadását. (Miután a június első napjaiban átvett közel negyven nyilatkozatból a polgár tényleges szándéka egyértelműen nem volt megállapítható, a Központi Hivatal arról értesítette az érintett polgárokat, hogy - más szándékuk jelzéséig - teljes körű adatletiltásként kezelik nyilatkozatukat.)

A vizsgálat során megállapítottam, hogy az Országimázs Központ az - Országjáró postázásával összefüggő - adatkezeléseket, illetve a Posta adatfeldolgozói tevékenységét az adatvédelmi nyilvántartásba nem jelentette be.

A helyszíni vizsgálatokat követően - elsősorban a témával kapcsolatban megjelent újságcikkekre reagálva - a Központ Hivatal vezetője sajtótájékoztatón, az Országimázs Központ vezetője nyilatkozatokban jelentette ki, hogy az általuk vezetett szervezetek jogszerűen jártak el az Országjáró postázásához kapcsolódó tevékenységük során.


III.

Az ajánlás alapjául szolgáló panaszok vizsgálata során arra kellett választ keresni, hogy egyrészt az Országjáró postázásához szükséges név- és lakcímadatok jogszerűen kerültek-e a Központi Hivataltól az Országimázs Központig, majd onnan a Postához, másrészt a három és fél millió polgár személyes adatainak kezelése, feldolgozása során érvényesültek-e az adatvédelem törvényi követelményei, sérült-e a polgárok személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos joga.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) „célja annak biztosítása, hogy - ha e törvényben meghatározott jogszabály kivételt nem tesz - személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, [...]” (1. § (1) bekezdés).

A törvény a továbbiakban így rendelkezik:

„(2) E törvényben foglaltaktól eltérni csak akkor lehet, ha azt e törvény kifejezetten megengedni.

(3) E törvény szerint megengedett kivételt csak meghatározott adatfajtára és adatkezelőre együttesen lehet megállapítani.”

Az Avtv. több olyan rendelkezést is tartalmaz, amelyeket az ügy jogi megítélése szempontjából figyelembe kell venni. A törvény 2. §-a szerint:

„1. személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható;

4. a) adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése. Adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is;

b) adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletek, technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől.

5. adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik;

7. a) adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, illetőleg a végrehajtással adatfeldolgozót bízhat meg. Kötelező adatkezelés esetén az adatkezelés célját és feltételeit, valamint az adatkezelőt az adatkezelést elrendelő törvény vagy önkormányzati rendelet határozza meg;

b) adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából személyes adatok feldolgozását végzi.

[…]

3. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha

a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy

b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

[…]

4/A. § (1) Az adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit e törvény, valamint az adatkezelésre vonatkozó külön törvények keretei között az adatkezelő határozza meg. Az adatkezelési műveletekre vonatkozó utasítások jogszerűségéért az adatkezelő felel.

[…]

8. § (1) Az adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek.

[…]

28. § (1) Az adatkezelő köteles e tevékenysége megkezdése előtt az adatvédelmi biztosnak nyilvántartásba vétel végett bejelenteni

a) az adatkezelés célját;

b) az adatok fajtáját és kezelésük jogalapját;

c) az érintettek körét;

d) az adatok forrását;

e) a továbbított adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját;

f) az egyes adatfajták törlési határidejét;

g) az adatkezelő, valamint az adatfeldolgozó nevét és címét (székhelyét), a tényleges adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás helyét és az adatfeldolgozónak az adatkezeléssel összefüggő tevékenységét.”

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Nytv.) az alábbiak szerint szabályozza a nyilvántartásból történő adatszolgáltatást:

„17. § (1) A nyilvántartás szervei az e törvényben meghatározott feltételekkel és korlátok között - a polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén - adatot szolgáltatnak.

(2) A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:

a) név és lakcím adatok (felvilágosítás a lakcímről);

[…]

19. § (1) A 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti adatok szolgáltatását bármely polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása mellett jogosult kérni:

a) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében,

b) tudományos kutatás céljából,

c) közvélemény-kutatás és piackutatás megkezdéséhez szükséges minta, valamint

d) közvetlen üzletszerzés (direkt marketing) célját szolgáló lista összeállításához.

(4) A kérelem teljesítését meg kell tagadni, ha

a) az adatok kiadását a polgár letiltotta, kivéve, ha az adat kiszolgáltatására eseti engedélyt adott;

b) a kérelmező az adat felhasználásának célját, illetőleg jogalapját nem vagy nem megfelelően igazolta;

c) a megjelölt cél a kérelmező jogát, illetve jogos érdekét nem érinti, vagy az adattal érintett polgár személyiségi jogát sérti.

20. § (1) A polgárnak a 17. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott adatairól - függetlenül attól, hogy élt-e adatai letiltásának jogával - más polgárnak, jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek adatszolgáltatás akkor teljesíthető, ha azt törvény, nemzetközi szerződés vagy viszonosság előírja, vagy ha a kérelmező

a) polgár vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az adatok felhasználásához fűződő jogát vagy jogos érdekét okirattal igazolja;

b) jogi személy a polgárral szemben igazolt joga érvényesítése vagy kötelezettsége teljesítése érdekében kéri. Ez esetben is csak legfeljebb annyi adat szolgáltatható, amennyi a felhasználás célját még kielégíti.”

Az Nytv. végrehajtásáról szóló - 13/1999. (II. 1.) Korm. rendelettel módosított - 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdés szerint:

„A kérelmező a jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges adat igénylésekor azt a tényt, illetőleg eseményt köteles igazolni, amely bizonyítja azt az adatfelhasználási célnak alapot adó kapcsolatot, amely az érintett polgár és közötte fennáll, vagy fennállt.”

Az Országimázs Központ adatszolgáltatási kérelmében hivatkozott egyik jogszabály, a Miniszterelnöki Hivatalról szóló 137/1998. (VIII. 18.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „A Hivatal a „Miniszterelnökség” költségvetési fejezettel kapcsolatban - kivéve a költségvetésről szóló törvényben meghatározott címeket - ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabályok a fejezetek irányító szervei hatáskörébe utalnak.” Az adatkérés további jogalapjaként megjelölt a „2000. Évi CXXXIII. törvény a Magyar Köztársaság 2001. Évi költségvetésének 1. Számú melléklete (F01. a Funkciócsoport, 2 Jogcímcsoportszám) alapján végzett tájékoztatási tevékenység” a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetése „X. Miniszterelnökség” fejezetcím alatt, a „Célelőirányzatok” között „Országkép építés és tájékoztatási feladatok” jogcímnevet jelent.


IV.

A vizsgált ügyben egyrészt három és fél millió polgár személyes adatának (név- és lakcímadatának), másrészt néhány száz polgár név- és lakcímadatának (esetleg levelezési címének) valamint - a magazin jövőbeli postázását - lemondó szándékát jelző adatának gyűjtésére, tárolására, továbbítására, feldolgozására és törlésére került sor. Az Avtv. értelmező rendelkezése szerint a Központi Hivatal és az Országimázs Központ adatkezelőként, míg a Posta adatfeldolgozóként vett részt az Országjáró - polgárok meghatározott köréhez történő - eljuttatásában.

A Központi Hivatalt a Nytv. fentiekben idézett előírásai feljogosítják arra, hogy jogi személy kérelmére - jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében - a törvényben meghatározott feltételekkel és korlátok között, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén név- és lakcímadatokat szolgáltasson.

Az Országimázs Központ vezetője a Központi Hivatalhoz továbbított adatszolgáltatási kérelmében felhasználás céljaként az „Országjáró májusi számának személyre szóló küldeményként való” kézbesítését, jogalapként pedig a Miniszterelnöki Hivatal - kormányrendelet és költségvetési törvény alapján végzett - tájékoztatási tevékenységét jelölte meg. A Miniszterelnöki Hivatal, illetve annak szervezeti egységeként működő Országimázs Központ számára viszont sem a hivatkozott, sem más jogszabály nem ír elő olyan feladatot, például tájékoztatási tevékenységet, amelyhez magyar állampolgárok lakcímeit tartalmazó adatbázisra van szükség.

Az ismertetett törvényi előírások alapján a Központi Hivatalnak a kérelem teljesítését meg kellett volna tagadnia. Elsősorban azért, mert a kérelemben megjelölt cél a kérelmező jogát, illetve jogos érdekét nem érinti, illetve az adattal érintett polgár személyiségi jogát sérti. A kérelemben nem jelöltek meg olyan jogalapot, amely bizonyítja azt a - felhasználási célnak alapot adó - kapcsolatot, amely az Országimázs Központ és az érintett polgárok között fennáll, vagy fennállt.

A kérelem teljesítését azért is meg kellett volna tagadni, mert az Országimázs Központnak nincs törvényi felhatalmazása arra, hogy polgárok név- és lakcímadatait kezelje. A kérelemben hivatkozott, a magyar állampolgárok millióit érintő „tájékoztatási tevékenység”-gel összefüggésben személyes adatok kezelésére egyetlen állami szervezetnek sem ad törvény felhatalmazást.

A fentiekben idézett törvényi szabályok szerint ugyanis személyes adat csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény előírja. A felhatalmazó törvényben pedig meghatározott adatfajtára és adatkezelőre együttesen kell megállapítani a személyes adatok kezelésének lehetőségét. További fontos követelmény, hogy csak olyan személyes adatot lehet törvényben meghatározott célból - a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig - kezelni, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas.

Az Országimázs Központ által hivatkozott jogszabályokból ugyanis csak az állapítható meg, hogy egyrészt a Miniszterelnöki Hivatal - a vonatkozó költségvetési fejezettel kapcsolatban „ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabályok a fejezetek irányító szervei hatáskörébe utalnak”, másrészt a költségvetési törvényben meghatározott összeg áll rendelkezésre „Országkép építés és tájékoztatási feladatok” ellátására.

A Miniszterelnöki Hivatalról szóló kormányrendelet „Országkép építés és tájékoztatási feladatok” ellátásával kapcsolatba hozható teendőkről az 5. §-ban ezt tartalmazza:

„o) önálló feladatkörű politikai államtitkár útján kialakítja és összehangolja a Kormány kommunikációs stratégiáját, ellátja a kormányszóvivői feladatokkal, valamint a miniszterelnök munkájával és a Kormány testületi működésével kapcsolatos egyéb tájékoztatási tevékenységet, felelős Magyarország külföldi országképének formálásáért, az egységes kormányzati kommunikáció érdekében összehangolja a minisztériumok sajtószerveinek tevékenységét, és szakmai-módszertani segítséget nyújt részükre.”

A fentiekből kitűnik, hogy arra nincs törvényi felhatalmazás, hogy az Országimázs Központ - a Központi Hivataltól megkapott adatállományt jogszerűen kezelje (tárolja és továbbítsa), és arra sincs joga, hogy adatfeldolgozással bízza meg a Postát. Tekintettel arra, hogy a „Lemondó nyilatkozat”-ot küldő polgárok előtt rejtve maradt a nyilatkozatokat kezelő szervezet neve, jogellenesnek kell tekinteni a nyilatkozó polgárok adatainak Országimázs Központban történő kezelését is.

Noha a polgárok millióinak adatai jogellenesen kerültek az Országimázs Központhoz, e szervezet adatkezelőnek minősül, és e minőségében - az Avtv. előírásai szerint - köteles lett volna a tevékenysége megkezdése előtt az adatvédelmi biztosnak nyilvántartásba vétel végett bejelenteni az adatkezeléssel és az adatfeldolgozással kapcsolatos - törvényben meghatározott - adatokat.

Összegezve megállapítom, hogy egyrészt az Országimázs Központ - a Miniszterelnöki Hivatal jogszabályokban meghatározott feladatain túlterjeszkedve - megfelelő jogi felhatalmazás nélkül igényelte több millió polgár név-, és lakcímadatát a Központi Hivataltól, másrészt a Millenniumi Országjáró országos programajánló és kulturális magazin postázása kapcsán több jogellenes adatkezelésre, és egyéb jogsértésre került sor, és ezzel sérült a polgárok személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos joga.

A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal - az adatszolgáltatási kérelem téves elbírálása miatt - jogellenesen továbbította több mint három és fél millió polgár név- és lakcímadatát a Miniszterelnöki Hivatal Országimázs Központjának.

A Miniszterelnöki Hivatal Országimázs Központ jogellenesen tárolta és továbbította több mint három és fél millió polgár név- és lakcímadatát, és jogellenesen gyűjtötte, tárolta és továbbította a lemondási szándékukról nyilatkozó polgárok adatait.

Az Országimázs Központ a törvényi előírás ellenére nem jelentette be az adatvédelmi nyilvántartásba az Országjáró postázásával összefüggő adatkezelést és adatfeldolgozást.


V.

Figyelemmel arra, hogy a Millenniumi Országjáró országos programajánló és kulturális magazin postázásával összefüggő adatkezelések során sérült a polgárok személyes adatának védelméhez fűződő joga, a további és jövőbeli jogsértések elkerülése érdekében az alábbi ajánlást teszem:

  • Felszólítom a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal vezetőjét, hogy a szervezet rendeltetésszerű működésével biztosítsa az alkotmányos alapjogok védelmét. Az adatszolgáltatási kérelmek elbírálásakor körültekintően járjanak el, vegyék figyelembe, hogy - a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén is - állami szerveknek csak olyan feladat ellátásához adható ki személyes adat, amely jogszabályban pontosan meg van határozva, de akkor is csak abban az esetben, ha az igényelt adatok kezelésére a kérelmező szervezetet - adatfajtákat és az adatkezelőt is nevesítő - törvény jogosítja fel.

 

  • Felkérem a belügyminisztert, és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, hogy:
    • a Millenniumi Országjáró postázásával összefüggő jogellenes adatkezelésekkel kapcsolatban folytassanak vizsgálatot a fegyelmi, vagy egyéb felelősség megállapítására;
    • gondoskodjanak a lemondó nyilatkozatok, illetve az azokról készült adatállományok megsemmisítéséről.

     

  • Felkérem a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, hogy a jövőben a közérdekű információk terjesztésére olyan megoldást válasszon, amely garantálja a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjog maradéktalan érvényesülését. A jelenlegi jogi szabályozás szerint állami szervek tájékoztató anyagokat névre szólóan azoknak küldhetnek, akik azt - nevük és lakcímük megadásával - kérik. Ugyanakkor a név- és lakcím nélküli terjesztés az információs önrendelkezési jogot nem sérti.

 

  • Felhívom az állampolgárok figyelmét arra, hogy - személyesen vagy meghatalmazott képviselőjük útján, továbbá ajánlott levélben a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes helyi nyilvántartási szervnél (a jegyzőnél), vagy a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalánál előterjesztett - korlátozó nyilatkozattal jogosultak megtiltani a róluk nyilvántartott adatok kiadását. Ezzel a nyilatkozattal megakadályozható, hogy személyes adataikat kutatás vagy közvetlen üzletszerzés céljából továbbítsák, illetve törvényben fel nem jogosított szervek és személyek felhasználhassák.

Budapest, 2001. június 25.

Dr. Majtényi László

(441/A/2001)

 
::tematizált hírek::
 
::hírlevél::
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
::adatvédelmi alapvetés::

Tekintettel arra, hogy a személyes adatok védelméhez való jog mibenléte nem feltétlenül tiszta minden látogató előtt, az alábbiakban összefoglaló olvasható a legfontosabb tudnivalókról. Tovább>>

 

Adatvédelmi plakát

 
::linkek::
 
Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése (...) is. [Avtv. 2. § 9. pont]

Az adatvédelmi portál hiánypótló céllal közérdekű adatokat és adatvédelmi témájú híreket jelentet meg. A hírek mellett igyekszünk hasznos segítségetl nyújtani adatalanyok és adatkezelők számára is. További célunk, hogy helyt adjunk a személyes adatok védelével kapcsolatos kérdések megvitatásának, teret biztosítsunk az álláspontok nyilvános ütköztetésének.


Az oldalt szerkeszti: Szabó Máté Dániel. A portálon megjelent írások bármilyen formában reprodukálhatók az Adatvédelmi Portál, mint forrás megjelölésével. E-mail: adatvedelem@szabomat.hu

A portál ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓJA itt olvasható.
 
Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul. [2. § 6.]
Számláló
Indulás: 2003-08-07
 

Data Protection Logo

 

Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek érdemes belenéznie. Ez csak intelligencia kérdése. Tedd meg Te is. Várlak    *****    Új kínálatunkban te is megtalálhatod legjobb eladó ingatlanok között a megfelelõt Debrecenben. Simonyi ingatlan Gportal