Nem indokolt azonban büntetőjogi felelősségre vonása a fenti eseteken kívüli, bagatellnek tekinthető adatvédelmi jogsértés elkövetőinek, ide értve a Btk. 177/A. §-ának c) pontjában nevesített elkövetési magatartást, az adatvédelmi nyilvántartásba való bejelentkezési kötelezettség nem teljesítését is.

Ugyanígy nem kellene büntetéssel fenyegetni minden, a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos szabály megsértését sem. A közérdekű adatok jogellenes eltitkolása, illetve jogellenes megváltoztatása, meghamisítása akkor veszélyes olyan mértékben a társadalomra, hogy azzal szemben a büntetőjog eszközeivel kelljen fellépni, ha az elkövető a hivatali vagy közmegbízatásából eredő kötelezettségét szegi meg e magatartásával.

Mindemellett indokolt a terminológia összhangba hozatala a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) fogalomrendszerével, tekintettel arra, hogy az itt használatos fogalmak tartalmát e törvény határozza meg. Nem szükséges az elkövetői kört mint adatkezelőt és adatfeldolgozót meghatározni, hiszen az adatkezelést és adatfeldolgozást (tehát az elkövetési magatartások valamelyikét) végző személy minden esetben adatkezelő, illetve adatfeldolgozó. Ráadásul az adatkezelők és adatfeldolgozók nemcsak természetes személyek, hanem büntetőjogi felelősséggel jelenleg nem terhelt jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek is lehetnek [Avtv. 2. § 7. pont], az ilyen adatkezelők jogellenes adatkezelése esetében pedig az adatkezelési műveletet ténylegesen megvalósító természetes személy büntetőjogi felelőssége elvész az elkövetői kör pontatlan meghatározása következtében. A személyes adatok továbbítása és nyilvánosságra hozatala az adatkezelés fogalmába beletartozik, hiszen abba a személyes adatokkal kapcsolatos szinte minden elképzelhető magatartás beleértendő [Avtv. 2. § 4. pont], ugyanakkor a jogosulatlan és a céltól eltérő adatkezelés az adatvédelmi törvénynek csak két - kétségkívül a legjelentősebb - szabályára utal, arra, hogy az adatkezelésnek megfelelő jogalappal kell bírnia [Avtv. 3. §], illetve célhozkötöttnek kell lennie [Avtv. 5. §]. E részletezés felesleges: mindkettő jogellenes adatkezelést valósít meg. Ráadásul az adatminőségi és az adatbiztonsági szabályok megsértése ezek körén kívül esik, holott számos esetben éppen ezek megsértésével okozhatók a legnagyobb érdeksérelmek. A jogellenes adatkezelés, vagy az adatvédelmi törvény szabályainak megsértésével történő adatkezelés ezért pontosabban fejezné ki a büntetni rendelt magatartások körét. A jogellenes adatkezelés mellett elkövetési magatartásként indokolt fenntartani az információs önrendelkezési jog egyik fontos részjogosítványának megsértését, némi pontosítással a Btk. 177/A. § d) pontjában meghatározott magatartást, amellyel a jogalkotó az adatkezelőnek az érintett irányában fennálló tájékoztatási kötelezettsége [Avtv. 12. §] elmulasztását vonja a büntetendő cselekmények körébe.

Nincs ugyanakkor indoka annak, hogy a személyes adatok jogellenes kezelése és a közérdekű adatok jogellenes eltitkolása, illetve megváltoztatása egyazon tényállás részét képezze, e két bűncselekmény jogi tárgya egészen más: a személyes adatok jogellenes kezelését a törvény az Alkotmány 59. §-ában biztosított személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében rendeli büntetni, míg a közérdekű adatokkal kapcsolatos jogellenes magatartást a 61. §-ban foglalt információszabadság megsértése miatt. Az egyik cselekmény jogi tárgya az ember magánszférájának védelme, végső soron emberi méltósága, a másiké pedig a közügyek és az állam működésének átláthatósága, a demokratikus jogállam közvetlen kontrolljának garanciája. E két alapjog a gyakorlatban igen gyakran kerül szembe egymással, ezért szerencsés megoldás, hogy egyetlen törvény rendelkezik róluk, és ugyanaz az országgyűlési biztos őrködik érvényesülésük felett. Mivel azonban két, egymástól eltérő jogi tárgyról van szó (az egyik illetéktelen személyek számára való hozzáférhetővé válást kívánja korlátozni, a másik célja pedig a minél szélesebb nyilvánosság), a sérelmükre elkövetett cselekmények büntetni rendelése nem történhet egymáshoz hasonlóan, ugyanazokkal a feltételekkel. A jogi tárgyon túlmenően más az elkövetési tárgya is e bűncselekményeknek, és nem egyezik az elkövetők köre sem. Indokolt lenne ezért a közérdekű adatokkal való jogellenes cselekményeket más szakasz alapján büntetni.

A módosítás következtében a büntetendőség köréből kikerülő cselekményeket pedig indokolt a szabálysértések körébe átemelni.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 25. §-ában, valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 25. §-ának (1) bekezdésében foglalt jogommal élve, annak érdekében, hogy az érintett két alkotmányos jog valóságos és hatékony büntetőjogi védelemben részesüljön, felkérem az igazságügy-minisztert, hogy az adatkezeléssel kapcsolatos büntetőjogi tényállások módosításának előkészítése során legyen figyelemmel a következőkre:

Budapest, 2001. április 25.